Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-03-26 / 24. szám
24. szám. Szerkeszti s kiadja Martius 26. 1844. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmest) politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Balásfalvi Orosz József: Megjelennek e lapok minden kedden és pénteken. Előfizetése 15-dik félévre postán (1 fr. 48 kr. p., helyben boriték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Jelentjük a t. ez. közönségnek, hogy az első évnegyedről még néhány teljes számú példánnyal szolgálhatunk, egyszersmind, hogy a második évnegyedre, áprilisétól június végéig szinte fogadunk el előfizetést postán 8 frt 34 krral, helyben, boriték nélkül 3 írttal pengő pénzben. 8 szerk. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Országgyűlési közlés. Részletek az országgyűlésnek évenkinti tartása iránt folyt tanácskozásból. 128. országos ülés mind a két táblán. A kir. városok iránti munkálat vizsgálata folytatva. 129-ik orsz. ülés egyedül a KKr és RReknél. A hajdukerületrendezési munkálat vizsgálata befejezve.— A főrendi tanácskozások némelly részletei. Pozsonyi újdonságok. — Tudósítások. Pozsony, Pest, Szabolcs, Nyitra és Veszprém megyékből. Vegyes közlemények. Nagybritannia. O’Connell az alsóházban több indítványt teend. Francziaország. Bugeaud új táborozása. Spanyolország. Alicante elfoglaltatik. Sardinia felelete Tunis ügyében. Svéczia és Norvégia. A király f. Görögország. Törökország. Tunis és Moldávia. Amerika. Nagy szerencsétlenség. China. Kis futár. Czáfolat. — Hirdetések. Magyarország és Erdély. A nm. m. kir. udv. Kamara egyetértve a nm. m. k. Helytartó-Tanáccsal Mayerhoffer Ferencz,k. hajózási pénztár ellenőrjét saját kérelmére k. országos építésigazgatási pénztár ellenőrjévé téve át. A nm. m. k. udv. kamara a zvonigradi harminczados állomását Hrabich Antal fiumei felügyelői gyakornokra, a dubiczi 30-adosét Wrbna Miksa tavalyi 30-adosra, ezét Berndt János bezgani 30-asra, ezét Zagoratz József glinai passualistára, ezét köztiek Anastas berdoveczi 30-adi felvigyázóra, a bécsi irnokságot Münszberger jegyzőkönyvi gyakornokra, és a dobrovani irnokságot Koller Filep pesti 30-adi kezelési gyakornokra ruházó. Országgyűlési közlés. Előbbi számunkban csak érintőleg szólhatunk a KK. és RRek f. h. 20kai 126ik országos ülésében szőnyegen forgott második nevezetes tárgyról t. i. az országgyűlésnek évenkinti tartásáról, mint ez a 101-ik kerületi ülésben inditványoztatott a 156-ikban pedig 8 szótöbbséggel elfogadtatott; adjuk tehát most a fenebb mondott országos ülésbeni tárgyalás főbb elemzőjét. A kérdésnek tanácskozásba vételét elnök önmga egy figyelmeztető előterjesztéssel kezdte meg, miszerint a jelen intézkedés is egyike lévén azoknak, melyeket a külföldtől kölcsönözve, hazánk boldogságát s a nemzeti jólét fölvirágzását véljük általa eszközölhetni, mélhatlanul szükséges, hogy hazánk viszonyai kellő tekintetbe vétessenek. A jelen intézmény behozatala közül igen nagy figyelmet igényelnek, s óvatos eljárást kívánnak hazánk municipiumai s a bennük eddig erőteljesen működött alkotmányos élet. Más nemzeteknek, hol évenkinti parliamentek vannak, nincs illy municipális életük; pedig kétséget nem szenved, hogy ők is örömest s minden áron megszereznék azt maguknak, ha tehetségükben állana. Ne koczkáztassuk, ne gyengítsük tehát az alkotmánynak azon elemeit, mellyeknek üdvös voltát el nem ismerni lehetetlen. Nálunk maguk a municipiumok intéznek el számtalan olly kérdést, melly más országokban egyedül csak a parlamentnek lehet feladata; mert hol a kormány minden tisztviselőt maga nevez ki, hol saját rendeleteit saját egyénei által szigorúan végre is hajtatja, hol az adót évenkint, magukra a hatóságok belszükségeire is országgyűlésen kell meghatározni, ott nemcsak több tárgyai vannak az országgyűlésnek, hanem az évenkinti tartás múlhatlan föltétel is. Azért, hogy nálunk évenkénti országgyűlés nem volt, koránsem mondhatni, mintha a közügyek elhanyagoltattak volna, mert meg lévén osztva az országgyűlés és municipiumok között, elintézésük egyszerűsítve és gyorsítva volt; s ha ezentúl olly tárgyak is országgyűlési tanácskozások alá vétetnek, mellyek eddig a helyhatósági körbe tartoztak, ennek hatása csökkenni fog, s életereje lassan kint elalszik. Végre is tehát oda megy ki e tárgyban a kérdés: mellyiket akarjuk választani a kettő közül? Elnök önmga előtt legalább kétségtelennek látszik, hogy mind alkotmányos életünk föntartása s további fejlesztése, mind helyhatósági intézményink üdvös hatása egyiránt ellenzik az országgyűlés évenkinti tartását, mellyre a haza normális állapotában semmi szükség nincs. Más idők s más viszonyok voltak akkor, midőn annak szüksége fönforgott, sőt egy évben két országgyűlés is tartalék. Akkor önfentartásáról kelle a nemzetnek gondoskodni a törökök pusztásai miatt. Most béke napjai lebegnek áldáshozólag a nemzet fölött, s a viszonyok kivonata szerint elég sűrűen tartatnak országgyűléseink s országgyűlési munkálkodásaink, ugyannyira, hogy — ide értve az országos választmányokban működést — 1825 óta elnök , amaga is 13–115 évet töltött országgyűlési hivatás és foglalkodásban. Egyébiránt ha jónak találtatnék is az évenkinti országgyűlés, ma ugyan enmga nem tart, — mindenesetre előbb rendeztetnie kellene az országgyűlésnek, mert a tapasztalás eléggé bizonyítja, hogy négy hónapnyi rövid időszak alatt semmi eredmény nem lenne eszközölhető, — egyéb hivataloktól s a hatóságok működéseitől elvonulnának azon férfiak, s a státus gépezetének kerekei könnyen elakadhatnának. Különben is a hozandó törvények sokasága nem boldogítja a nemzetet; évlapjaink bizonyítják, hogy Ulászló számos törvénye csak írott malaszt maradt; mert, hogy a törvények kellő hatásukat megtegyék, idő kell azok digeskájára, melly szerint a nemzetnek vérébe menjenek át. Minduntalan látogatás, javítgatás, a helyett hogy éltetne s gyümölcsöztetne, inkább hibákat, csorbákat idéz elő. Nem kevesbbé tűnik föl elnök önmltga előtt, hogy a követekiválasztásáról a KK. és RRek nem intézkednek. Ugyan mi fog történni, ha a választások minden évben megújulandanak? Nem demoralizáltatik-e a nép ezáltal jobban, mint amennyit négy hónap alatt javítni lehetne? Hat vagy több év pedig aligha volna megállapítható, mert a nemzet féltékenyen őrzi közvetlen befolyásának szabad gyakorlatát, s olly hosszú időre alig bízná meg hatalmával képviselőit. Egyébiránt a viszahívatási jogot sem könnyen engednék a hatóságok korlátoltatni. S ha most az ebből eredni szokott gyakori mozgalmakat is hozzávetjük a fenebb érintett nehézségekhez, úgy világos, hogy ezen külföldi institutional hazánkba átültetését nemcsak az országgyűlés, de a kormányszékek, bíróságok,sőt a megyék rendezésének is meg kellene előzni. Következve több megyék követei szólaltak föl részint pártólólag, részint ellenzőleg, mint utasításuk parancsolá. Gy. megye követei azonban egymást elidálták, egyik a minden föltétel nélküli indítványt már a kerületben is ellenezvén, minthogy küldői a követek választását három évenkint rendelék megállapittatni, a másik követ pedig az indítvány mellett nyilatkozván; küldői kivonatát azonban föltételkép szinte előterjesztve.— Az elnöki ellenvetésekre hoszszas beszédben válaszolt B. megye követe, mellynek — mint egy utána fölszólalt tag mondá — szeszélyes fordulatait, merész szökéseit s az eszmék összefüggését nehéz volt kitalálni. Fölemlité ugyanis a szónok azon állítást, hogy ha az országgyűlés évenkinti tartásának lehetlenségét ennek rendezetlensége okozza, úgy ez a 3 éves országgyűlés ellen is áll. Tagadta, hogy ez által a municipális élet csorbát szenvedne, sőt — úgymond „legszuverenebb“ befolyását érendi el. A négy hónapot elegendő időnek állitá eredményezésre. Átment azután a 1792-ik év óta Francziaország ellenében követett politikának taglalgatásába, s áliitá, hogy a magyaroknak semmi közük nem volt a francziákkal; nem gondolja hogy azok is különösen törődjenek velünk, s Lajos Filep alig ha tudja mivel bajlódunk mi itt; legfölebb talán ha a Charivariban talál felőlünk valamit; mert e lapot nagy kedvvel olvassa, s jó izűen kaczag rajta. Szólt azután az 1836-ki hosszas országgyűlés csekély eredményéről, a kora elistakról, a conserválásról. Ugyan mit akarunk conserválni, úgymond, hisz nincs egy törvényünk, is melly számtalanszor meg ne sértetett volna; s ha valaki megmagyarázza neki, mit kell conserválni, úgy ő hamuval fogja fejét behinteni s böjtöt és penitencziát tart. Nézzük állapotunkat akár tükörben, akár camera obscura-, diorama-, panorámában vagy caleidoscopon: mindenfélekép elborzadunk, mert minden teendőnk hátra van. Pedig nincs törvényhozó test, melly enynyit dolgozik; de végre kifárad a véges emberi erő; a követek számítják az időt, mikor szabadulnak már meg, s eljárásuk hasonló egy szegény muzsikuséhoz, ki fele kottáját is asztal alá hullatja, mert úgymond — mi nem vagyunk olly képviselők mint más nemzeteké-, mi iskolás gyermekek vagyunk, kiknek a szabott órában meg kell jelenniök, kik önmaguk szerint csak pár hétig sem távozhatnak el, holott némelly minister már most is epedve nézegeti: olvad-e a hegyek tetejérül a hó, mert nehezen várja a fürdőbe mehetés időszakát. Velünk azonban nem törődnek; s azt gondolják, most már, megcsendesültek, neki szoktak, tehát csak hadd dolgozzanak stb. S íme az egyik ok, miért kell évenkint tartani az országgyűlést; t. i. hogy mindig új erők működjenek, ne pedig zsibbadozók. Szólt végre még a törvények jobbra balra magyarázása, több országgyűlésre megválasztott követek s föltünedező szilárd jellemek, paradicsom almája, cannibálok stb. felöl, miknek k kapcsolatosságát gyakran sebes rohamu előadása miatt sem lehetett fölfogni. — Beszéde némelly részeire s tett kérdéseire a követek közül ketten is megfeleltek kielégitőleg. Lajos Filepnek rólunk való tudására nézve megjegyezték általuk, hogy olly tevékeny szellemű fejedelemnek, ki annyit olvasott s még többet gondolkozott, igenis van gondja ránk, tudja is hogy mit csinálunk; mert kétséget sem szenved, hogy tanácskozásainkról a franczia követ részletesebben van értesítve mint küldőink. Azon kérdésre, mit akarunk conserválni? válaszul adatok: azon alkotmányos törvényeket és intézményeket, mellyek szerint erős municipiumok mellett hathatós kormányzási rendszer gyakoroltathassák. Az ülés eredményét már előbbi számunkban megírtuk t. i. az indítvány elfogadatlan, az e tárgyú szenet, fölírási és törvényjavaslat helybenhagyattak, mint azokat maga idején közölni fogjuk. — Százhuszonnyolczadik orsz. ülés a m. FRBnél mart. 22én. Folytattatván a kir. városok elrendezési munkálat körüli tanácskozások országbíró önmga elölülése alatt, a 168. §tól a 212ig számos változás, kihagyás, összehúzás és áttétel történt. Ez utóbbi szakasznál egy nm. zászlós minden k. városnak főfelügyelőt kívánt olly módon, mint az a tt. RR. tábláján a nm. elnök által indítványoztatott. Ez alkalommal egy m. gróf, ki e kérdésnek a közgyűlés elrendezéséig függőben tartását kívánta, hoszabb beszédben, mellyre visszatérendünk, a polgárgyűlés végzéseinek végrehajtását állandó felelős fizetéses testületre v. i. a tanácsra kívánta bízni, mellyből az illető küldöttségek megrendeltetvén, ezek a tanácsnak feleljenek, az egész föli felelőség pedig a végrehajtó testületben öszpontosuljon. — E véleménynek ellenében egy m. báró az előbbi mód szerint a főbb ágakra, t. i. az árvai, gazdasági, számvevési osztályokra nézve a külön felelős biztosságokat megtartatni kívánván, végre a városok követeinek munkálatából a 153. §. elfogadtatott, melly igy hangzik: A városok törvényhatósága, a polgárgyűlések, a városi tanács és a törvényszékek által gyakoroltatik. Tovább haladván a tanácskozások számos változtatások és uj felosztások közt, a 224. §nál az előbb említett m. gróf figyelmezteté a gyülekezetét, hogy miután a városoknak, szintúgy mint egyeseknek vannak ügyeik s jogaik, mellyek titkos tárgyalást kívánnak, illyeseknél a hallgatóság kirekesztessék. Ez elfogadtatván, a másik indítvány, hogy a hallgatóság rendkívüli esetekben a gyülekezet többségének kívánságára eltávolitassék: több tagoknál élénk ellenzésre talált, kik illy rendszabályban a nyilvánosság megsértését, és visszaélésekre alkalomaadást láttak, utalván a megyékre, hol a tanácskozások kivétel nélkül nyilvánosak. — A szakasznak azon rendelete, hogy a tanácskozások mindenkor tágas karzattal ellátott elegendő nagyságú teremekben tartandók — mint kiviteli nehézségekkel összekötött, kihagyatott. A tanácskozások egész a 229. §ig jutottak. Százhuszonnyolczadik országos ülés, a KK. és RBeknél, márt. 22-ikén d. e. 10 órakor. A szőnyegen forgó hajdúkerületrendezési munkálatnak 40 ik s következett szakaszai lévén tanácskozási sorozaton, számos nyilatkozásra szolgáltatott okot a választókról szóló 42-ik §-nak c) pontja, melybe a kerületi megvitatás alkalmával az ügy egyik csüggedetlen erőtetőjének ismételt fölhívásai következtében, főleg azon okból, hogy a zsidók jövendője ne koczkáztassék: a szerkezetbe iktattatott, miszerint az orvosok és sebészek „ha nem keresztények is“ választók lehessenek. E beiktatott szavaknak a szerkezetből kihagyatását több megye képviselője annyival inkább sürgette, minthogy a megyei kicsapongásokat tárgyazó törvényjavaslatban e kedvezmény a zsidó orvosok és sebészek részére eszközölhető nem volt, hanem a kérdés utóbbi külön tárgyalásra halasztatott; ugyanezt kívánták tehát némelly képviselők e helyen is; azonban a zsidó ügy örökös szorgalmazója a kerületi többséget most is megtartani iparkodólag szólalt föl, s mondá többi közt, hogy ha már a zsidók olly veszedelmeseknek, s polgári jogokkal még az intelligensebb része is fölruházhatlannak tekintetik: jobb lesz mindnyáját hegedűre füzni s az országból kikergetni. E túlszökkenő eszmekapcsolat ellen többen fölszólaltak a követek közül, mindnyája elutasítván magától azon véleményt, mintha ők a zsidókat hegedűre kívánnák füzetni, s a hazából kiüzetni, mert ez — és a polgári jogokkal fölruházás közt igen nagy a különbség. — Miután a kérdés elhalasztása mellett igen számosan nyilatkoztak, a többség egy pár pillanatig kétesnek látszik, miután azonban a hallgatag részt (egy pár megye követeinek székei üresen is állván) a szerkezet mellett maradónak kell tekinteni, elnök önmaga a szerkezetnek a kerületi változtatás szerinti megtartását végzésül mondotta ki. Huzamos vitatkozások fejlettek ki a képviselők jogai s a bennük megkivántató képességek fölött, s midőn az illető kerületek követeinek előadásaira egyik és másik oldalról ismételve „maradjon!“ hangzott : a Jk. ker. követe megjegyzé, hogy ha ő is azt kívánná, hogy e rendezett munkából semmi se legyen, úgy ő is mindenkor csak „maradjon“-t kiáltana; de épen czélszerű módosítások által akarja annak létrejövetelét előmozdulni s biztosítani stb. Módosítási javaslata azonban mind a mellett sem talált viszhangra. Szinte sokszori fölvilágosító előadást ten szükségessé a kerületek követei részéről a 159—ik kerületi ülésben is részletességig megvitatott 70—73., különösen pedig a 70. szakasz, azon javakról és haszonvételekről szóló, mellyeknek jövedelmei a közszükség födözésére fordittatnak. Fizek természetének kellő kifejezése végett a Hajduker követe egy uj beiktatását kívánta a szerkezetbe, minthogy hasonnemű jövedelemforrásul szolgáló javak iránt e szakasz a jászkun. kerületi munkálatban el is fogadtatott, kívánatéval azonban ezért nem érhetett, csupán czímfelirata változtaván meg a