Historia, 4. évfolyam (1931.)

3- 4. szám - Pestbudai Emléklapok - Isoz Kálmán: A rendszeres zeneoktatás megindulása Budapesten

szky Szaniszló által tervbe vett zeneiskola volt. Dömény Sándor kitűnő zongorajátszó, s amellett jogvégzett ember volt, kit nagy magyar lelke­sedése vezetett a zeneművészet „klasszikus", mondjuk nyugati művelődés szerinti tanítása s terjesztése felé. ő a pallérozott zenélésnek volt harcosa, aki mint fiatal jogász, egyúttal a nagy zenebarát és jeles pianista, báró Podmaniczky József titkára volt (1818). E helyütt is a pallérozott zenét tanulta, mert Podmaniczky, a német egyetemeken járva, egy ideig Bach Filipp Emanueltől is tanult. Dömény kérvényét 1834. április 1-én küldötte le véleményezés végett a Helytartótanács Pest városa tanácsának.10 A folyamodók kérvényükben mindenekelőtt rámutattak arra, hogy. .. a muzsika . .. minden valamennyire mívelt nemzetnél a szépnevelés egyik sarkalatos részévé tétetvén, részint a kormány költségein, részint egyes tehetős, buzgó hazafiak adakozásaiból kisebb és nagyobb kiterjedésű inté­zetek, hangmívelő társaságok állíttatnak." A kérvényük folyamán oda érkeznek, hogy „a nemzet csínosodásának ezen ágát alulírották kölcsönö­sen egyesítendő s tőlük kitelhető erejökkel kívánván célirányosan előmoz­dítani, arra határozták magukat, hogy ezen főméltóságú királyi Hely­tartótanács kegyelmes engedelmével oly hangmívelő intézetet állítanának, holott még most eleinte csupán férfi, később pedig leány növendékek is hónapi, vagy fertályesztendőnként fizetendő bérlet mellett, néhány külö­nös tehetségű, de szegény sorsúak pedig ingyen, a hangtudományban, éneklésben, fortepiano és hegedű játszásban főkép hazai nyelven taníttat­nának." Döményék a kérvényhez csatolták a „hangmívelő­­s tanító intézet elő­leges szerkezetiről" való „Alapvonatok"-at. Ezek szerint „Taníttatni fog­nak pedig az ifjak éneklésre, fortepiano és hegedű játszásra, harmónia tudományra, a szerént a' mint a' szülők ez iránt kívánságaikat jó eleve kijelentik ... A tanulók három rendbe tétetvén, úgy mint kezelőkre, előre­haladottakra és gyakorlottakra, ezek — bármily csekély számmal legye­nek — a hétnek minden köznapjain, napjában legalább három órán át fognak taníttatni, ha a növendékek száma folytán segédtanerőket kellene beállítani, azok kötelesek lesznek mindenben az alulírottak által eleikbe adandó tanításmódot követni." Intézetüket addig, míg meg nem erősödik, ..s oly lábra nem állíttatik, hogy azt mint egy helyettes nemzeti intézet­nek lehessen elfogadni", magánintézetnek tekintik. Végül rá kívánok mu­tatni arra, hogy — ne felejtsük, 1834-et írunk — kijelentik, miszerint megállapították, „hogy különösen az éneklést, fortepiano játszást és hangtudományt, nemcsak német, hanem magyar nyelven is fogják elő­adni, ezáltal mind hangművészi, mind hazai kötelességüket a tőlük kitel­hetőkép betölteni." A tanítási díjat szerényen, tárgyanként 4 frtban álla­pították meg, két tárgyért, például ének és zongora, vagy harmóniatudo­mány 7 frt, 3 tárgyért 10 frt díj egy hóra. Végezetül kijelentik a kérvé­nyezők, hogy „a szülők gyermekei tanítás alatti magok viseletéről, külö­nösen fognak tudósíttatni." — Ezt a tervet a városi tanács is pártolván, a Helytartótanács a magánzeneiskola létesítését, de a városi tanács fel­ügyelete alá rendelve, 1834. aug. 18-án megengedte. — Ha Döménynek az itt vázolt tanítási tervéről nem is tudnánk, felfogását a zenetanításról ismernék, részint Maloveczky­vel együtt Bécsben kiadott Útmutató a klavir játszásához, főleg azonban az egyedül, a saját nevén Pesten, Lichtl Károlynál 2 füzetben megjelent Útmutatás, a fortepiano játszására, 62

Next