Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 93. szám
ság, hogy szóbeli bíróság előtt nem öntermészeteknél, hanem a felek lekötelezésénél fogva folytatott perekben a bírói járandóságnak van-e, vagy nincs helye a határozoti törvény által oszlattassék el; midőn tehát aziránt készített törvényjavaslatunkat ő cs. k. bőherczegségével, s a m. FRRel közöljük, reméljük , hogy annak fölterjesztését a m. FRR. elősegitni méltóztatnak. Törvényjavaslat ugyan e tárgyban. 1. §• Az 1836- 20. t.czikkben megállapított szóbeli bíráskodás, a tőkék akármelly öszlegerejéig terjedő kamatnak kereseteire azon esetben is, ha az adós magát szóbeli perek bírósága alá nem vetette, ezennel kiterjesztetik , s az 1840: 11. t.cz. 2. §-a ez értelemben módosittatik. 2. §. Az 1836 : 20. t.cz. 11. §a akkép világosittatik fel, höly birói járandóságnak helye csak a 200 frtot túl nem haladó tárgyú szóbeli perekben nincs, azon összegnél azonban nagyobb keresetet tevő szóbeli perektől akár azok a felek lekötelezésénél fogva, akár a fölebbi 1. §. rendelete mellett a kamatokra nézve indíttattak szóbeli bíróság előtt, a perdíj a bírót a fenálló díjszabály szerint illeti, ide nem értvén a földesúri bíróságokat, mellyek a törvény értelmében bármelly tárgyú perekben dij nélkül ítélni tartoznak. Kegyelmes királyi válasz. A katonai élelmezés és szállásolás tárgyában folyó évi nov. 5-kén felküldött felírásra. Sacrae Caesareae etc. nomine benigne infimandum. Accepisse alteratam Suam Majestatem Sacratissimam Dominorum Statuum et Ordinum ddo 5-ae nov. a. c. Repraesentationem, ope cujus mentem Suam in nexi puncti Imi benignarum Suarum Propositionum Regiarum expremserunt. Et, grantum quidem ad principium bonificationis, suppeditandorum dehinc in intertentionem , inquarterisationem, et transportum militiae in Hungaria sumptuum, immediate ex aerario Regio praestandae, alterata Sua Majestas Sacratissima eidem dementer annuit, et una etiam summum per Dominos SS. et 00. praevio fine cum annue pendendo una millione il. conv. Monetae oblatam pro hie et nunc ad instar basis caeterarum in rem diaefaliter ineundarum provisionum, benigne acceptat. De modo tamen practicae applications principii hujus, qui rationibus altissimi servilii, adjunctisque Regni maxime consentaneus sit, alterata Sua Majestas Sacratissima Dominis SS. et 00. proximis Comitiis circumstantialia communicari benigne factura est projecta, actuati militem in Regno stativa tenentem et transennantem alimentandi et hospitandi modalitate, interea necessario omni in parte integra mansura. In reliquo etc. Ladislaus Szőgyényi m. p. Magyarul: Ő cs. k. Fölsége nevében stb. k. tudtul adatik. Ő cs. k. Fölsége megkapta a Kir. és KR. i. e. nov. 5-i fölirását, mellyben a k. előadások 16 pontja iránt nyilvánítják véleményüket. És, jóllehet ugyan a kárpótlás elvében, melly szerint ezután Magyarhonban a katonatartás szállásolás, és szállítás a legfelsőbb k. kincstár által lesz kiszolgáltatandó, ő Fölsége kegyesen megegyez, és egyszersmind a KK. és RR. által előleg az évenkint fizetendő egy millió pfnyi megajánlott öszveget, ezúttal a többi e tárgybani or.gyűlésileg hozandó intézkedések alapjául kegyesen elfogadja; azonban ezen elv gyakorlati alkalmazásának módjáról, melly a legfelsőbb szolgálatnak, és az ország körülményeinek leginkább megfelelő legyen, ő Fölsége a KK. és RRnek a jövő pr.gyűlésen körülményes terveket közlend; az országban állandóan fekvő, vagy átkelő katonaság élelmezése és szállásolásának jelen módja az alatt szükségkép minden részben épségben fönmaradván. Egyébiránt stb. kegyes kir. válasz a katonai kihágások tárgyában apr. 30-kán 1840. és folyó évi sept. 9-kén fölterjesztett felírásokra. Sacrae Caesareae etc. nomine benigne intimandum. Articulo 10-mo Regulamenti militaris de anno 1751. tam species excessuum militarium uberius recensente, quam et modum circa investigandos et vindicandos hujusmodi excessus observandum praescribente ; non tam necessitatem condendae eatents novae Legis adesse, quam potius strictissimam placitorum praecitati Regulamenti observantiam requiri; alteratam Suam Majestatem Sacralissimam Dominis Statibus et Ordinibus, erga demissas Repraesentationes suas ddo 30-ae Aprilis 1840., et 9-ae Septembris a. c. hoc in objecto substratas, cum eo reddi benigne jussisse, in praecipuis Ejusdem votis esse, ut illa, quae civiles inter, atque militares Jurisdictiones intercedunt reciproca officiosae necessitudinis vincula, mutua item animorum tranabilitas et harmonia, sine quibus recta gerendorum inter easdem altissimi servitii et publicae administrationis negotiorum ratio obtineri nequit, intacta, illaesaque constanter ab utrinque serventur, et quae debito huic rerum ordini adversa, et publicae aut privatorum securitati infesta neters contingerent, irredmissibiliter Vindicentur, atque horum in cohaerentia una apud cuncta Tribunalia militaria Regni et Partium adnexarum, Legionumque in Regno dislocatarum Praefecturas, sub stricto responsionis onere, sua via congrua benigne disposita esse ut militia a committendis excessibus serio inhibita, si praeter sperit tales evenire contingeret, id, quod juris et justitiae est, debite adminstretur, signanter autem prostantes ratione excessuum militarium legales normae, et in specie etiam illae, quas Articulus 10us Regulamenti militaris, anni 1751. complectitur, strictisssime observentur, cuncti, qui iisdem innotescunt, hujusmodi excessus, pro indole sua constanter omni cum rigore puniantur, poertae tamen excedentibus non prius dictentur, quam sensu praeatacti Regulamenti militaris in mutua, cum respectiva Jurisdictione politica cointeligentia, rtecessariae investigationes suo modo peraclae fuerunt, ut item lata subin sententia concernenti Jurisdictioni politicae pro edocenda de super parte civili communicetur, et via supremae Armorum Praefecturae etiam ad notitiam Consilii L. perferatur, ut porro, in quantun sententiaterius etiam indemnisatio damnificati decreta esset, huic recursus ad superius Tribunal militare, vel, si decisu ejus non aquiesceret, aut, si convictio excedenlis in damnorum refusione non intervenisset, pro renata etiam ordinaria juris via corarii personali damnificantis foro, in ulrumque casum Jurisdictioni civili in specie designando, salva relinquatur, si vero hoc non obstante casus emergerent, ubi cum postergatione praevigentium repelitim attadi militaris Regulamenti dispositionum, excessus militares ciba praeviam mixtam investigationem solum via disciplinari precterentur, hujusmodi irregularis procedura cassetur, praescriptaque mixta investigate et ordinata facti dijudicatio suppletorie decernatur, horumque in conformitate alteratatam Suam Majestatem Sacralissimam etiam relate ad casum, distincta Dominorum Statuum et Ordinum ddto 2-ae Septembris ac Repraesentatione ad seperlatum, congrua in sensu praeallactarum provisionum b. dispositisse, vicissim tamen considere , civiles quoque Jurisdictiones ad manutenendam animorum harmoniam parte ex sua perinde collaboraturas, et in casibus, ubi civilis status Individua excessibus contra militam ansam praebuterunt, saris modi excedentes pariter gravi responsionis oner et condignae poenee subjiciendos fore. In reliquo etc. Ladislaus Szögyényi m. p. Magyarul: 6 cs. kir. Fölsége nevében stb. tudtul adatik. Az 1751. évi katonai szabályzatnak 10. czikke a katonai kihágások nemeit, bővebben előadván, valamint az illyen kihágások körül tartandó nyomozási és beszólási módot megrendelvén, nem annyira újabb törvény alkotásának szüksége forog fen, mint inkább a fölidézett szabályzat parancsai teljesítésének; ő Felsége tehát a Kir. és RBnek 1840. ápril 30-án és f. év sept. 9-én e tárgyban fölterjesztett alázatos fölírásaira válaszul adatai kegyesen megparancsold: fökivánatát teszi, hogy a polgári és katonai hatóságok között álló hivatalos érintkezésnek kötelékei, és a kedélyek kölcsönös békéje és öszhangzata, mellyek nélkül azok közt a legfelsőbb szolgálat és közigazgatás ügyeinek helyes vitele föl nem állhat, érintetlen és sértetlen mindkét részről szilárdul föntartassanak, és mik a dolgok ezen kellő rendével ellenkeznek, és a köz- vagy magánosok bátorságát netalán veszélyeztetnék, kérlelhetlenül beszállassanak, és ezek folytában egyszersmind az ország és kapcsolt részeiben levő katonai ítélőszékeknél és az országban széthelyzett seregek kormányainál, szigorú felelősség terhe alatt, illető módon rendeltetett, hogy a katonaság az elkövetendő kihágásoktól szigorúan eltiltassék, ha reményen kívül ilyenek történnének, az, mit a jog és igazság igényel, kellőleg kiszolgáltassék, jelesen pedig a katonai kihágások iránt fenálló törvényes szabályok hajtassanak végre ; és különösen azok is, mellyeket az 1751. katonai szabályzat 10 czikke magában foglal, legszorosabban megtartassanak, minden tudomásra jövendő kihágások természetekhez képest szilárdul minden szigorral megbüntettessenek, a büntetések azonban ne előbb ítéltessenek, mielőtt a fölidézett szabályzat szerint a szükséges vizsgálatok az illető politikai törvényhatósággal közös egyetértésben saját módjukhoz képest meg nem fognak létezni; továbbá hogy az ennek utána hozott ítélet az illető politicai törvényhatósággal közöltessék, és a legfelsőbb katonai kormány útján a kir.atótanács tudomására adassák, hogy továbbá, amennyiben az ítélet szerint a kárpótlás is megrendeltetett, ennek a katonai felsőbb törvényszékhez folyamodás, vagy ha ennek végzésében meg nem nyugodnék, vagy ha a kihágó elmarasztaltatása a károk megsérítéséről nem intézkednék, szükséghez képest rendes per utján is a károsító személyes törv.széke előtt, melly mind a két esetben a polgári törvényhatóságnál megjelöltetik, szabadságában maradjon; ha pedig mind e mellett esetek fordulnának elő, hol a többször érintett katonai szabályzat fönálló rendeleteinek mellőzésével, katonai kihágások előleges vegyes vizsgálat nélkül, csupán fegyelmi úton büntetetnének, illyen szabálytalan eljárás megsemmisíttessék, és a megrendelt vegyes vizsgálat és az eset rendezett elintézése utólag elhatároztassék, és ezekhez képest ő Felsége azon esetre nézve is, mellyet a KK. és RR. sept. 2-ai fölirásban fölterjesztettek, a szükséges intézkedéseket a felebbiek szellemében megrendelő; másrészről azonban hiszi, hogy a polgári törvényhatóságok is a kedélyek összhangzatának föntartása végett részükről is mindent megteendnek, és azon esetekben, hol a polgári rend egyénei a katonák elleni kihágásokra okot adandnak, illyen kihágók hasonlóan súlyos feleletteher és érdemlett büntetés alá vonandók. Egyébiránt stb. 544 Pozsonyi ujdonságok. Pozsony, novemb. 21. A jelenmúlt országgyűlés tényleges üdvös hatásai közé nemzetiségünk elhaladása tekintetében általában — különösen pedig németelemű városunk magyarosodását illetőleg számítandó azon körülmény, miszerint a hongyűlés ideje alatt hazánk különféle részeiből ide szivárgott kereskedő s mesterlegények, mindennemű fehércselédek s egyéb osztálybeliek nagyobb része itt maradván, a társasélet említett iránybani átalakulásának nem a legutolsó tényezőjéül szolgál. S valóban örömre gyuládnak kebleink, midőn a kik a hongyülés múltával a magyar szót fehér hollókép ritkának leendni gondolók, s itt tartózkodásunk jövője tükrében sötétarczu rémeket láttunk, mint álmai közt mind a roszhirü getáknál. A honi nyelvünk édes bájhangjait nemcsak a köztereken s ulcrákon zengeni halljuk, hanem a polgári családkörökben is megfordulva, a kis ártatlanok gyönge ajkain szinte tapasztaljuk az általános szellem üdvös működését. És agyunkból aggályteli képzelmeket felostorzott sorsunkkal vigasztalódva kibékülünk. Legyen szabad remélnünk, hogy városunk polgárai, kik annyi jeleit lát hálák a honatyák rendük iránti buzgalmas hajlamának, lelkes szavaikban annyi gyöngyét a polgárügyet ápoló nemes rokonszenvnek, méltányolván ebbeli részvétet s lelkesítve egy boldogabb jövőtől, a hazatörvény s kornemle kivánatihoz annál hőbben simulandnak, minél inkább átlátni kénytelenek, hogy az ékkép gyarapulandó közjólét Vegyes közlemények. Terv egy nagyszerű selyem-kekpeés szalaggyárnak biztosított részvények útjáni alakítására. Most midőn honunkban naponkint nagyobbszerű jelekben nyilvánul azon köznemzeti meggyőződés, hogy a honi műipar kifejtésében kell a nemzetnek azon szintolly békés, mint hatalmas hatású gyógyforrást keresnie, melly a nemzeti testet nemcsak az elszegényedés betegségéből gyógyítja, hanem a közvagyonosságnak mindinkább gyarapodó egészségére is emelje: úgy látszik, eléggé biztatók a kilátások, megérettek a körülmények, miszerint a cselekvés dicsőségét józan számvetéssel szabad legyen megkísértenünk. Tehát gyárakat alakítani, ez a feladat. Erre mintegy ujjal látszanak mutatni minden viszonyok , mert mikor tanácsos gyárakat alapítani? akkor, midőn biztosak lehetünk, hogy áruiknak keretök lesz; most a nemzet felébredt akarata erről biztosít, tehát most, vagy soha kell Magyarországon gyárakat állítani. És ha most azon kérdés vételik fontolóra: a gyártásnak minő ágait kell szemügyre vennünk mindenekelőtt? nem lehet ugyan tagadni, hogy minél tartósabb volt a tehetetlen elmaradás, a korszerű teendők annál számosbak, úgy hogy a felett, valljon gyapjúkelmék vagy vászon-, vagy gyapot-, vagy bőr-, vagy selyemgyárakra van-e nagyobb szükség? vitatkozni bizonnyal kábaság volna , mert mindenikre és még más százra is szükség van, és mindeniknek és még más száznak is lenni kell, vagy Magyarország vagyonos nem lesz , és isten adja, hogy mindenkire akadjon erő és tehetség; annyit azonban tagadhatlannak lehet állítni, hogy a vállalatok azon neme nemcsak a legkorszerűbbek s legszükségesbek egyike, hanem egyszersmind legbiztosabb alappal dicsekedhetik, mellynél a következő kellékek feltalálhatók : 1) hogy áruinak minél nagyobb kelendőségére számíthasson, s úgyszólván első szükségi kelléket fedezzen. 2) Hogy érdekei a mezeigazdasággal necsak ellentétbe soha ne jöhessenek, hanem inkább a mezeigazdaságra egyenes jótékonysággal hassanak vissza. 31 Hogy olly idegenszerű ne legyen, mellyre a gyakorlatnak minden elemeit még úgyszólván vagy csak teremteni, vagy kölcsönözni legyünk kénytelenek , hanem hogy már meghonosodott alappal bírjon, melyet csak fejleszteni, csak növelni kell. 4) Hogy a külfölddeli versenyt diadalmasan kiállhassa. Lehetnek, s vannak kétségtelenül több iparágak, mellyeknél ezen kellékek feltalálhatók, de, hogy a selyemkelme-gyártásnál kétségtelenül, s kitűnő mértékben feltalálhatók, az első tekintetre bizonyos. — Mert, a mi a kelendőséget illeti: a selyemkelme és szalag olly áruezikk, melly a nemzet minden osztályainak úgyszólván első szükségi kellékét teszi. — Nézzünk végig az országon, a legfényesebb palotáktól, a falu végén kuntorgó czigány család hevenyészett lakjáig, selymet mindenütt találni fogunk; selymet öltözetében sem a legragyogóbb királyi hölgy, sem az utolsó szolgáló leány nem nélkülözhet; nincs fénypalota, mellynek a selyem egyik fődiszét ne tenné ; nincs olly nyomorult oláh falu, mellynek legszegényebb leánya legalább egy selyemszalagot ne viselne. Pedig Magyarhon nem egy tenyérnyi kis tartomány, pedig a két testvér Magyarhonnak s kapcsolt Részeinek 15 millió lakosa van. A mi a mezőgazdasággali viszonyt illeti, kell-e vagy csak említenünk is, mi jótékonyan hatnának vissza nagyszerű selyemgyárak a mezeigazdaság egyik legnevezetess) ágára, a selyemtenyésztésre. A selyemtenyésztés kimondhatlan fontossága már országszerte el van ismerve; hazánk legnagyobb, legpraktikusabb hatású fiai azt különös gondokra méltónak tárták; a közországlás, a gazdasági, az ipar-, s a selymészeti egyesületek, és sok magánoiéi önjavuk a legszorosb összeköttetésben van. S jóllehet az egészhez képest egyesek részvéte csak: „Egyegy parányi hervatag levél, A lemrúló tölgynek lombjaink, mégis minden honfias érzelmű kebel a legkeserűbb fájdalom égető tüzétől emésztelik, midőn egynémelly, a magyar föld minden áldásiban részesülő, megvető gúny segéddel ócsárolja a közirányu törekvéseket.— List Fridrikről, a ki ittmulatása alatt a magyar vendégszeretet s érdemeket méltányolni tudó tisztelet minden nemeiben részesült, s Nádor ö Fenségétől hoszabb ideig tartó kihallgatással szerencséltetett, polgár, kereskedői s iparműves köreinkben folyvást kedvezőleg emlékeznek. Ami pedig egynehányak azon aggodalmát illeti, miszerint dr. List irányzati s politikai nézetei iránt a pártok közt különféle hírek szárnyalnának: erre nézve, mennyiben a legavatottabbak egyikének e részbeni nyilatkozatát hallók, bátran kimondhatjuk, mikép a nagyhírű státustanárt a legőszintébb szándék, s minden politikai pártárnyéklattól ment önálló gondolkozás vezérli. — Néha néha még emlékeztető jelül feltűnik köztünk egy két tagja a legutóbbit hozó testületnek, a kik ugyanis a birodalmi székvárosból visszaérkezve, városunkat becses személyükkel megtisztelni el nem mulasztják. — Megyei csarnokunk fölépítése vége felé kezéig, s a büszke homlokzatú épületre nem sokára édes önérzet s megelégedéssel tekinthet a minden jóra szépre kész megyei nemesség. — A jogászok által adandó farsangi tánczvigalom ügyében már megkezdődtek a vitázások; mint halljuk, az elnökség nem épen a legegyenesb utón vadásztatik. A Minap egy előkelő s egymás ellenében több ideig daczolt ur és asszonyság közül a kibékülésül választott helyen utóbb a nő megjelenvén, a vele jött körbejáruló személyt a lépcsőn épen akkor utasitgatá, midőn nehány fokkal fejebb az ur jövő boldogsága kéjből álmodozott, ki is a tévedéseit elpalástolni s magáról minden jótmondatni kérő követelő nő hűtlen szavaira mennyei képzelmiből felriadván, a két alkudozó közt villámkép ezen kiáltással otttermett: „hát ki a megcsalatott, asszonyom ! kegyed-e vagy a másik imádó? Én legalább ezennel ábrándimból kigyógyultam!“ Pompás színpadi jelenet s gyönyörű példányképe jelenkorunk erkölcsiségének!