Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-08 / 89. szám

azon időtől fogva, mellyben Szepes megye saját illetőségét lefizette, kamatostul űzessék, azon oknál fogva mert ez a törvényben kimondva nincs, szavazat útján elmellőztetvén, határoztatott, hogy kamatokat a netalán késedelmezők csak a jelen törvény kihirdetése utáni három hónaptól kezdve lessenek. A jelenleg tartozó törvényhatóságok s illetőség­ik a következők: Bihar 5880 fr. 39 kr. Kraszna 568 fr. 31 kr. Heves 2684 „ 32 11 Szolnok 1492 „ 23a Marmaros 1688 „ 111 Kővár 888 „ 19 17 Nyírra 3113 „ 40n Sz. k. vá­r­o­s o­k. Továbbá: Pest megyének s a részvényes társaságnak a színház irányábani követelése (12,706 fr. 24 kr.) kifizettet­ni rendeltetett; a Szentmiklósy Rudolfféle 20,000 pftnyi adósságnak a színház pénztárába kamatostul leendő befize­tése szinházü­gyi választmányra roválik cum regressu az e részben érdeklett egyedekre; a megcsonkított 400,000 pftnyi anyatőke kiegészítésére a conservatoriumra szánt pénz­összeg fog forditlatni. Színházi főigazgatóul, Pest megyé­nek egyik alispánja s egy Pest városától kinevezendő egyén segítsége mellett, gr. Szécheny István kiáltatott ki. Végül Bartay Endre jelenlegi igazgató s a pénztárnokok által di­jainak felebbemelését illető folyamodványaik nem javallat­ván, előbbinek biztositékul a pénztárban tartott 1800 pftja kifizettetni határozhatott. Kétszázhatvanhetedik országos ülés a m.­FRB-nél nov. 7-én délelőtti 11 órakor. Az átmenet, or­szágház, ország közszükségei, városi örökös bevallások és zsidók dolgában illetőleg válaszizenetek hitelesíttetvén és rendi üzenetek elfogadtatván, tanácskozás alá került a Duna partjáról a magyar tengerpartig vonandó vaspálya iránti második rendi szenet. Hosszabb vitatkozásokat idézett elő egy m. gróf lángeszű beszéde, mellyet pótlólag közlendőnk s melly a szőnyegen levő tárgyra nézve azon indítványt foglalá magában : neveztessék kevés tagokból álló választ­mány, melly a fiumei vaspályára a 3 pd­ biztosítás mellett vállalkozókat keressen, kik ha nem találkoznának, kísérle­tet tegyen a kormánnyal, hogy e pálya stálusköltségen épí­tés­t­é­rt fel s a neki adandó utasítás határain belől egyezke­dést kössön. E közben a t.­RR. az elegyes­ülésre megje­lenvén , a tanácskozás félr­eszakasztaték, s ö Felségének k. kir. leirata a koronaőrök megürült hivatalaira kijelöltek neveivel felolvastaték, kiknek nevei, az első koronaőr hiva­talára : Ürményi Ferencz, Gyürky Pál és gróf Esterházy Ká­roly; a másodikra: Tihanyi Ferencz, Vay Miklós és Uzovics János. A kijelölteknek a t­eremből­i eltávozása után Ürményi Ferencz és b. Vay Miklós egyhangualg megválasztatván, az utóbbi m­­ár szokott ékesszólásával, a fejedelemnek és nemzetnek ezen kegyelmét szivrehatólag megköszönte; az első koronaőr a választásnál jelen nem lévén. — Eltávoz­ván a I. RR. termekbe, a fiumei vasút körül folytattatván a tanácskozások, az indítvány elfogadtatott, s kivé­vén a ka­­matbiztosítás iránti megváltozást, az utasításnak többi pont­jai a ki­küldendő választmánynak is sinórmértékül megtartatni kivántattak. Felolvass­atok ezután az illető törvényjavaslat, mellynek 91k §. a) pontja iránt a m. FRR. előbbi nézeteik mellett megmaradtak, a többi része megtartatván.­­ Némelly izenetek felolvasása után az ülés 3 óra után eloszlott. CCCXXXIII-ik ker. ülés nov. 7kén. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyzők : Yukovics, Szentkirályi. ■— Mindenekelőtt a concertatiova tartozandó hivatalképesség és a Hrabovszky alapítvány kiczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat ; azután az egyházi adományosok törvényszé­kei elrendezése iránti sik­­zenet és felírási javaslat különö­sen a torontáli sérelemre vonatkozólag, hitelesíttetett. Ta­nácskozás alá pedig 1) a kir. városok, szabad kerületek és szabad községek elrendezése tárgyában átküldött főrendi válaszizenetek kerültek, mellyekre a nélkül, hogy az izene­tek felolvastattak volna, közmegegyezőleg kijelenték a BR., miképen múltkor kifejtett nézeteikhez továbbá is ragasz­kodnék, s attól el nem állanak, mihez leendő hozzájá­rulásra a FRR. ismételve felszólitlatnak. 2) A vakok , siket­némák és lébolyodottak intézeteire nézve a főrendi javaslat elfogadtatott ollyképen , hogy a fenséges Félig Nádor, mint kinek legnagyobb tudomása van az említett intézetek álla­potáról, megkéretik, miszerint ez érdemben a legközelebbi országgyűlését felvilágosítás végett tudósítani méltóztassék. Folytatólag olvastatott, 33 a k. kir. válaszoknak a törvény­­javaslatok egyes szavaira leendő kiterjesztése iránt f. e odt. 5én fölterjesztett felírásra b­eérkezett k. kir. válasz tárgyá­ban átküldött válaszizenete a FRRnek, mi észrevétel nélkül hagyatott. Továbbá 4) előkerült az úrbéri törvények némelly §§-inak módosítása iránti 2ik válaszszenete a FRR-nek. A RR. előbbi nézeteik megtartása mellett különösen felszólí­­tandók lesznek a FRR­, hogy legalább azon törvényjavaslat fölterjesztésében, melly szerint a jobbágyoknak a tégla és cserépsindely égetés megengedtetik, megegyezzenek. 53 A FRRnek az iránti válaszüzenete, hogy a vámszabályzatban országgyűlésen kívül változás ne tétessék, el nem fogadta­tott, ragaszkodván a RR. eziránt múltkor kifejtett nézeteik­hez . E tárgyak végeztével a közmunkák szabályozása iránti­aik és az ország közszükségeinek fedezésére teendő orsz. ajánlatról s az orsz. közpénztár jövedelmeinek besze­dése s kezelése módjáról szóló 8ik­­zenet hiteles illetett. Ez­után V. m. követe kérdést lön, hogy az országgyülés eleje óta vezetett két. naplóval mi történjék ; némellyek Pozsony, má­sok pedig minthogy a nemzet Pesten óhajtja jövőben az országgyűlés tartását, Pest megye levéltárába kívánták le­tetetni, ezen nézett mellé csalfa kován az előbb nyilatkoztak is, s közhatárzat mellett a két­ napló Pest megye levéltárá­ba letétetni rendeltetett. Végre a pénzügyi munkálat siet­tetése tekintetéből a nm. kir. Személynek azonnali orszá­gos ülés tartására megköretelt. Kétszáz­hatvan hetedik orsz. ülés a­­. RRnél novemb. 7-kén. — Miután a ker. elnökség a mai kerületben utoljára hitelesítetett két tárgyat beadd, a concertatio alá adandó törvényjavaslatok és azoknak kinyomtatása iránt, mellyekre az egyesség végképen megtörtént, rendelkezés létetett. Ezután az ország közszükségeinek fedezésére te­endő orsz. ajánlatról, s az orsz. közpénztár jövedelmeinek beszedése s kezelése módjáról szóló célik, úgy a közmun­kák szabályozása iránti 2-dik szenetek vetetettek fel. Az elsőnek némelly §§-ira tétettek észrevételek, de többség egyikre sem alakulhatván, a kerületi szerkezet némi stylaris módosítással meghagyatott. — Áthozatott ezután a FRRnek az átmenet tárgyában, a f. e. October 25-én kelt k. k. válasz érdemében készített­edik válaszszenetük, mellyben előter­jesztetik, miképen reményük a FRR, hogy a BR. méltányol­ni fogják azon kivánatot, miszerint ezen átmenetről szóló 1.javaslat, a vallás tárgyában alkotandó más törvényekkel összekapcsoltatni fog, s akkor megegyeznek abban, hogy az 1790. 26 t.re a bevezetésnél átalánosan történjék a hivat­kozás és ez értelemben a t.javaslat fölterjesztését hátráltat­ni nem kívánják ; egyébiránt még megjegyzék azt is, mikép itt az 1790. 26 t. 13 §-nak nem eltörléséről, hanem inkább magyarázatáról, mint a k. k. leiratból is kitűnik, van szó.­­ Mire a Bt. többsége kijelenté, miképen ezen átmenetről szóló 1.javaslat egészen külön álló tárgy, s a többi vallás­beli tárgyakkal legkevesebb összeköttetésben sincs,miután az ország rendei annak külön fölterjesztésében megegyeztek, ez többé már vitatkozás tárgya nem lehet; abban,hogy ezen törvény a többi vallásbeli törvényekkel összekapcsoltassék, azon oknál fogva meg nem nyugodhatnak, mivel megtörtén­hetik, hogy a fölterjesztett többi vallásbeli­­.javaslatokból ezen or.gyűlésen törvény nem alkottatik, az átmeneti tör­vény szentesítését ez által fel nem függeszthetik; egyébi­ránt pedig ezen törvény által a 13 §t tökéletesen megválto­zódnak hiszik, annálfogva szóbeli üzenet mellett megkér­dezetni rendelték a BR. a m. FRRet, hogy ezen különálló tárgy miképen leendő fölterjesztése iránt vélekedéseket nyi­latkoztassák.­­ Továbbá tudatott a Rilkei, miképen a FRR. S. városa előterjesztése nyomán a némelly városoknál gya­korlatban levő örökbevallásokról szóló törvényjavaslatban megegyeztek, úgy a magyar nyelv tárgyában átküldött (.ja­vaslatban is egyedül csak Horvát­ország helyett kapcsolt ré­szeket kívánnának iktatni; azonban ha a BR. ezt tenni nem akarnák, nem ellenzik, hogy a t.javaslat ö­felségéhez föl­­terjesztessék, vagy pedig concertatio alá bocsáttassák. — Itt a vélemények többfelé ágaztak, míg végre abban lett a megállapodás, hogy a törvényjavaslat comertatiora adassék, azon pontok iránt pedig, mellyekre még kedvező k. k. vá­lasz nem érkezett, a kedvező k. válasz kiadása felírás utján szorgalmaztad fog. Cs. m. követe azon pontot, miszerint a horvátországi követek 6 év után köteleztetnek a Magyaror.­­gyülésén magyarul szólani, felfüggeszted szorgalmazta, a végett, minthogy megtörténhetik igy, hogy a jövő 1845 év­ben or.gyülés leend, ekkor és még a 3 évre utána követke­ző or.gyűlésen is deákul beszélhetnének, holott a k. k. vá­laszban a kép van ez kifejezve, hogy már a második or.gyűlé­sen tartozzanak magyarul szólani; e végett tehát ö Fell, meg­kéretni kívánta, hogy a törvénybe kimondatni méltóztassék, miszerint a Horvátorsz. köv. már a jövő or.gyűlésen tartozza­nak magyarul szólani, h­a pedig ezt a BR. el nem nyerhetnék akkor a k. k. válasz értelmezését óhajtó törvénybe iktatói; azonban a felfüggesztésre a BR. többsége nem hajlott, de mind­a mellett a felírásban megkérendik ő Felséget, miké­pen örvendeztesse meg az orsz. Rédeit, és engedje tör­vénybe iktani, hogy a horvátországi követek már a jövő orsz.gyűlésen magyar nyelven beszélni tartozzanak ; — különben a kérdéses pont is concertatiora adatvan, mert a concertation keresztül ment törvény , ha ugyanazon tárgy­ban kedvező válasz érkezendik, befejezettnek nem tekintet­hetik, hanem az utabbi resolutio nyomán javítható. ■— E tárgy végeztével a RR. a m. FRRhez koronaőrök választására és más tárgyak elintézése végett elegyes­ülésbe mentek, hon­nan visszatérvén, egyik itélőmester azon észrevételeket jelenté, mik a concertalio alkalmával a tárgyalt törvényjavas­latokban a cancellaria részéről tétettek, melly a nyomban tartandó kerületi ülésbe átvitetett. Kerüle­ti ülés. Itt az itélőmester által előadott ész­revételek a kot. elnökség által ismételve előterjesztettek, mellyek, minthogy a törvényben lényeges változtatást nem okozandanak, azonnal elfogadtatlak ; — és az ülés ismét Országossá változtatott, hol a ker. elnökség érte­­sité a nm. kir. Személynüket és a t. R.ket, hogy a cancel­laria módosításai elfogadtattak. Liptó 2429 .. 53 11 Esztergom 271 „ 44n Pozsega 362 „ 31n­ Karpona 214 „ 24 n­ Turócz 1535 „ 12a Pozsega 142 „ -11 Ugocsa 20 „ -ii Selmeczb. 140 „ -ii Csongrád 242 „ 33ii Szalmárnéra.134 „ -ii Zaránd 550 „ 45ii Horvátország 134 „ —n 521 A nov. 3. elegyes ülésben kihirdetett k. k. válaszok : a) Sacrae Caes. etc. nomine benigne inlimandum: Conliibu­­tionis, quam Domini SS. et 00. medio demissae Suae ddto 31-ae Oclobris a. c. Remonslratonis olferunt, quantitate, ra­­(ionibus altissimi aerarii, tot diversis administrations pub­­licae impendiis gravati, soopoque intertenendi ex mente ar­­tieuli 8 : 1715. regulali militis, neuliquam respondente ; at­­que ideo per summefalam Suam Majestatem Sacratissimam, penes omne etiam, in quo se vinci per neminem prorsus pa­­titur, leDerum ejusdem in conservationem plebis tribulariae, alleviandamque sortem ejus directum Studium, ex ipsa allis­­simi inuneris Sui Regii, quibusvis status publici necessilati­­bus consulendi ratione, acceptari nequeunte ; Altefalam Su­am Majestatem Ssmam dispositioni articulorum 8. 1715 et 19. 1790. princiisque in benigna Sua ad praeterita Comitia ddto I8-ae Április 1840 edila Resolutione professis, inni­­xam, benigne confidere: quod Domini Status et 00. ulteriori testalissimae quoque ejusdein commoda publica, cum ipsius etiam altissimi aerari Regii sacrificiis promovendi benigni­ f­a­lis consideratione ducti, amplius oblatum­ contributionale quantum sint, praetension­bus contra aerarium Regium for­­malis, in quantum applanatae nondum essent, emensis, quae ealenis initae hab.entur pericacialionibus, omni cum aequanimitate superandis, in reliquo etc. Ugyanez ma­gyarul: Oes. kir. Felsége stb. nevében kegyesen tud­tu­­ adatik: az adónak, mellyet az ország R­ei f. év. oct. 31 ki alázatos forrásukban ajánlanak, mennyisége, a legfelsőbb kincstár annyiféle közigazgatási terhei tekintetéből, és az S715. t. ez. szellemében kitartandó rendes katonaság ózdi­jának épen nem felelvén meg, és azért ő Felsége által, minden, mellyre nézve magát senki által fölülmutatni nem engedi, az adózó nép fölsegitése, és sorsa könnyítésére irányzott atyai egyenes igyekezete mellett is, maga legfelsőbb királyi minden közállományi szükségeket fölsegéllő tiszté­nek okáért el nem fogadhatván, 6 cs. k. Felsége az 1815: 8 és 1790: 19. rendeleteire, és a múlt orsz.gyűléshez 1840. ápril 18-án kibocsátott k. válaszára hivatkozván, ezekre támaszkodva, kegyesen hiszi, hogy az orsz. R­. ő Felsé­gének a közjót a legfelsőbb k. kincstár áldozataival is elő­mozdító kegyessége tekintetbevételétől vezéreltetve , a na­gyobb adómennyiséget megajánlandják, a k. kincstár elleni követelések, a mennyiben kiegyenlítve nem lennének, kiegyenlittetvén és az ez iránt megkezdett tárgyalások tel­jes igazságszeretettel elintéztetvén. Egyébiránt stb. —­b. Sacrae Caes. etc. nomine benigne inlimandum. Objecto eri­­gendae in Regia Scientiarum Universitate Pestiensi Cathe­drae Studii homaeopathici, cujus intuitu Domini Status et Or­­dinessuam ddto 9-ae Octobris 1844. substravetant Reprae­­sentationem, actu­­am sub pertractatione constituto , altera­­tam Suam Majestatem Socratissimam, quod ratio commodi vale ludinisque publicae poscit, dementer disposituram es­se. In reliquo etc. Ugyanez magyarul: Öcs. k. Fel­sége nevében stb. k. tudiul adatik: a pesti tudományos egye­temben fölállítandó hasonszenvi gyógytanszéknek tárgya melly iránt a Kir. és KR. 1844. év oct. 9én felírást terjesz­tettek föl, épen tárgyalás alatt lévén, 6 cs. k. Felsége, mit a közjó és közegészség igényel, legkegyelmesebben elren­delendő Egyébiránt stb. — c3 Sacrae Caesareae etc. nomine benigne intimandum: Suam Majestatem Sacratissimam be­nigne annuere , ut Fundalio Hrabovszkyana in cohaerentia demissae Dominorum Statuum et Ordinum doto 5­ae Octobris a. c. substratae Repraesentationis, e Legum Tabulis ex­­pungatur, substrato eatents articuli projecto ad consvelam cum Cancellaria Regia Hungarico-Aulica concertatioriem re­­legato. In reliquo etc. Ugyanez magyarul. Ő cs. k. Felsége nevében stb. k. tudiul adatik. Ó cs. k. Felsége k. javalja, hogy a Hrabovszkyféle alapítvány a KKr. és RR. f. é. oct. jén felterjesztett felírásához képest a törvényekből kiczikkelyeztessék. Egyébiránt stb. — de Sacrae Caes. etc. nomine benigne inlimandum: Redditam esse alteratae Suae Majestali demissam Dominorum Statuum et Ordinum, circa erigendum in civitate Buccari Institutum Nautices docto­r­ae Octobris a. c. substratam Remonstrationem, Eandemque­lis reseribi benigne jusisse, instituto nautico in civitate Flu­­minensi recentius constabilito, necessitatem erigendi in im­mediate quasi hujus contiguitate, novi­talis Instituli baud subversari, Suam interim Majestatem Sacratissimam dispo­­sitisse, ut Juvenibus aliorum locorum, facultatibus deslitutis, per resolvenda inpendia modus Studiis nauticis operum na­­vandi suppeditetur. In reliciuo etc. Ugyanez magyarul: a cs. k. felsége nevében k.­ludiul adatik: a KK. és RR. a Buccari városában fölállítandó hajózási iskola tárgyában f. é. oct. 9-én fölterjesztett felírása . Felsége színe elibe jutván, arra nézve válaszul Iratni megparancsolá: miután legújabban Fiume városában egy illy hajózási iskola megál­­lapittatott, egy illyen új intézetnek ezen hely majdnem tő­­szomszédságábani felállításának szüksége nem forog fen; azonban ő csa­k. Felsége megrendelő, hogy más helyekről származó ifjaknak, kik, a kellő költségekben szűkölködnek, iskolai díjajándékozás által mód nyujtassék a halózati tudo­mányok megszerezhetésére. Egyébiránt stb. — ex Sacrae Caesareae etc. nomine benigne intimandum: Substrato per Dominos SS. et 00., ope demissae suae doito 31-ae Octobris a. c. Repraesentationis, de gerendorum publicorum offiieio­­rum capacitate Articulo, sequentem in sensum redigendo: „Incolis Regni Hungae, Parliumque et adnexarum, isthic na­­tis, vei Indigenatum­ naclis, nullo religionum lege receptarum discrimine, in officiis publicis, seu denominatione haec, sen electione conferantur, adeundis, id, quod ad coetum Nobi­­lium non referantur, impediment esse non posse, alles fatam Suam Majestatem Sacratissimam cum eo dementer an­nuere dignatam esse, ut praevie ratione lenendi ejusdem te­­noris subin solita modalitate cum Cancellaria Sua hungari­­co-aulica concertetur. In reliquo etc. Ugyanez magya­rul:­­ cs. kir. ap. Felsége nevében kegy. tudtul adatatik, mi­­szerinte fels. a Kir. és RR. által i. e. oct. 30-án fölterjesztett hivatalképességi törvényjavaslatot illy értelemben szerkeszt­ve : „Magyarországra kapcsolt Részek­benszületett vagy ho­nosított lakosainak, bármelly törvényesen bevett vallásuak legyenek, akár kinevezés, akár választástól függő hivatalok megnyerésében az, hogy a nemességhez nem tartoznak, akadályul nem szolgálhat:“ olly módon kegyelmesen elfo­gadja, hogy annak foglalatja magyar udv. cancelláriájávali előleges vitatkozás alá bocsáttassék. Egyébiránt stb. — 13 Sacrae Caesarae ele. nomine benigne intimandum: Quod Domini Status et Ordines in nexu puncti­a­li benignatum Propositionum Regiarum ope demissae Suae ddo 25-ae Oc­tobris a. s. Repraesentationis substraverant, articuli: „de Instituto hypothecario“ projectum, summeratam Suam Maje­­statem Sacratissimam pro gravitate rei, proque testato medio praeatractae benignae Propositioni Suae sincero — produc­­tivas Regni vires quibusvis accommadis mediis, in incremen­­tum prosperitatis publicae adjuvandi studio,­­— rimatam fu­­isse , atque certissimum, sic comparati erga Regnum hoc, Partesque eidem adnexas, an­mni Sui in documentum, cumpri-

Next