Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-16 / 65. szám

íam, hogy a városokat különösen érdekli az élelmezési tárgy. Miért különösen? Itt az a kérdés: hogy kaszárnyák építtes­senek és a megkívántaié zab és széna kiszolgáltassák ;e terhet csak néhány városok viselik, a többiek — kivevőn az alföldi városokat — a száliásozást és katonai élelmezést alig ismerik. Az mondatott továbbá, hogy a városok képvi­selik az adózók osztályát: én azt^mondom, hogy ok szinte olly castot képviselnek, mint mi. En tehát elvkérdést látván a dologban, s azt per tangentem eldönteni nem akarván, maradok a kerületi határozat mellett. (Yége kövj Julius 26-ki kerületi ülésben, az V-ik osztályú sérel­mek és kivánaíok folytatása volt napirenden. 51. Mivel 1840-ik évben hozott kereskedési törvények czéljoknak meg nem felelnek, óhajtandó: a) Hogy a számviteli könyv a mostan fenálló dijak mellett, az első feljegyzési könyv vagy épennem, vagy minden terjedel­mére! tekintet nélkül a pecsét és aláírások egyszerű dijai mellett mind a váltótörvényszékeb, mind a törvényható­ságok állal törvényesitfélhessék, b) Hogy a számviteli könyv, a bejegyzett kereskedő vagy annak könyvivője ál­tal a fenálló törvény értelmében vezettetvén, az első fel­jegyzési könyvbe a kereskedési segédszemélyzet is — a tanítványokon kívül — az általa vett vagy eladott tárgyakat bejegyezhesse, nehogy különben a kereskedők, könyvvivő­jók rögtöni megbetegedése vagy elutazása esetében, vagy a törvény által tiltott firkakönyveket (Schmierbiicher) alatto­mosan ismét behozni, vagy falán több hét után is csak em­lékezetből az egyes tételeket az első feljegyzési könyvbe felvenni kénytelenek legyenek, c} Hogy az 1840. 16. t. ez. 16. §. ekkép módositlassék, hogy a rendesen vezetett keres­kedői könyvek, úgy mint az előtt, fél próbának tekintesse­nek, mert az árumegrendelésének vagy átadásának bebi- zonyilása alig lévén lehetséges, a roszlelkü adósok hitele­zőiket könnyen kijátszhatják, d) Hogy az 1836: 20, és 1840: 11. szóbeli bíráskodásról szóló czikkek rendeleíc a számviteli 200 pgő ltot meg nem haladó adósságokra is olly formán terjesztessék ki, miszerint az első biró Ítélete a hit letétele előtt, tehát birtokon belül a törvényszékhez s ille­tőleg a városi tanácshoz felebb vitethetvén, a felebbvilel- ben hozott elmarasztaló Ítélet pedig azonnal a pótló eskü Jelétele után végre is hajtassák. 52. Miután a 1840-ik országgyűlés hiteltörvényeket al­kotott, s ez által a kereskedés és ipar nélkülözhellen segéd­eszközeinek, a tőkéknek biztosítására egy nevezetes lépést tön, szükséges arról gondoskodni, mikép azon óhajtóit siker, mellyel a földbirtokos egyedül amazok állal el nem élhetett, hitelintézetek által eszközöltessék; s mikép azon váltójogi hileitörvényeknek netalán tapasztalt hiányai kijavilassanak, jelesen is az, minthogy eddig a csőd alá került javaktól a hitelező részére az ingók elszakasztalván, a földbirtok meg­úsztatott azon lényeges tarlozmányától, melly egyedül ké­pessé tévé megadni a jövedelmet, mit nélküle csak felében eszközölhet: szükséges , hogy az ingó tartozmányok ingat­lanoknak s a földbirtoktól elválhatlanoknak tekintessenek. 53. Végre a váltótörvény különösen a földbirtokosokra a váltóképességből háromló káros következések miatt oda módositlassék, hogy vállókiadási úgy szintén elfogadási ké­pességgel csupán a kereskedők bírhassanak. 54. Az uiLéii laizás tárgyában alkotott törvény határo­zatlan s könnyen önkényre vezető értelmű ; mind ezért, mind az úrbéri laizás engedelme alatt levő erdőknek majd mindenütt pusztulásra jutott állapofja miatt, ezen törvény szükségképen még pedig akép módosítandó, hogy az úrbéri erdő egy részének természetbeni kiszakiíása és a jobbágy­nak használata alá bocsátása egyedül a földesúri szol­gálatokat örökösen megváltandó községekre terjesztessék ki, a többieklenézve pedig az úrbéri faizás is, szintúgy mint a legelővel történt, a legkisebb és legnagyobb szám, melly között a faizás akár öl akár pedig szekér számra, az úrbéri erdő terjedelmességéhez és a házhelyek mennyisé­géhez képest, állapíttassák meg. (Folyt, köv.) Pozsonyi újdonságok. Pozsony, aug.15. Midőn a Jegkczelbi számiban em­lített kicsapongásról szóló sorokat Írtam, kezemet szivemre tevén, meggyóniam az igazságnak, hogy magamat rágalom s méltatlanság bűnösévé nem teszem. Mert valamint utálat s gyűlölet érzetével fordulok el mindentől, a mi az erény út­járól letérten a bűn undok bélyegét viseli homlokán, s el- lenállhallan erőt érzek lelkemben megoslorozni a rósz tet­teket: olly hő tisztelettel hajlok meg öröm közt a valódi jó előtt, Ionon vágyva hirdetni minden igazságos érdemet. Es mindeneklólütt, a mit a polgári élet alaplöltéteül szabott meg a közérzetem, mint Izrael fiai elölt a szentek szénié — szavaim és tetteim előtt olly sérthetetlen a: becsület. — Ezen elvjellemzö vallomás helyett becses olvasóink bizonyára a lönérintetiem kihágás megígért rajzát várták ; annak közlé­sét azonban később időre halaszlván, midőn egész hiteles­ségében log az c lapokban megjelenhetni, jelen alkalom­mal egy más, igen rövid kalandocskával bátorkodom szol­gálni , miszerint ugyanis tegnap este egy derék magyar úri társaságot elhagyván, s a városi kávéházak egyikébe fagy- laltozni térvén, alig három perczet mulattam benne, midőn hirtelen megfordulva „szellemei“ kíséretében láttam elöltem a mull számban megemlített egyént, eme kérdéssel guny- vonásos ajkain . „nem tudja mi újság?“ — Engem a sors meglehetős jó mennyiségű sejtelemmel ellátott megérzeni s tapintattal, hol csak lehet, kikerülni a kellemetlen súrlódáso­kat, smegvallom gyengeségemet, ez alkommal is minden vá­lasz nélkül szép beken hagyám oda tüstinta rám nézve hüny- nyen talán veszélyt is hozhatott (eremet. Uram! ha sértve érzi önmagát, lépjen lel jogszerű módon ellenem ; olt a törvény itt a sajtó: de minden egyéb visszatorlás csak gyalázatot liárí- tandna lejére. És ha van áliadalom, mcllybcn szabad volna egyenetlen légy verőkkel szerezni magának igazságot, melly­ben a káihoztatás méltó szózatát erőszakkal lehetne visz- szafojfani, veszélyben forogván e miatt a személyes bátor- lét: akkor tegyék le olt mindenről a kezeket és alkossanak a (ársaséietnek egy uj szerkezetet. Ezzel tartoztam, önnek uram, enmagamnak és a közönségnek mint e rovat Írója. — Schúltz Auguszf. Megyei tudósítások. Szombathely, nyárutó 8. Folyó hó 5kén kezdődött évnegyedes közgyűlésünk ma lön belejezve. Már az első nap igen gyéren mulalkozék a köznemesség s utóbb pén­zért sem volt látható; s ezen t. olvasó milse csóváljuk le­jünket, mert ki mihez nem ért, hacsak mások eröteleséböl nem, különben avatatlan szokott maradni, a mit én helyes­lők. Jelenleg körülményünk sem áll ama ponton, miszerint az úgynevezett koilesktdés a még csak egy év leíolyta után tarlandható tisztujitás esetére beállhalna. S akkorra erős reményünkintorszaggyülésileg a megyei tisztujitásokon se­gítve leend, s akkoron a munkás kezek nem leendenek töb­bé erőszakosan elvonva leiinészelrendeltc haszondus pá­lyájukról, mi eddigelé a közállománynak csak kára s vég- veszélyeül szolgála.— Bizzunk a kegyleli egekben, s Árpád unokái ébredési korszakának magasztos gyümölcsét éive- zendjük. Majd felejtek lisztünket; hisz a közgyűlésről aka­rók meglenni rövid jelentésünket. El lehel mondani, hogy első nap a közügyet érdeklő igen nevezetes tárgyak sző­nyegre nem jutának. Öl rendbeli orsz. követi tudósítások az illető választmánynak adattak át, ha tán még némeliyek iránt követ uiak a szükséges utasításokkal ellátva nem len­nének, meg időből ki nem szorillatunk, a szükséges utasítá­sok megeshessenek. — Egy tárgy azonban a EB. figyelmét több ideig ellogJalá. Ugyanis a mull évnegyedes közgyűlés alkalmával máj. 8án Koszegh városából a lovagkatonaság stabja Körmendre elteletni hafározialék ; mivel a nevezeti város az eddigi szerződés értelme szerint — a mint követe állal a megye teremében nyilatkozók — nem akarta katona­ságnak továbbá szállást adni. Az érdeklett határzat követ­keztében buzgalomteJjes megyei alispán Széli József ur a megyétől megbizatva lévén avégett: hogy Körmend városát venné szoros vizsgálat alá, valljon képes leendene-e az ez­redesnek s többi liszturaknak alkalmas szállással szolgálni ? a megyei lömérnökkei párosult kiküldöttségbeni eljárá­sát előterjesztő; mellyból kitetszett: hogy Körmenden a tiszt urak elfogadására 90 alkalmas szoba kínálkozik, s hogy minden előkészületek már megiéletvék, mire nézve jövő hóban a katonaság Körmendre vonulhat,a mi a megyé­nek bizonnyal hasznára s a szegény adózó közönségnek nem kis könnyítésére lör.énendtk, mivel az előlogatok rö­vid ülendnek s a Zala megy et és sz. Gotthard Iáján létező ka­tonaság zab- és szénabeli tartozását könnyebben s gyor­sabban kézhez lógja szolgáltathatni. Az érdeklelt hivatal- nokoknak lelkiismeretes és igen gyors eljárása hű éljenzés közt méltányoltaiolt. Honnan kitetszik, hogy a megye előbbi vegzetehez szilárdul ragaszkodik, melly szerint a stab még a jövő ősszel Köimendre lészen helyzendö. Ez alkalommal eziránt is jelentés tétetett, miszerint a stábnak áttétele által a kószeghi biztosságra sem leend szükség. De valljon a hivatalától elesendő biztoson Jetnd-e valamikép segítve; ennek feláldása a BE. nagylelkűségére bízatott. Sz. M. főjegyző ur azt ajánlá : hogy az érintett biztos ur, tekin­tetbe vevén annak lelkiismeretes kezelését s pontossá­gát, tétetnék olly állomásra, hol az illy igen ritka kellé- kü tisztviselő a megyének nagy hasznot s kedves szolgá­latot teendhet továbbá is. Melly indítvány viszhangra talált ugyan, de a már többször említett biztos Kemény Károly ur senkinek sem akarván ártani, a megye kegyes részvétéi megköszönte, s igy eddigi 100 pfr. lizetését és 6 öl fa járan­dóságát érdemének elismerése és némileges jutalmul hu- zandja a jövő liszlujitásig. Midőn hihetőleg a megye szeren­cséjének ismerendi, ha illy jeles tulajdonú egyént tisztvise­lői koszorújába fog fűzhetni. — Kőszegen a megyeháza magtárral együtt nyilvános árverés utján lesznek eladandók. E tárgy eldöntése után következett a leglőbb helyekröli in­tézmények felolvasása; ezután többféle hatóságoktól érke­zett tudósítások olvaslatának fel, nevezetesen: Veszprém megyének felszólítása őseinknek homályledte nyomdohii kutatgaló derék Begulynk pártfogollatási ügy ében ; mi siker nélkül egészen nem maradi, mert egy aláírási iv nyittatott meg, az ügy kezelése Szelestey László uria bizalék. — Többek közt Győr városának megyénket megkereső abbeli levelének következtében, miszerint a Duna jobbpartjáni vasútnak létrehozatalát elösegimi egész erővel sietnénk — az igen korszeiü vaspályaügyben követ uraknak utasításba adandó következő határzat létesüle: mindig az összes lörvényhozóleslület s ne a kormány határozza meg az épí­tendő vaspályát; bármelly vonalon épülendő vaspályát tiltó törvény létrehozatala ellen szavazzanak. Egyébiránt Vas­megye Eendei a pest-fiumei vasútnak minden más vonal előtti elsőségéi sürgetik ; erre nézve biztosítékul ötös száz- bérfizetésre késznek nyilatkoznak. De a dunántúli résznek íiumévali összekapcsollalásál is Sopronylól kezdve különö­sen sürgöllelni rendelők. Alig mernénk kételkedni, hogy az, ki csak az egész hon felemelkedésén örvend s ezt elöinoz- ditni vágy, tán pártérdekből ellenezhetné gyengülni indult kikötőnk jövőjét, s igy széldulhalná forrón dobogó keblünk­ben rejlő s cpedve várt felemelkedésünk iránti reményünk nagy hatású csiráját. —m—. Vegyes közlemények. Mi újság Buda-pesten? Széchenyi gőzös első visi utazásának ünnepélye a nemes gróf tiszteletére folyó hó. 10-kén díszcsert log megtartatni. Maga az ünnep hőse is jelen leend; s az uj gőzös többi társainál bizonnyal büsz­kébben (artandja föl fejét, hogy a magyarhoni gözhajózás egyik leghatalmasabb előmozdítójának világhiríi nevét visel­heti. — 15-én pedig azaz Wagy b. asszony ünnepén a ma­gyar gyalog polgárkatonaság nagykészüJelü zászlószente- lési ünnepe fog végbemenni, nem, mint lapjainkban emlitve volt, a Bakoson, hanem a városház piaczán. Ez ünnepély alkalmával egyszersmind a dragonyos polgárság is Jeteendi esküjét; s a zászlóanyák, gróf Batthyányi Lajosné, és gróf Károlyi Györgyné diszmagyar-ruhában fognak megjelenni. — Vörösmarty összes müvei már sajtó alatt vannak, kétféle nagyobb és kisebb alakú kiadásban fognak megjelenni. Meg­lássuk , a magy ar olvasó világ mint viselendi magát a láng­esze gazdag Kincshalmazát hona oltárára levő nagy költő irányában! — A fiatal irók közt olly rövid időn feltűnt, s közönségünk állal mindinkább kedvelt Petőfi Sándor költe­ményeinek első íuzele is nemsokára naptényre jő. A nem­zeti kör, mint pártfogója, minden magyarhoni casinóhoz aláírási ivet küldőt! előfizetés végeit, minek jó sükerél biz­ton lehet remélni. — A budai hegyek közt rendes, kiváltsá­gos és numerizált gyermekek láthatók, kik kizárólagos sza­badalommal búnak a poros Buda-peslröl érkező urakat egy pár krajezárért megkeíélni. — Cassano, a közlünk megte­lepedett jeles olasz építész egy tervet készít, melly szerint a közkedvességet nyert Széchenyféle társalgási kert egy része üveg alá fog vétetni, s ezen üvoliszerü vendéglő a legszebb növényekkel leend föl dísz itve, hogy lilén is tava­szi zöld környezze az élvezni szerető vendégekéi. Hisszük, hogy ez lesz a divatvilág téli elyzeuma, leglálogalollabb mulalóhelye. — A nemzeti színház levékony igazgatója állal kitűzött 30 arany díjra 8 szinmü érkezeit be pályázás vé­gett, miről a hivatalos jelentés bővebben fog szólani. — Egyik legszorgalmasabb, derék színésznőnk, Hubenay Fe- renezné annyira beteg, hogy szinte kevés remény van be­cses életéhez. Adná ez ég, hogy ne esnék áldozatául az állnia használ!, erős, (eimészetlen iudnói gyógyszereknek! Buda. Valamikor az ember tanúja szép s reményekre följogosító nyilatkozatoknak, mik föíeg a munkaképes ifjú­ság köréből száimozvak, kellemes szivnyuglaló érzet ka­rolja átkebleinkel s képzetvilágunkban sejíelmileg elénk tá­rul a jövő koránya, meJlynek szinle tündér lényében csil- lamlanak a mos! sarjadó növények akkoron teljes életerejü fákká vastagodott lőrzsei, s az azokról lecsüngő zamaldus gyümölcsök önmagukat kínálják a bámulat becseibe elmé­lyedt nézőnek. Lesznek hónunknak is maholnap számosb Demosthenesei, Cicerói; hisz az ifjúság a nagyobbakban úgy mikint a kisebb tanodákban a szónoklati kerekdedseg s hangkellem megszerzésében nem egyedül apadhatlan lára- dalonmal scgiiielik, hanem annak alapos elsajátítására s az ablani minél tökéletes!) kiképzésére mind peldaadó lel­kűiéi, mind basznosb könyveknek a jelesbek közötti elosztása által serkentetik, öszlcnözieiik. S e nézponthól tekintve az ügyet, a hon legigazságosb méllánylatával adózik a bu­dai kir. íötanodalmi kegyesrendi oktató testületnek, melly e néniben magát semmi hasonnemü intézetünk által felül­ni u 1 a t rr i nem engedi. Múlt hó 30-án tartatott a szónoklati ünnepély, gyér, ám válogalolt hallgatóság elölt. Kellem a kimondásban, nemesség a magatartásában, erély a szenve­delmek kitünfeléséhen, szendeség az erény ajánlatában, esengve fölbátoriló szózat a jó követésére — mind megannyi gyöngy, mik ez ünnepély diszét iokmagasiták. S elérzéke- nyültek sziveink, midőn a szavalók elsője, sőt minden ér­telemben elsője az ifjúságnak, reményteljes Köffinger Frid­iik szive mélyéből fakadó hálát rebegetlhün s hőn tisztelte elöljárója — s tanítójának. Az ünnepélyt löt. Somogyi Ká­roly ur nagylelkű ajándokának (három példány academiailag koszoruzolt munkájából!) kiosztása lejezle be. Éljen az ifjú­ság méltánylója; éljenek annak érdemes ápolói, éljenek itju Demoslheneseink! Székesfehérvárról. Minthogy erősen hiszem azt, hogy serdülő újainkról, kikben a haza édes remény ét helye­zi, kedvesen veszi tudósításainkat: becses lapjaiban egy két rendet, nem kétkedem, midőn ez ügyben Írni szándékom, engedend. A lefolyt hónapban ifjaink kedves ajakán öröm- teljesen haliam eme szavakat: elközelgetének másod felévi próbatételeink! s milly kitűnő figyelemmel kisérék azt, ki­vehetőm onnét, mert napi beszédjük kedves tárgya, fogla­latosságaik főanyaga volt, s valóban a belső öröm szálfa meg keblemet, Iáivá igy bennök a tudományos utoni szép és reményteljes haladás szándokát, tapasztalva az ösztönt, mellyel egyik a másikat a jól kieső próbáiét öröméből ösz- lönözé, támogatva ama nemes adattal, hogy csak igy fog­ják a szülői fáradozás szülte cseppeket egy kévéssé letör— leni, ha ifjú korukban a ludománnyal kapcsolt szép erény ösvényéi (; podják. E szellemtől áthatva isteni segedelem­mel végzők újaink próbatételeiket, a próbatétel után az azokat koronázni szokott ünepélyes soroztatásról nyájasan érlekeztenek, várva a napol, mellyen szorgalmuk Ítéletét meghallandók. A fényes örömünnep jul. h. 31 kére (űzetett ki, mellyen a tanulóifjúság a szerencsésen füléit esztendei javakért a mindenhatónak hálát emelve, a kormányzó, ta­núéi kar s több számos vendégek kíséretében gyűlt ösz- sze, élvezni az öröm ünnep ajándékit; kél szónoklat elözé meg a sorozlatás leiolvasását, mellyck egyikében a szónok latin nyelven ékesen fejtegetve a tudatlanság szomorú kö­vetkezményeit, ösztönt nyujta a tudományok szerzésére; a másik szónok honi nyelvünkön szivet indító s kénye­ket facsaró búcsúzó beszédével hirdelé az elválás szomo­rú óráját, miután felolvastalak újaink érdemszerint ren­dezeti nevei; mindezen ünnepélyt hathatósan emelő jelen­létével városunk tisztelt nagyprépostja, ki a tanuló ifjúság iránt viseltető szives hajlamából ünnepélyünkre megjelenni kegyeskedett, s midőn ékes beszédével először a szülőket mint első nevelőket, kiktől egyedül függ a fnnitöi fáradság sikere, leereszkedő gyengédséggel szent kötelességükre fi­gyelmeztette volna, hálaszól emelt a tisztelt kormányzó u buzgó s fáradozó (anilói kar muukás iparáért, kiket)«

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék