Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-11-22 / 93. szám

93. szám. Szerkeszd s kiadja Valásfalvi Orosz József. November 22*1 &4­4.» A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi políticai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmes!) politikai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­­­­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden kedden és perb­e­­ken. Előfizetés­e 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehér­­utczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Ország­gyűlési közlések. Üzenetek, felirási- és törv.javaslatok s kir. válaszok. Pozsonyi újdonságok. Vegyes közlemé­nyek. Terv egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyárnak bizto­sított részvények útjáni alakítására. Budapest. Iparegyesület. Szé­kesfehérvár. Jablovicz. Erdélyi hírek. Igazítás. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Své­zia és Nor­végia. Szerbia. Kis futár. Ponori Thewrewk József utazás naplójából régi okiratok. Hirdetések: Zf Magyaros­zág és Erdély. A nm. m. k. u. kamara Czerminger János vádo­­viczi k. kam. kerületi igazgatósági írnokot bukovinai,­­ Z­óllai Manót az ujszandeczi cs. k. kam. kerületi igazga­tósági h­iv. gyakornokot rajcazi vám és harminczadi kollek­taussá ideiglen kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. Még eddig nem közöltélhetett izenetek, fel­írást és törvényjavaslatok, s királyi válaszok.— Ezen rovatbani országgyűlési tárgyakra vonatkozó közlé­sünket — mellyet lapjaink hasábjain jelen számunkban be­­végzünk — megkezdjük a t. RRnek a m. FRRhez az ő Fel­sége kormánya alá nem tartozó idegen tartományokkal foly­tatandó külkereskedés iránt intézett, s a „Századunk“ 16-ik számában olvasható üzenete folytán kelt válaszüzenetével a m. FRRnek , úgyszintén ezen válaszizenetre kelt 2-ik ize­­netével a t.­RRnek, mellyek következők: Izenete a m. FRRnek aziránt, hogy a váms­zabá­l­y­za­tban or­szággyűlésen kivü­l változás ne tétessék. Abban, hogy az ország RRei által a múlt hó 13-kán a vámszabály­zat iránt fölterjesztett felírás következtében ö Felsége k. kir. válaszának.mielöbbi kiadatása végett megkeressék, a m. FRR. megegyeznek ; annak azonban megemlítését, hogy a hon belsejéből a magyar tengerpart felé biztos közlekedési eszköznek létesítése van szándékban — minthogy még ezen tárgy nincs . Felsége eb­be terjesztve — mellőzendőnek lát­ják ; kihagyatni kívánják továbbá a felírásnak azon részét is, mellyben mintegy előre föltételik, miszerint kormányi ren­deletek által a magyar tengerparton fenálló vámok fölemel­tethetvén , ez által a nemzetnek a közlekedési eszköz léte­sítéséhez csatlakozott reményei meghiúsíttatnak.­ A­mi pe­dig az ő­felsége kormánya alá nem tartozó idegen tartomá­nyokkal folytatandó külkereskedés iránti 1.javaslatot illeti: ennek tárgyát a m.­FRR, mint részét tekintik azon egész vámrendszernek, mellyet az ország Rendei a­zorv­hozás utján szabályoztatni kértek, és a mellynek fölvétele előtt annak egyes részét a m. FRR. nem látják czélszerűen tár­gyalhatnak; ugyanazért mellőzve a t.javaslatot, ezen felírás­nál fogva ő Felségét általánosan csak arra óhajtanák meg­­keresni, hogy addig is, míg a vámrendszer országgyű­lési­­leg megállapitatik, a vámszabályzatban a törv­hozás utján kívül változás ne tétessék, melly nézetük elfogadására és a felírásnak ezek szerinti szerkesztésére a t. KK. és RRet szives bizalommal felszólitják. — Második üzenete a t. KK. és RRnek aziránt, hogy a vámszabályzat­ban az országgyűlésen kívül változás ne té­tessék. A KK. és RR. abban, hogy a múlt hó 13-án föl­­terjesztett felírásra a k. k. válasz általánosan sürgettesék, valamelly különös erősséget azért nem látnak, mert ha ezen sürgető felírásban a magyar tengerparti vámok különösen megemlítve nem lennének, ezen sürgető felírás nem lenne egyéb, mint ismétlése azon elveknek, és kivánatoknak, melly elvek és kivánatok az alap-felírásban foglaltatnak; azokat pedig, mint mellyekhez minden ismétlés nélkül, nem szabad akaratból, hanem a dolog fejtegetésének ellenállha­tatlan erejénél fogva különben is szorosan ragaszkodnak, ismételni szükségesnek nem látják , hanem miután az ország Rendes részéről az első ezen válaszokat körülményesen fel­­világosító fejtegetés megtételeit, a tárgynak kivált a legújabb időkben mindenütt kifejlett mozgalmaknál fogva komoly fon­tosságához képest illőbbnek tartják, bármi a kormány részé­ről bekövetkezni is kellő kiengesztelő lépéseit. Ahhoz pe­dig , hogy a 1.javaslat mellőzésével ő Felsége megkeressék, miszerint a kültartományok és Magyarország közötti vámok azalatt, míg a vámrendszer országgyűlésileg megalapíttat­­hatik, azért nem járulhatnak, mivel az országyűlés jelenben épen együtt lévén, ön­magára nem hivatkozhatik, s más lé­pést e részben, mi a vámszabályt illeti, nem is tehet, mint azt, hogy egy t.javaslat fölterjesztetése által épen a törvény­­hozás ösvényét kövesse. És ezen okoknál fogva a t. RR. az első szenetben közlött felíráshoz, és t.javaslathoz bízvást ra­gaszkodva , továbbá is felszólítják a m. FRRet hogy azoknak fölterjesztését hozzájárulásuk által előmozdítani méltoz­­tassanak. Továbbá czélszerűnek látjuk közleni a 71-dik szám­i „Századunkban“ olvasható, s az 1836-dik évi orsz.gyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkelyek némelly szakaszaink fel­világosításáról s illetőleg bővítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, a m. FRRnek ugyan e tárgyban a 76-dik számú „Századunkéban látható Válaszizenete folytán kelt­edik ize­netét a RRnek, majd a 2ik főrendi választ, s az arra keletke­zett 3ik izenetét a t. RRnek, mellyek következőleg hangza­nak :N­-ik üzenete a RR. és RRnek az úrbéri t­örv.­­czikkek némelly §§ainak módosítása tárgyá­ban. A KK. és RR. némelly úrbéri czikkelyek felvilágosítá­sát, mellyeknek önkényes vagy balmagyarázatából az adó­zó nép sorsára súlyos következmények keletkeztek, igaz­ságosnak s azért elmulaszthatlannak tekintvén, fájdalmasan vették ebbeli törvényjavaslatuknak a m. FRR. általi el nem fogadását, és ez el nem fogadást a m. FRR. azon kijelenté­sével, miszerint bár a földesúr s jobbágy közötti viszonyok­ról rendelkező törvények gyakori változtatását általában jó­nak nem látják, ezen változtatást midőn szükségessé vált, el nem mellőzhetőnek ismerik, megegyeztetni nem tudják, mert a KK. és RR. e tárgybani javaslata az úrbéri törvények lényeges változtatása nélkül csak a törvény czéljának vi­lágosabb kifejtését foglalja magában, és törvénybe iktatása elmulaszthatlanul szükséges már azért is, hogy a becsúszott visszaélések szokássá ne erősödjenek; mín, ha a törvény­­hozás a dolognak idejére nem fordítja gondos figyelmét, könnyen bekövetkezhetnék. A 1.javaslat egyes §§aira átmen­­ve a Bt. a 6. t.cz. 2. §ának 4. pontjánál az élesztő és e­zet szabad behozatalának megemlítését, s ugyanazon §. végének a téglaégetés megemlítésével bővítését igazságosnak, s a fö­­nálló törvényből folyónak tartják; mert a jobbágy ezen ked­vezményekből az úrbéri törvényekben kizárva nem­ levén,sem kir. haszonvétel vagy bármelly jog e tekintetben a földes­­úrnak megadva nincs; a 7. t.cz. 11. §ában pedig minden föl­desúri előjogok és kizárások, mellyek a törvényben világo­san elősorolva nincsenek, megtiltottak, következőleg a job­bágyok ezen jogok gyakorlatában bárminő megszorítása törvénytelen. A BR. tehát szükségesnek hiszik, hogy min­den visszaélések jövőbeni meggátlására a törvény értelme határozottan felvilágosittassék s ennek folytában a tégla­égetésre nézve jelenben fönálló szokásnak a FRR. által ja­vaslalt föntartásában meg nem egyezhetnek, mert azáltal a t.hozás helyeslését fejezé ki azon földesurak törvénytelen cselekedetére, kik a jobbágyot ezen élvezetében akadályoz­tatták vagy díjfizetésre kényszerítették. A 6-ik­­. 2-ik §a 5. pontjának javaslati módosítása ezen t.cz. önként­ következ­ménye, mert abban megengedtetvén a jobbágynak akár akón­­kinti kereskedése, akár önszüksége végetti főzhetése, termé­szetes, hogy a pálinka akónkinti behozatalának is, mint nél­külözhetetlen eszköznek a kereskedés üzhetésére szabadnak kell lenni. A 6. t. ez. 8. §ának a malombérekre javaslott módosítását illetőleg, megjegyzék a RR., hogy a malombé­rek változtatására nézve a földesur korlátlan önkénnyel már az 1836: 6. t.czikknél fogva sem bir, hogy mig a földesur az illető malmokat úrbéri után magához nem váltja, a dolog addigi egész voltában hagyassák meg, tehát a m­alombérek is fönálló mennyiségekben hagyassanak meg. E szerint midőn a BR. ezen taxák állandósítását hozták javaslatba, csak az illető törvényben már benfoglalt eszmének világo­sabbá tételét javasolták s ezt rendőrségi tekintetből a nép közérdeke, valamint a malomgazdák iránti igazságos tekin­tek, kiknek a földesurak abbeli önkényes rendelkezhetésé­­nek megismerésével minden beépített, s beruházott értékűk ingadozó állapotba sülyesztetnék, egyiránt követelik. Mi végre a FRR. észrevételét a 6. t.cz. 9. §ának módosítására nézve illeti, a BR. a tisztesb rendűek (honoratiorok) neve­zetének értelmét, a fenálló törvényes gyakorlat által annyira meghatározottnak vélik, hogy valamelly kétség e tekintet­­beni támadhatásának aggodalmát nem osztják. Midőn ekké­­pen a RR. javaslatában az úrbéri törvényben rendezett föl­desúri jogok legkevésbbé sem csonkittatnak, hanem csupán az iránt létezik intézkedés, hogy a jobbágyok a törvény ren­delete ellen becsúszott megszorítások, és visszaélések el­len jövőben megotalmaztassanak, a RR. teljes reményben vannak, hogy ő cs. kir. Fölgsége­s a m. FRR. az adózó nép iránti igazság­szeretetnél fogva a törvényjavaslat fölter­jesztésében megegyezni méltóztatnak.— Második üze­nete a m. FRR-nek az úrbéri törvényczikkek némelly §§-ainak módosítása tárgyában. Hogy a t.­RR. által javaslatba hozott úrbéri törv.czikkek az eddigi törvényeknek nem egyedüli felvilágosítását czélozzák, ha­nem azokat lényegesen változtatják, magából a tervezett t.czikkek szövegéből világosan kitetszik, és miután a mélt. FRR, továbbá is azon meggyőződésben vannak, miszerint különösen az úrbéri viszonyokat tárgyazó törvények gya­kori változtatása nem tanácsos, arra szólítják fel a t. RRket bizodalmasan , hogy a nem rég alkotott és már azóta is mó­dosított úrbéri törvényeknek isméti újabb változtatásától el­­állani szíveskedjenek. —Harmadik üzenete a t. RK. és RRnek az úrbéri t. czikkek némelly o§ainak módosítása tárgyában. A KR. és RR. nem hallgathat­ják el a m. FRRnek eljárása iránt megjegyezni, hogy azt méltányosnak nem tarthatják , miszerint a m. FRR. minden okadás nélkül már a II-dik üzenetükben azon általános né­zetnél fogva mellőzik a t. RR. javaslatait, mivel az úrbéri viszonyok felett alkotott törvények gyakori változtatását czélszerűnek nem vélik; mert ha feltéve az átküldött javas­latban némi §§-ok módosítása eszközöltetnék is, mit azon­ban a m. FRR. részletekbe nem bocsátkozva teljességgel fel nem világosítanak, a törvénynek gyakorlatban kifejtett alkalmazási nehézsége miatt módosítását nemcsak czélsze­rűnek, de szükségesnek is tekintik, s annál könyebben eszközölhetőnek, minél kevesebb idő folyt még el a törvény­alkotás óta, azonban az országgyűlésének eme végóráiban a közlött javaslat iránti megegyesülés reménykivüli annál kevésbbé lehetvén, mivel a m. FRR. annak részleteit tanács­kozás alá sem vették, ha a m. FRR. mire ezennel újólag szívesen felszólittatnak, ahhoz egész kiterjedésben hozzá­járulni nem kívánnának is, a KR. és RR. azon bizodalmas felszólítást intézik a méltóságos Főrendekhez, hogy a köz­lött törvényjavaslatnak legalább azon részét méltóztassa­­nak elfogadni, melly a tégla- és cserépégetést tárgyazza; teszik pedig ezt annál biztosabb reménnyel, mivel a tég­­laégetést az ország Rendei az 1836 évi országgyűlési nap­lók útmutatása szerint is úrbéri tárgynak nem tekintvén, az ez iránti részletes intézkedés ez oknál fogva mellőztetett; ide mellékelve tehát a tégla- és cserépégetést illető egy külön­­.javaslatot, s a felirási javaslatot is köztik.— F­e­l­­irási j­avas­lat e tárgyban. Felséges stb. A jobbágyok által gyakorolható tégla- és cserépégetést tárgyazó t.javas­latot ide 7. alatt mellékelve olly alázatos kéréssel terjeszt­jük fel, hogy azt Felséged k. k. jóváhagyása által megerő­síteni méltóztassék. Egyébiránt stb. Törvényczikkely e tárgyban. 1. §. Az 1836-ik évi 6. l. sz. azzal bővítte­tik, miszerint téglát és cserepet úgy egyes jobbágyoknak mint egész községeknek önhasználat és kereskedés végez a magok földjén, vagy a közlegelőn, és pedig hol a legelő­­elkülönözés megtörtént, a község által, különben a község s uradalom egyetértésével kijelölendő helyen égetni minden díjfizetés nélkül szabad. Szinte közlendőnek látjuk a királyi válaszok észrevé­teleinek, a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránti felírásra kelt k. k. válasz érdemében keletkezett rendi imer üzenetet. Üzenete a KKnak és RRnek a királyi válaszok észrevételeinek a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránt f. é. oct. 5-kén fölterjesztett felírásra leérkezett ki­rályi válasz tárgyában. Tanácskozás alá vévén a KK. és RR. a folyó évi oct. 5-kén az iránt, hogy a királyi válaszokban foglalt észrevételek a törvényjavaslatoknak nemcsak érdemére hanem egyes szavaira is kiterjesztes­senek, fölterjesztett országos írásra érkezett folyó évi oct. 13-án kelt királyi válasz tartalmát, azon meggyőződésben vannak most is, hogy a m. udvari cancellariával a törvények szerkezetére nézve folytatott értekezések és egyezkedések alkalmatlanok és a czélnak biztosan meg nem felelők, s azért azon óhajtást, miszerint a törvényjavaslatok érdemé­nek országgyűlés és fejedelem közötti vitatása közben a szerkezet s annak egyes szavai felett is folytattassék az egyezkedés, s a szerint a kir. válaszokban arra nézve eleve tétessenek észrevételek, a KK. és KR. továbbá is ápolják ; tekintve azonban a folyó országgyűlés még hátra levő rövid idejét, csak a jelen esetben s minden innét jövőre vonható következtetés nélkül nem ellenzik azt, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok szerkezetére nézve a m. udv. can­­cellariávali kölcsönös értekezés történjék ugyan meg, mind­­azáltal a múlt országgyűlésen megállapítva volt azon sza­bályoknak ezúttal is szoros megtartásával, hogy a két táb­la részéről rendelendő országos küldöttség­e— a felírások­ból és királyi válaszokból készített törvényczikkelyek ér­demére és értelmére nézve a királyi udv. Cancellariával semmi további egyezkedésekbe általában ne bocsátkozzék, hanem ha a törvényczikkelyek szerkezetének egyes szavai­ra és kifejezéseire tenne a kir. udv. Cancellaria valamelly észrevételeket, az országos választmány tagjainak, egy szó­­teli elállásra sem hatalmaztatván meg, reájok nézve áthága­tálán szabályul a szolgáljon , hogy csupán a kir. udv. Can­cellariával tartandó értekezés végett lévén kiküldve, min­den egy egy az ország javára és jogai bátorságára hasznos és szükséges szót továbbá is megtartani, s ezt a kir. udvari Cancellaria tagjainak értesítésével kivívni is törekedjenek; magok azonban hozzájárusukkal legkisebb változtatást is el ne fogadhassanak , hanem a magokat előadandó minden­nemű észrevételekről s eleikbe terjesztendő kivonatokról, körülményes tudósításaikat, időről időre a két táblák elegyes üléseikbe írásban nyújtsák be, s tudósításaik onnét közreh­a­­tás s a KK. és RRnek minden más köztárgyakra nézve is pr.gyűlési szokott gyakorlatú tanácskozásaik alá bocsát­tassanak, s az miben a két tábla szinte szokott módon foly­tatandó kölcsönös értekezései után megegyesülend, a kir. udv. cancellariávali értekezés végett kirendelendő országos választmányi tagoknak — további utasításokul szolgáljon; a Kir. és RR. semmit sem kételkedvén, hogy a múlt ország­­gyűlés alatt is megállapítva volt felebbi szabályokban e cs. kir. Főherczegsége s a m. Főrendek ezúttal is megegyezni méltóztatnak. Végre közöljük az 1836: 20­­.cz. 11. §-nak felvilágo­sítása iránt kelt rendi izenetet, melly igy hangzik : Izenete a t. Rnnek a szóbeli bíráskodásnak a kama­tokra határozatlan mennyiségig kiterjesz­tése, s az 1836: 20. t.cz. 11. §-ának felvilágosí­tása tárgyában. A kölcsönző felek biztossága, s ál­talában a közhitel tekintetében czélszerünek, s hasznosnak tartják a t. RR., hogy az 1836: 20. t.czikben elrendezett szóbeli bíráskodás rövid útja a kamatokra bármelly öszvegig azon esetre is kiterjesztessék, ha az adós magát szóbeli el­járásnak alá nem vetette; szükségesnek vélik továbbá, mi­szerint a gyakorlatban sokszor mutatkozó azon bizonytalan­

Next