Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-12-03 / 96. szám
működése a magyar haza színe előtt forog. Nem tévesztek ezt szemeik elöl az augustus hó derekán tetisztelendő tudós Grosser kér. János, az érintett rend érdemes kormányzója által Váczra összehívott atyák, a midőn az idők körülményeihez szabott czélirányos intézkedések között a tartományi gyűlésben azt is határozák, hogy a rendbentisztelt kormányzója évenkint tárgyakat válasszon, mellékjéli értekezéseiket különösen az ifjabb tanító-egyének minden iskolai év végével kötelesek legyenek a rend kormányának beküldeni, általa szigorú bírálat alá bocsátandókat. Érintve egyedül azt, hogy illy módon a kormány a szellemi erők kifejlesztésének közelebbi ismeretére jutand , közvetlenül magának a rendnek messzebb ágazó felvirágzására, közvetve pedig a tanítás s nevelési szent ügyre nézve milly üdválasztó legyen az említett végzés, feleslegnek velem fejtegetni, arról csak egy kevéssé gondolkodó is könnyen lehetvén meggyőződve. Folyó iskolai évre következő három kérdés megoldása hagyatott meg: a) Melly tulajdonságok kívántatnak meg a k. rend tanítóiban? b) Milly nagy legyen érdeme azok önmegtagadásának, kik szerzetes esküvel lekötelezik magukat az ifjúság nevelésére és oktatására? c) Honnan ered gyerekeknél a hazudságrai hajlam, melly legczélszerűbb mód létezik annak meggátlására , és ha már megfészkelte magát kiirtásra? Az elsőre nézve latin folyó, másodikra versezet akármelly neme, az utóbbira végre magyar folyó szúl kiköltetett. Adja a mindenható isten, hogy a Magyar és testvér Erdélyhonban elterjedt, 28 szerzetes családból álló magyar kegyes rendnek, fényes, de egyszersmind virrasztó gondokkal megrakott kormányzási pályáján öszbeborult, övéitől fiailag tisztelt s hőn szeretett főnöke várakozását e tekintetben is koszoruzza a siker, ez pedig legyen szülője ama örömnek, mellyet egyedül, mint magát kifejezni kegyeskedett, súlyos fáradozásainak méltó s legédesebb jutalmául tekintend. — Az olvasó közönség érdekében sem vélvén, tudomására juttatni a nemzetiség előmozdítása ügyében tett legparányibb lépést is, örömmel veendi helybeli kir. gymnasiumunkról abbeli tudósításomat, hogy a magyar lelkületű igazgató s tanítók ernyedni nem tudó buzgalmuk, főbányavárosunkban túlnyomósággal bíró német skót elem daczára, falai között a nemzeti nyelvet hangoztatja virulni kezdő magyar Minerva serdülő reményeinek. Valóban öröm tapasztalni a hon idegen ajkú csemetéinek nemcsak fogékonyságát, de vetélkedő szorgalmát is a magyar nyelv megtanulásában a német nyelv elsajátítása okáért ide érkezni szokott magyar növendékek társaságában. Confirmet Deus, quod operatus est. Vogner. Kőszegi posztós gyapjuszövetgyár. Kőszeg városa, mellynek lakosai már régóta posztógyártással foglalkoznak s azt olig foganattal űzik, hogy gyártmányaik nemcsak az iparegyesületi biztosságnak dicsérő elismerését nyerték, hanem pesti hírlapok szerint a legközelebb mulli pesti vásáron a kőszegi posztó nagyon kerestetett és csakhamar el is kelt, ezen várost olig férfiak igazgatják, kik tiszta honszeret mellett az idő kivonatait s a körülmények valódi állását helyesen felfogván, többrendü közhasznu sjótékony intézetek alapítása által a polgárszellem helyes irányzásának boldogitó következményeit tettlegesen tünteték ki a haza szine előtt, mellynek némelly nagyobb és tehetősb városai talán példát vehetnének e szerényen munkálkodó s lárma nélkül oliy derekasan előre törekvő kies fekvésű kis várostól. E szellemnek legújabb bizonyságát adá Kőszeg városa nov. ukán tartott közgyűlésében, mellynek eredménye következő végzésben állott: Azon atyai igyekezetnek, mellyet a honi ipar előmozdítására dicsőségesen országló fejedelmünk, s az országosan öszvegyült KK. és RR. számtalanszor nyilvánítottak, sz. kir. Kőszeg városa is csekély ereje szerint megfelelni kívánván, — a helybeli városi tanács, a választó polgársággal egyetértve, az egész honnak, valamint egyes polgárainak s lakosainak is javát szem előtt tartva, f. évi oct. hónak 28-dik napján e végre tartott vegyes ülésében magát ezen sz. kir. városban egy posztó- és gyapjuszövetgyár részvényeken való felállításának indítványozására elhatározó ,melly annál is örvendetesebb eredményre nyújt reményt, minthogy a a város határát keresztül metsző, elegendő esetű Gyöngyös folyó, a posztógyárakhoz megkívántató költséges gőzerőt elegendőkép pótolná, sőt annak vize, a szakértők véleménye szerint a gyapjumosásra is tökélletesen alkalmatos ; b) a gyárhoz szükséges épitési anyagok nagy mennyiségben meglévén itt, jutányosabb áron mint bárhol másutt megszerezhetők ; c) tekintve a szomszéd megyéket, mellyekben a legfinomabb gyapjutenyésztésnél fogva a mezei gazdaságnak ez ága legmagasabb fokát elérte, Kőszeg más helyek előtt ez okból is elsőbbséggel bir; ide járul továbbá d) azon figyelmet érdemlő körülmény is, miszerint a lakosoknak nagy része már régi időktül fogva posztó csinálással foglalkozván, többen azon fognak igyekezni, hogy a gyárban ismereteiknek megfelelő foglalatosságot találjanak; végtére e méltán remélhtő, hogy itt, az élelmiszerek olcsósága tekintetéből, a munkabér is olcsóbb leszen mint más helyeken. Ezen kedvező körülményeknél fogva tehát, a városi tanács, s választópolgárság, valamint számos tisztes rendűek, kereskedők és mesteremberek jelenlétükben mai napon tartott ülés alkalmával telt azon indítvány, hogy Kőszegen egy posztó- és gyapjúszövetgyár felállíttassék, elfogadtatott; — a részvények száma 200 pengő forintjával ezerre határoztatok, mellyek elkelése végett aláírást is nyittatni, s a részvények elkeltével a t.cz. részvényes urak, az alapszabályok kidolgozása, s más előleges munkálódások végett, egy Kőszegen tartandó közgyűlésre meghivatni rendeltettek.— Ha van honi vállalat, mellynek fényes jövendöt jósolhatni, úgy bizonyosan ezen felállítandó posztós gyapjuszüvetgyár, mellynel majd minden kedvező körülmények megegyeznek állásának biztosítására. Megerősittettek e vállalat megindítói az országgyűlés utolsó napjaiban, midőn a városnak érdemteljes főbírája, l. Erni János vezérle alatt Nádor ő cs. k. Fenségének hathatós pártfogását alázatosan kikérve, az e vállalatok közül annyi tapasztalást szerzett fenséges ur helyeslő s biztató igékkel a tervet békéssé és szokott leereszkedő nyájasságával az ügy részleteibe bocsátkozván, az alakulandó társaságot mély bölcsességül tanácsával szerencséltetni kegyeskedett. — Az aláírási ivek] megnyitvák, s már eddig is olly neveket, foglalnak magok- ban, mellyek csak gyakorlati s talpraesett vállalatoknál szemlélhetők. Ezen ívek egyike a Hirnök szerkesztőségénél is van letéve , s azért birodalmasan szólítjuk fel hazánkfiait, hogy mind a közügy, mind önhasznuk tekintetéből — mert ezen gyár felállítása nem a hazafi áldozatok, hanem a haszont igérő vállalatok sorában áll — minél nagyobb számban a részvényesek sorába állani méltóztassanak. A pesti czukorgyár,egyesület alapszabályai: Czikkely. Az egyesület czélja : az általa Pest városától telkestül megvett s a Váczi töltésen fekvő gyárépületben honi czukort gyártani, és nemcsak ezt, hanem — amennyiben a honi termesztés a gyár folytonos foglalkoztatására elégséges nem volna mellékesen gyarmati czukort is finomítani, úgy szinte a körülményekhez képest minden ezen gyárüzlettel egybefüggő kézmű-termesztés és egyéb iparágnak űzését élénkíteni, hogy e szerint a magy.ezukoriparnak folytonos létezése fuztosíttassék, s további felvirágzása a lehetőségig eszközöltessék. 2. Czikkely. Az egyesület tőkéje jelenleg 300,000 p. Ura határozónk, melly három osztályzat szerint, u. m. elsöségi, fél és egész részvényekkel fog fedeztetni. 3. Czikkely. Az elsőségi részvények 200 ezüst ftnyi értékűek, mellyeknek tulajdonosaik a befizetés napjától kezdve az egyesület által biztosított 6°/C kamatokat kapnak, de egyébként az egyesületnek sem nyereségében, sem netalán történhető veszteségében nem részesülnek. Ezen elsőségi részvények az egyesület által sorshúzás útján, félévi előleges felmondás után, mindenkor hasonértékben beválthatók, sem szavazati, sem választási jogot nem adnak, de első helyen betáblázás által a gyárteleki épületre biztosítják. 4. Czikkely. A fél részvények 500 ezüst ftnyi értékűek, az egyesületnek mind nyereeségében mind veszteségében arányosan részesülnek, de nem bírnak sem szavazati, sem választási joggal; ellenben bárkire is átruházhatók a nélkül, hogy lajstromoztatnának, vagy hogy az egyesületet az elővételi jog illethetné. 5. Czikkelly. Az egész részvények 1000 pftból állanak, birtokosaik az egyesületnek nemcsak nyereségében vagy veszteségében vesznek arányos részt, hanem csak egyedül ők gyakorolnak kizárólagos szavazati és választási jogot, ellenben részvényeiket másra átruházni akarván, ezen engedményt az egyesületnek nemcsak lajstromozás végett, hanem azért is kötelesek följelenteni, hogy részvényeik az egyesületre — ha ennek tetszik — alapszabály szerinti elővételi jogánál fogva, átruháztathassanak. Ha azonban a kormányzó választmány sem a kívánt átírásba bele nem egyeznek, sem fentebb említett elővételi jogával élni nem akarna, azon esetben az előadásra szánt részvény helyett két fél részvényt bocsátana ki, s az ezekért beváltott egész részvényt megsemmisítendi. A két utóbbi osztályzatok, úgymint a fél és egész részvények az állandó évenkinti 5°/0 osztalékon kívül még részesülnek a fi. cz.ben alább fölhozott javadalmakban. 6. Czikk. Az elsőségi részvények, egyetemben értve, 100,000 pftnyi öszveget még mostantól nem haladhatnak, s az üzlet netalán történendő terjedelmével az egész tőkének V3 részénél többre rúgniok semmi esetre nem szabad. Az egész és fél részvény-summák közt létező viszonyos arány az egyesület megalapításakor az aláírás eredményétől fog függeni. Később ugyan minden egész részvénnyel bíró tulajdonosnak szabadságában állandó az igazgatónák följelentés mellett, azokat félrészvényekre — az egészeknek megfelelő szám szerint — átíratni. Két fél részvényeknek ellenkező átírása egy egészre, csak a kormányzó választmány helybenhagyásával történhetik meg. 7. Czikkely. Minden részvényest csupán saját betételi részvénye kötelez, s azontúl semmiféle pótlólagos befizetésre nem szoríttathatik. Ha azonban az üzlet eredményei a tőke szaporítását kívánnák, s a közgyűlés ezen öregbítést czélszerünek látná, úgy új részvények bocsáttatnak ki, mellyeknek megvételénél előjoggal bírnak az eredeti részvényesek, aránylag elsőbbi aláírásukhoz képest. 8. Czikkely. Azon elsőségi részvények, mellyek f. évi jul. 28-ig aláírattak, legfölebb f. é. aug. 1-je napjáig egészben befizetendők ; később aláirt elsőségi részvényekért az egészbeni fizetés legfölebb 8 nap alatt teljesítendő. Az ekkér teljesített fizetésekért az illető felek az egyesület elnökétől s a pénz átvételére megbízott egyesületi tagoktól egy ideiglenes nyugtatványt kapnak. A gyárbirtoknak az egyesület nevére lett átírása után, legfölebb f. évi aug. 15-ig a valóságos elsőségi részvények kellő törvényes formában azonnal kiadatnak, s az ideiglenes nyugtatványok visszaadása mellett az illető tulajdonosoknak kézbesittetnek. Azon elsőségi részvény-aláírók, kik a fent kiszabott befizetési határidőt elmulasztják, vagy törvény útján szoríttatnak kötelezéseik teljesítésére, vagy hatalmában álland az egyesületnek, a be nem fizetett elsőségi részvények felett saját belátása szerint kellőkép intézkedni. 9. Czikkely. A fél és egész részvényeknek első 25 százlék befizetési határideje a mai közgyűlés által 1844. évi oct. 1-jő napjára határoztatik. A többi részenkénti befizetések a körülményekhez és szükségekhez képest mindenkor a kormányzó választmány által kitűzendő három-három hónap legrövidebb határidő szerint fognak létezni, mi is négy héttel előlegesen köztudomásul adatik. A részenkint befizetett mennyiség semmikép felül nem haladhatja a részvényöszveg 25 pcentjét. Azon részvényes, ki az első részlet befizetését elmulasztaná, kötelezése teljesítésére szóbeli per utján az 1836: 20 és 1840: 11. 1.czikk értelmében lesz szorítandó; ha ellenben az első befizetési határidő után a következőknek valamelylyike elmulasztatnék, akkor a részvényes jogai s igényei mind a már befizetett pénzmennyiség iránt, melly az egyesület tartalék-tőkéjéhez adatik, mind pedig részvénye iránt, melly helyett egy uj fog kibocsáttatni, elenyésznek, hacsak czélszerübbnek nem tartaná az egyesület ez esetben is az 1836: 20 és 1840: 11. t.cz rendeletéhez ragaszkodni. 10. Czikkel). Az egész részvények fizetése fejében— azáz feletti kölcsönös egyezkedés előrebocsátásával — nyers répaczukor is elfogadtatik. (Vége következik.) Figyelmeztelés a honi gyárnokokhoz, iparműzőkhöz és honi iparmüvekkel foglalatoskodó kereskedőkhöz. A honi gyámoknak, iparmüveknek , s hazai iparmüvekkel foglalatoskodó kereskedőnek legfőbb érdekében áll: ismertetni, ha akarja, hogy műveinek kelendősége, tehát szorgalmának jutalma legyen. A honi műipart pártolni hajlandó közönségnek pedig szintúgy érdekében áll tudni, hogy mi, hol és kinél kapható, különben a honi műipart legjobb akarattal sem pártfogolhatja. Ezennel tehát hazafias bizodalommal felszólítanak a két testvér magyar honnak, és a kapcsolt részeknek gyámokai, iparművesei és honi iparművekkel foglalatoskodó kereskedői, ne terheltessenek a magyar iparegyesülettel érintkezésbe bocsátkozni, s azon egyesület aligazgatójához Kossuth Lajos úrhoz, vagy pedig az alábihoz intézendő tudósításukkal mustráikat, árjegyzékeiket beküldeni, üzletük helyét s czimét tudatni, s az iránt, hogy minő kiterjedésbeni s minőségbeni rendelmények elváltására volnának készek, valamint általában, a magyar műipar élénkítésére vonatkozó ajánlataik s javaslataik iránt is értesítést nyújtani, miszerint a magyar művek felöl tudakozódók kellőleg utasittathassanak s a lehetőségig tökéletes ipar-schemalismus készíttethessék. — Ezen adatok gyűjtése az iparegyesület által már megkezdetvén, egyszersmind arról is értesittetik a t. közönség, hogy az iparegyesület szállásán — újvilág s hatvanutcza szegletén Ükeyház 1-ső emeletében — némelly iparnemzeti utasítások már kifüggesztvék, s ott azokat kiki szabadon megtekintheti. — Költ Pesten nov. 26. 1844. Csanádi) m. k. jegyző. Mérsékleti egyesület hazánkban. Nagy- Divina, (fölső Trencsin megyében), nov. 19. — Hogy magyar hazánk bőven folyó boránakben a hazáben számos fogyasztói vannak, nem csudálom, ámbár ugyanazon szegény nép javáért, melly e bor italáért legsűrűbben járja a korcsmákat, kívánnom kell, bár átlátná a mérsékletes józan élet hasznait, bár átlátná, hogy ha a bűgondot valamikép elfojtani kell, azt nem egyedül fejkábító borba lehet fulasztani, illyés gondtörlő hatalommal a mérsékletesség, takarékos gazdálkodás megnyugtató öntudata még nagyobb mértékben és tartósabbul bírván. Azonban a kor még életadó orvosság a pálinkához képest, mellynek testrongáló s egészséghuló mérgei kór emberévé s kora halál fiává teszik a szerencsétlent, ki e gonosz italnak adta magát; ez a testet és lelket egyiránt rongálja, egyiránt mérgezi be amazt, és szántja föl az erkölcstelenség elhintendő magvai alá ezt. És a legnyomoruságosbika minden nyomom bűnszokásoknak, a pálinkakor, leginkább tót hazánkfiai közt dulong, pusziit és rongál, melly tekintetnél fogva köszönettel tartozunk, mind azon lelkesebb és jóra törekvő férfinak, ki ez undok szokás kiirtására legkevesbet is tesz. A katholikus papok azon számos és tiszteletet érdemlő egyénei közt, kik tájunkon e bajon segíteni s a szegény nép közt egymásra viszonyosan ösztönzőleg ható egyesületeket alakitni iparkodnak, mellyek segedelmével lassankint e métely kiszoriltassék a nép közül, egy illy buzgó férfiút van szerencsém a helybeli lelkészben, nt. Zavodnik István urban bemutatni. Ezen müveit és nemeslelkü férfi először egyházi szónoklatok által, melylyek a pálinkakor minden rész következéseit élénken rajzolók, iparkodott meghatni a népet, azután egy mérsékleti társulat alapításához lépett, melly csak nehány hét óta áll fen, s már is számos jó gyümölcsöket hozott s a jövőre követésre méltó például kiszámithatlan jó hatással leend. Több százan csatlakoztak már a mérsékleti társulathoz, s minthogy az önmegtartóztatás jó következései szembetűnők, mindig új tagok járulnak hozzá. Zavodnik úr mindezekkel a mérséklet ünnepélyes esküjét az egyházban téteti le, hogy a hatás a kedélyekre annál nagyobb legyen. Midőn a nyitrai m. püspök erről tudósittatott, dicsérő levelet külde a lelkész urnak. Azonban mind azon buzgalom mellett, melylyet a lelkész ur ráfordít, törekvései még sem leendőnek oliy jó sikernek, ha maga a földesuraság, m. Csáky grófnő, egy minden jót és szépet előmozdító hölgy, e törekvéseket föl nem dicséri s az alapitót czélja űzésére tovább is nem serkenti. Köszönet neki minden emberszeretők nevében. Bár egész honunkban minden földesuraság követné az illy hazafiaságot, minden lelkész és tanító az illy csüggedetlen szorgalmat, bármi ily valláson legyen is különben; ez által nyujtatnek a népnek a lehető legjobb gyámol erkölcsi emelkedésére. Lay B. (N. U.) Érdekes levelek a honi ipar ügyében. II. Gall tanár Török titoknokhoz Pesten. Brüssel, nov. 5-én 1844. A műipar érdekében Magyarországba irt, számszerint 6 leveleimet ön alkalmasint olvasta. A legutolsónak írása után tulajdonképt hazámhoz, és ennek következtében nemcsak ezer rokonom és ismerősömnek, hanem a műipar valódi lak- és műhelyeinek annyira közelébe jöttem, hogy minden napot hétté szeretnék kinyújtani, minélfogva egy részről a számtalan kérdésre, mellyekkel engemet önnek gyönyörű, de kevéssé ismert hazája iránt minden oldalról ostromolnak, illően felelhessek, más részről pedig az itt távollétem alatt kifejtett, műipar számtalan csudáinak világos tökéletes képét magamba fölvehessem. Alig marad kevés időm némi röpjegyzékekre; ezen időt is csak úgy nyerem, hogy álmomnak felét megszakasztván, éjjel dolgozom. Föltettem ugyan magamban, jelen utazásom alatt csupán a répaczukorgyártást tartani szemmel, és egyéb műipar-intézeteknek látogatását 3 évvel későbbre halasztani, de az illyféle szándék ép oliy kevéssé kivihető, mint az, hogy szüntelen s untalan csak egy szépségre szegezzük figyelmünket, más szépsé g63