Historia, 3. évfolyam (1930.)

1- 3. szám - Horváth Károly: A 600 éves puskapor

A 600 éves puskapor. (1330—1930.) A találmány, melynek alkalmazása úgy a hadi, mint a békebeli tény­kedésekben fordulópontot jelentett : ez a puskapor. A köztudatban élő hit szerint feltalálója Schwarz Bertold ferencrendi barát. Ez azonban helytelen, mert a lőport előtte is ismerték Európában és pedig az arabok révén. Ázsiában pedig a kínaiak már sok évszázaddal Schwarz előtt ismerték és alkalmazták. A legrégibb — de mondaszerű — adata az, hogy a kínaiak Kr. u. 85 körül tanulták el készítését más népektől és pedig valószínűleg indiaiaktól. A legelső írásbeli említést pedig 215-ben a palesztinai Emmausból származó Julius Afrikanustól, a keresztény kronológia megalapítójától találjuk, Pentabiblon chronologicum c. művében. Kr. u. 668-ban a heliopolisi Kallinikus közöl a bizánciaiakkal, illetve az ez évben trónra került IV. Szakállas Constantin császárral egy bor­zalmas keveréket, melyet ők ,,naphta"-nak neveznek, de ami nem egyéb, mint amit mi görögtűznek nevezünk.2 690-ben az arabok lőfegyvert használnak Mecca előtt. Ugyanezen évben gyújtotta fel állítólag Hagiagaus görögtűzzel Caba tetőzetét. 811-ben már Leó császár is ismerte volna a lövőfegyvert. Az első autentikus adatot 846-ból találjuk. Ezen adat a XII. század előtt élt keresztény író, a görög Marcus Gradiustól ered (Graecus), kinek ezen kézirata Oxfordban őriztetik és 846-ból eredőleg leírja az 1 font kén, 2 font szén és 6 font salétrom keverékét.3 880-ban Bölcs Leo rakétákat készíttet a keletrómai sereg részére. 1073-ban találkozunk az első magyar adattal.4 E szerint Salamon (Salamo­n) király Belgrádot lövőfegyverrel lövette. Leoni (spanyol) Péter püspök krónikája szerint­ a tuniszi király hajóiról Toledónál, 1085-ben tüzes dörgéssel (,,feurigen Donner") lőttek. 1098-ban a görögök a pizaiak elleni tengeri ütközetben lövőfegyve­reket használtak. 1 Zedier : Universallexikon (1741—43), — Kern: Historie aller freien Künste und schönen Wissenschaft (1755) 563. old., — Erdmann folyóirata : Journal für techn. und Ökonom. Chemie (1832), Meyer cikke. 2 Joh. Gottfried Hoyer és Rotteck Károly : IV. 207. Geschichte der Kriegs­kunst, seit d. ersten Anwendung d. Schiesspulvers. Göttingen. 1797—1800. 2 kötet. II. 6. old. 3 Marcus Gr. : Liber ignium ad comburendos hostes. — Roger Bacon : Opus mayus ex edet. D. Sam. Jebb, London, 1733. — Hoyer : id. műve 8. old. 4 Meyer id. cikke. 5 Peter Mexico idézése Hoyer id. művében.

Next