Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 93. szám
93. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi políticai hirek, mindennemű statistical adatok, pénzkelet, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmes!) politicai s rokon tudományi! értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti rs közéletbeli jelesebb tüneméj nyék, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkodnak főképen. Szerkeszd s kiadja Ualásfalvi Orosz József. November 22*1 &4-4L» Megjelennek e lapok minden kedden ős peilte* ken. Előfizetés e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p.; helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehérutczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Országgyűlési közlések. Izenetek, felirási- és törv.javaslatok s kir. válaszok. Pozsonyi újdonságok. Vegyes közlemények. Terv egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyárnak biztosított részvények ntjáni alakítására. Budapest. Iparegyesület. Székesfehérvár. Jablovicz. Erdélyi hirek. Igazítás. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Svéczia és Norvégia. Szerbia. Kis futár. Ponori Thewrewk József utazás naplójából régi okiratok. Hirdetések. Iflagyarosrzág és Erdély. A nm. m. k. u. kamara Czerminger János vádoviczi k. kam. kerületi igazgatósági Írnokot bukovinai, — Z óllal Manót az ujszandeczi cs. k. kam. kerületi igazgatósági liiv. gyakornokot rajcazi vám és harminczadi bolle— taussá ideiglen kinevezni méltóztalott. Országgyűlési közlés. Még eddig nem közöltélhetett izenetek, felírást és törvényjavaslatok, s királyi válaszok.— Ezen rovatbani országgyűlési tárgyakra vonatkozó közlésünket — mellyet lapjaink hasábjain jelen számunkban bevégzünk — megkezdjük a t. RRnek a m. FRRhez az ő Felsége kormánya alá nem tartozó idegen tartományokkal folytatandó külkereskedés iránt intézett, s a „Századunk“ S6-ik számában olvasható izenete folytán kelt válaszizenetével a m. FRRnek ; úgyszintén ezen válaszizenelre kelt 2-ik izenetével a t. RRnek, mellyek következők: Izenete am. FRRnek aziránt, hogy a váms zabá 1 y za tban országgyűlésen kiviil változás ne tétessék. Abban, hogy az ország RRei által a múlt hó 13-kán a vámszabályzat iránt fölterjesztett felírás következtében ö Felsége k. kir. válaszánakSmielöbbi kiadatása végett megkéressék, a m. FRR. megegyeznek ; annak azonban megemlítését, hogy a hon belsejéből a magyar tengerpart felé biztos közlekedési eszköznek létesítése van szándékban — minthogy még ezen tárgy nincs ö Felsége elibe terjesztve — mellőzendőnek látják ; kihagyatni kívánják továbbá a felírásnak azon részét is, mellyben mintegy előre föltételik, miszerint kormányi rendeletek által a magyar tengerparton fenálló vámok fölemeltethetvén , ez által a nemzetnek a közlekedési eszköz létesítéséhez csatlakozottreményei meghiusittatnak.— A mi pedig az ö Felsége kormánya alá nem tartozó idegen tartományokkal folytatandó külkereskedés iránti t.javaslatot illeti: ennek tárgyát a m. FRR. mint részét tekintik azon egész vámrendszernek, mellyet az ország Rendei a (orv.hozás utján szabályoztatni kértek, és a mellynek fölvétele előtt annak egyes részét a m. FRR. nem látják czélszerüen tárgyalhatnak; ugyanazért mellőzve a t.javaslatot, ezen felírásnál fogva ö Felségét általánosan csak arra óhajtanák megkérelni, hogy addig is, míg a vámrendszer országgyíilésileg megállapitatik, a vámszabályzatban a törv.hozás utján kívül változás ne tétessék: melly nézetük elfogadására és a felírásnak ezek szerinti szerkesztésére a t. KK. es RRet szives bizalommal felszólitják. — Második izenete a t. KK. ésRRnek aziránt, hogy a vámszabályzatban az országgyűlésen kivül változás ne tétessék. A KK. és RR. abban, hogy a múlt hó 13-án fölterjesztett felírásra a k. k. válasz általánosan sürgettesék, valamelly különös erősséget azért nem látnak, mert ha ezen sürgető felírásban a magyar tengerparti vámok különösen megemlítve nem lennének, ezen sürgető felírás nem lenne egyéb, mint ismétlése azon elveknek, és kivánatoknak, melly elvek és kivánatok az alap-felírásban foglaltatnak; azokat pedig, mint mellyekhez minden ismétlés nélkül, nem szabad akaratból, hanem a dolog fejtegetésének ellenállhatatlan erejénél fogva különben is szorosan ragaszkodnak, ismételni szükségesnek nem látják : hanem miután az ország Rendei részéről az első ezen válaszokatkorülményesenfelvilágosíló fejtegetés megtételeit, a tárgynak kivált a legújabb időkben mindenütt kifejlett mozgalmoknál fogva komoly fontosságához képest illőbbnek tartják, bármi a kormány részéről bekövetkezni is kellő kiengesztelő lépéseit. Ahhoz pedig , hogy a t.javaslat mellőzésével ő Felsége megkeressék, miszerint a kültartományok és Magyarország közötti vámok azalatt, mig a vámrendszer országgyülésileg megalapiltathatik, azért nem járulhatnak, mivel az orsz.gyűlés jelenben épen együtt lévén, ön magára nem hivatkozhalik, s más lépést c részben, mi a vámszabályt illeti, nem is tehet, mint azt, hogy egy t.javaslat íölterjesztetése által épen a törvényhozás ösvényét kövesse. És ezen okoknál fogva a t. RR. az első izenetben közlött felíráshoz, és t.javaslathoz bízvást ragaszkodva : továbbá is felszólitják a m. FRRet hogy azoknak fölterjesztését hozzájárulásuk által előmozdítani mélloztassanak. Továbbá czélszerünek látjuk közleni a 71-dik szánni „Századunkban“ olvasható, s az 1836-dik évi orsz.gyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkelyek némelly szakaszaink felvilágosításáról s illetőleg bővítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, a m. FRRnek ugyan e tárgyban a 76-dik számú „Századunkéban látható Yálaszizenete folytán kelt 2dik izenetét a RRnek, majd a 2ik főrendi választ, s az arra keletkezett 3ik izenetét a t. RRnek, mellyek következőleg hangzanak :II-ikízenetea KK. és RRnek az úrbéri t örv.czikkek némelly §§ainak módosítása tárgyában. A KK. és RR. némelly úrbéri czikkelyek felvilágosítását, mellyeknek önkényes vagy balmagyarazalából az adózó nép sorsára súlyos következmények keletkeztek, igazságosnak s azért elmulaszthaílannak tekintvén, fájdalmasan vették ebbeli törvényjavaslatuknak a m. FRR. általi el nem fogadását; és ez el nem fogadást a m. FRR. azon kijelentésével, miszerint bár a földesur s jobbágy közötti viszonyokról rendelkező törvények gyakori változtatását általában jónak nem látják, ezen változtatást midőn szükségessé vált, el nem meílözhetönek ismerik, megegyeztetni nem tudják: mert a KK. és RR. e tárgybani javaslata az úrbéri törvények lényeges változtatása nélkül csak a törvény czéljának világosabb kifejtését foglalja magában, és törvénybe iktatása elmulaszthatlanul szükséges már azért is, hogy a becsúszott visszaélések szokássá ne erősödjenek; mi], ha a törvényhozás a dolognak idejére nem fordítja gondos figyelmét, könnyen bekövetkezhetnék. A t.javaslat egyes §§aira átmenve a RR. a 6. t.cz. 2. §ának 4. pontjánál az élesztő és eczet szabad behozatalának megemlítését, s ugyanazon §. végének a téglaégetés megemlítésével bővítését igazságosnak, s a fönálló törvényből folyónak tartják; mert a jobbágy ezen kedvezményekből az úrbéri törvényekben kizárvaneinlevén,sem kir. haszonvétel vagy bármelly jog e tekintetben a földesurnák megadva nincs; a 7. t.cz. 11. §ában pedig minden földesúri előjogok és kizárások, mellyek a törvényben világosan elősorolva nincsenek, megtiltattak, következőleg a jobbágyok ezen jogok gyakorlatában bárminő megszorítása törvénytelen. A RR. tehát szükségesnek hiszik, hogy minden visszaélések jövőbeni meggátlására a törvény értelme határozottan felvilágosittassék s ennek folytában a téglaégetésre nézve jelenben fönálló szokásnak a FRR. által javaslóit föntarlásában meg nem egyezhetnek; mert azáltal a t.hozás helyeslését fejezé ki azon földesurak törvénytelen cselekedetére, kik a jobbágyot ezen élvezetében akadályoztatták vagy díjfizetésre kényszeiítélték. A 6-ik t. 2-ik §a 5. pontjának javaslóit módosítása ezen t.cz. önként: következménye, mert abban megengedtetvéu a jobbágynak akár akónkinti kereskedése, akár önszüksége végetti főzhetése, természetes, hogy a pálinka akónkinti behozatalának is, mint nélkülözhetetlen eszköznek a kereskedés üzhetésére szabadnak kell lenni. A 6. t. ez. 8. §ának a malombérekre javaslott módosítását illetőleg, megjegyzék a RR., hogy a malombérek változtatására nézve a földesur korlátlan önkénnyel már az 1836: 6. t.czikknél fogva sem bir, hogy mig a földesur az illető malmokat úrbéri utón magához nem váltja, a dolog addigi egész voltában hagyassák meg, tehát a nialombérek is fönálló mennyiségökben hagyassanak meg. E szerin] midőn a RR. ezen taxák állandósítását hozták javaslatba, csak az illető törvényben már benfoglalt eszmének világosabbá tételét javasolták s ezt rendőrségi tekintetből a nép közérdeke, valamint a malomgazdák iránti igazságos tekintek, kiknek a földesurak abbeli önkényes rendelkezhetésének megismerésével minden beépített, s beruházott értékűk ingadozó állapotba sülyesztetnék, egyiránt követelik. Mi végre a FRR. észrevételét a 6. t.cz. 9. §ának módositására nézve illeti, a RR. a tiszfesb rendűek (honoratiorokj nevezetének értelmét, a fenálló törvényes gyakorlat állal annyira meghatározottnak vélik, hogy valamelly kétség e tekintetbeni támadhatásának aggodalmát nem osztják. Midőn ekképen a RR. javaslatában az úrbéri törvényben rendezett földesúri jogok legkevesbbé sem csonkittatnak, hanem csupán az iránt tétetik intézkedés, hogy a jobbágyok a törvényrendelete ellen becsúszott megszorítások, és visszaélések ellen jövőben megótalmaztassanak, a RR. teljes reményben vannak, hogy ő cs. kir. Föhgsége s a m, FRR. az adózó nép iránti igazság szeretetnél fogva a törvényjavaslat fölterjesztésében megegyezni méltózlatnak.— Második izenete a m. FRR-nek az úrbéri törvényezikkek némelly §§-ainak módosítása tárgyában. Hogy a t. RR. által javaslatba hozott úrbéri lörv.czikkek az eddigi törvényeknek nem egyedüli felvilágosítását czélozzák, hanem azokat lényegesen változtatják, magából a tervezett t.czikkek szövegéből világosan kitetszik, és miután a mélt. FRR. továbbá is azon meggyőződésben vannak, miszerint különösen az úrbéri viszonyokat tárgyazó törvények gyakori változtatása nem tanácsos, arra szólítják fel a t. RRket bizodalmasan : hogy a nem rég alkotott és már azóta is módosított úrbéri törvényeknek isméti újabb változtatásától e!állani szíveskedjenek. —Harmadik izenete a t. KK. ésRRnek az úrbéri t. czikkek némelly §§ainak módosítása tárgyában. A KK. és RR. nem hallgathatják el a m. FRRnek eljárása iránt megjegyezni, hogy azt méltányosnak nem tarthatják : miszerint a m. FRR. minden okadás nélkül már a II-dik ízenetükben azon általános nézetnél fogva mellőzik a t. RR. javaslatait, mivel az úrbéri viszonyok felelt alkotott törvények gyakori változtatását czelszerünek nem vélik; mert ha feltéve az átküldött javaslatban némi §§-ok módosítása eszközöltetnék is, mit azonban a m. FRR. részletekbe nem bocsátkozva teljességgel felnem világosítanak, a törvénynek gyakorlatban kifejtett alkalmazási nehézsége miatt módosítását nemcsak czélszerünek, de szükségesnek is tekintik, s annál könyebben eszközölhetonek, minél kevesebb idő folyt még el a törvény alkotás óta: azonban az országgyűlésének eme végéráiban a közlött javaslat iránti megegyesülés reménykivüli annál kevésbbé lehelvén, mivel a m. FRR. annak részleteit tanácskozás alá sem vették, ha a m. FRR. mire ezennel újólag szívesen felszólittalnak, ahhoz egész kiterjedésben hozzájárulni nem kívánnának is, a KK. és RR. azon bizodalmas felszólítást intézik a méitóságos Főrendekhez, hogy a közlött törvényjavaslatnak legalább azon részét méltóztassanak elfogadni, melly a tégla- és cserépégetést tárgyazza; teszik pedig ezt annál biztosabb reménnyel: mível a tég— láegetést az ország Rendei az 1836 évi országgyűlési naplók útmutatása szerint is úrbéri tárgynak nem tekintvén, az ez iránti részletes intézkedés ez oknál fogva mellőztetelt; ide mellékelve tehát a tégla- és cserépegetést illető egy külön (.javaslatot, s a íclirásijavaslatot is közük.— F e 1- irásij avas lat e tárgyban. Felséges stb. Ajobbágyok által gyakorolható tégla- és cserépégelést tárgyazó t.javaslatot ide 7. alatt mellékelve olly alázatos kéréssel terjesztjük fel, hogy azt Felséged k. k. jóváhagyása állal megerősíteni méltózlassék. Egyébiránt stb. Törvényczikkely e tárgyban. 1. §. Az 1836-ik évi 6. l. ez. azzal bővíttetik, miszerint téglát és cserepet úgy egyes jobbágyoknak mint egész községeknek önhasználat és kereskedés véged a magok földjén, vagy a közlegelőn, és pedig hol a legelöelkülönözés megtörtént, a község által, különben a község s uradalom egyetértésével kijelölendő helyen égetni minden díjfizetés nélkül szabad. Szinte közlendőnek látjuk a királyi válaszok észrevételeinek, a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránti felírásra kelt k. k. válasz érdemében keletkezett rendi imez izenetet: Izenete a KKnak és RRnek a királyi válaszok észrevételeinek a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránt f. é. oct. 5-kén fölterjesztett felírásra leérkezett királyi válasz tárgyában. Tanácskozás alá vevén a KK. és RR. a folyó évi oct. 5-kén az iránt, hogy a királyi válaszokban foglalt észrevételek a törvényjavaslatoknak nemcsak érdemére hanem egyes szavaira is kiterjesztessenek, fölterjesztett országos Írásra érkezett folyó évi oct. 13-án költ királyi válasz tartalmát, azon meggyőződésben vannak most is, hogy a m. udvari cancellariával a törvények szerkezetére nézve folytatott értekezések és egyezkedések alkalmatlanok és a czélnak biztosan meg nem felelők, s azért azon óhajtást, miszerint a törvényjavaslatok érdemének országgyűlés és fejedelem közötti vitatása közben a szerkezet s annak egyes szavai felett is folytattassék az egyezkedés, s a szerint a kir. válaszokban arra nézve eleve tétessenek észrevételek, a KK. és RR. továbbá is ápolják ; tekintve azonban a folyó országgyűlés még hátra levő rövid idejét, csak a jelen esetben s minden innét jövőre vonható következtetés nélkül nem ellenzik azt, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok szerkezetére nézve a m. udv. cancellariávali költsönös értekezés történjék ugyan meg, mindazáltal a múlt országgyűlésen megállapítva volt azon szabályoknak ezúttal is szoros megtartásával: hogy a két tábla részéről rendelendő országos küldöttség •— a felírásokból és királyi válaszokból készített törvényczikkelyek érdemére és értelmére nézve a királyi udv. Cancellariával semmi további egyezkedésekbe általában ne bocsátkozzék, hanem ha a törvényczikkelyek szerkezetének egyes szavaira és kifejezéseire tenne a kir. udv. Cancellaria valamelly észrevételeket, az országos választmány tagjainak, egy szótóli elállásra sem hatalmazíatván meg, reájok nézve áthág— tálán szabályul a szolgáljon : hogy csupán a kir. udv. Cancellariával tartandó értekezés végett lévén kiküldve, minden egy egy az ország javára és jogai bátorságára hasznos és szükséges szót továbbá is megtartani, s ezt a kir. udvari Cancellaria tagjainak értesítésével kivívni is törekedjenek; magok azonban hozzájárusukkal legkisebb változtatást is el ne fogadhassanak ; hanem a magokat előadandó mindennemű észrevételekről s eleikbe terjesztendő kivánalokról, körülményes tudósításaikat, időről időre a két táblák elegyes üléseikbe Írásban nyújtsák be, s tudósításaik onnét közleiratás s a KK. és RRnek minden más köztárgyakra nézve is or.gyűlési szokott gyakorlatú tanácskozásaik alá bocsáttassanak, s az miben a két tábla szinte szokott módon folytatandó kölcsönös értekezései után megegyesülend, a kir. udv. cancellariávali értekezés végett kirendelendő országos választmányi tagoknak — további utasításokul szolgáljon; a KK. és RR. semmit sem kételkedvén, hogy a múlt országgyűlés alatt is megállapítva volt felebbi szabályokban ö cs. kir. Főherczegsége s a m. Főrendek ezúttal is megegyezni méltóztatnak. Végre közöljük az 1836: 20 t.cz. 11. §-nak felvilágosítása iránt kelt rendi izenetet, melly igy hangzik : Izenete a t. RRnek a szóbeli bíráskodásnak a kamatokra határozatlan mennyiségig kiterjesztése, s az 1836: 20. t.cz. 11. §-ának felvilágosítása tárgyában. A kölcsönző felek biztossága, s általában a közhitei tekintetében czélszerünek, s hasznosnak tartják a t; RR., hogy az 1836: 20. t.czikben elrendezett szóbeli bíráskodás rövid útja a kamatokra bármelly öszvegig azon esetre is kiterjesztessék, ha az adós magát szóbeli eljárásnak alá nem vetette; szükségesnek vélik továbbá, miszerint a gyakorlatban sokszor mutatkozó azon bizonytalan