História 1982
1982 / 1. szám - ORMOS MÁRIA: Szent Mihály Arkangyal Légiója
Szent Mihály Arkangyal Légiója ( A román fasizmus bölcsője) A következőkben folyóiratunk sorozatot indít a történeti irodalom és a közönség előtt egyaránt kevéssé ismert európai ,,kisfasizmusok” történetéről. Talán sikerül ezzel is tovább mélyíteni, differenciálni azt a képet, amely a második világháborút követő első évtizedekben a fasizmusról világszerte, így nálunk is kialakult.(A szerk.) 1929 kemény telén, december utolsó napjainak egyikén, két lovas tűnik fel a Prut völgyében. Kis falu határába érve leszállnak a nyeregből, egyikük tovább siet. Hamarosan megkondul a falu templomának harangja. Gyerekek, asszonyok gyülekeznek a téren, majd megjelenik néhány férfi is. A jövevény a jótevő jöttét hirdeti, s hamarosan meg is érkezik fehér lován Corneliu Zelea Codreanu. Ámulattal vegyes csodálkozás fogadja, amikor megáll a gyülekezet közepén. Idegen, ismeretlen, olyan, mint egy jelenés. A Szajna mentén mindenki gyanakodna hogy egyenest Hollywoodból érkezett és perceken belül megkezdődik majd a forgatás. De nem a Szajna mentén vagyunk. Itt, ahol vagyunk, a paraszti nyomor és tudatlanság mély bugyrában, itt sokan hinni vélik, hogy valóban az Ég küldöttje ő. S a szárnyatlan angyal leszáll lováról, méltósággal letérdel, derekát meghajtja, egészen addig, míg szájával az édes anyaföldhöz ér. Felálltában hangos szóval szent imát mond el, s néhány szót fűz hozzá a paraszti nép szép jövőjéről, amelyet ő hoz el neki. S így megy ez tovább, faluról-falura, növekvő kísérettel, Codreanu híres falusi „menetelése” idején. Mihelyt Codreanu nevét leírjuk, azonnal társul hozzá egy sor ismeret. Ő szervezte meg a hírhedt Vasgárdát, s a két világháború között ehhez a szervezethez fűződött Romániában a legtöbb verekedés, templomrablás, egyéni és tömeges gyilkosság. Könnyű ezt a „vezért” és mozgalmát, nagy vonalaiban, globálisan a „helyére tenni”. Codreanu fasiszta vezér volt, mint a többi, mozgalma fasiszta mozgalom, mint a többi. Antimarxista, antiliberális, anti..., anti ..., mint annyi más. Nacionalista, soviniszta, sőt fajelméleti, mint oly sok társa a korabeli Európában. A forgatókönyv szelleme a szokásos, a szöveg mégis egészen egyéni, a „tömeg” után. Nem próbált puccsot szervezni, mint a nácik Münchenben, sem Bukarestbe menetelni a római és varsói menetelés mintájára. Mindemellett Codreanu — ellentétben a legtöbb fasiszta vezér városias megjelenésével — „népfiként” lépett fel. Előszeretettel járt népi öltözetben. A légió Vezérének román paraszti „gyökerei” azonban nemcsak gyengék, de nem is léteztek. Apja ugyanis a monarchiabeli Bukovinából az 1890-es években már valamilyen diploma birtokában költözködik át a romániai Husiba, ahol gimnáziumi tanár lesz. Ez hinni engedi, hogy a fiatal Zelinski — mert így hívták és lengyel volt — maga sem egyenesen származott az erdőirtó ősöktől, akikre emlékezve a Codreanu nevet felvette (codru románul erdőt jelent). Hősünknek egyébként nemcsak apja, de anyja sem volt román; Elisabeth Brunner bizony bukovinai németnek született. Codreanu, a tanár, fiát katonatisztnek szánja. A katonai középiskolát a fiú el is végzi, utána azonban a jogtudományt választja. Nem lehetetlen, hogy magasba néző szemei előtt a jogász karrier egyszerűen túlságosan alacsonyan helyezkedett el. Tény mindenesetre, hogy középiskolai tanulónak közepes volt, és az egyetemen egyáltalán nem szorgalmazta a vizsgák letételét. lakiban Codreanu azonnal bekapcsolódott a Cuza professzor vezette jobboldali diákmozgalomba, s ebben a körben csakhamar vezéregyéniség lett. A mozgalom ideológiáját a professzor képviseli, s ez az ideológia a nagyon is széles körű intellektuális nacionalizmust egyetlen ponton haladja túl. Ez a pont az antiszemitizmus. Cuza a román társadalom minden problémáját ..a" zsidókérdésre vezeti vissza. Codreanu és csoportja 1923-tól jelenik meg a nemzetközi hírközlő irodák anyagában. Ekkoriban a Cuza által alapított Keresztény Nemzeti Védelmi Liga kereteiben tevékenykedik, s a figyelmet azzal hívja fel magára, hogy öt társával együtt letartóztatják összeesküvés vádjával. Kiderül: egy sor politikus és közéleti személyiség ellen terveztek merényletet azon a címen, hogy a kiszemelt áldozatok zsidóbarát álláspontot képviseltek. Vacaresti börtönében, ahol Codreanu a felmentő ítéletre vár, módja van az elmélkedésre. Szent Mihály arkangyallal való börtönbeli találkozásáról többféle verzió kering az álomlátástól a jelenésig, s addig a prózai tényig, hogy a börtönkápolnában ott volt a szent képmása. A lényeg azonban az, hogy 1923. november 8-án Codreanu barátaival és híveivel közölte, hogy mozgalmát az arkangyalról nevezi el, akit egyúttal védőszentként tisztelnek majd. Volt-e Codreanuban vallásosság, vagy nem, hajlott-e a misztikára vagy nem, voltaképpen közömbös kérdés ahhoz képest, hogy a leendő politikai vezér olyan szimbólumot talált mozgalma számára, amely az elképzelt és az egyáltalán lehetséges követőkhöz akart szólni. A parasztokhoz ugyanis, akiknek óriási többsége vallásos volt. Ekkoriban kezdi az arkangyal földi helytartója minden más tekintetben is beleszőni a Cuzától örökölt ideológiába az ortodoxiát, s ez annál is kevesebb gondot okoz neki, minthogy az ortodoxia új hulláma maga erősen nacionalista és a tekintélyállam, a fasizmus felé kacsintgat. Ugyanakkor mégis nagyon valószínű, hogy Codreanu a népnek szánt misztikummal önmagát is tetemesen manipulálta. A vallásosmisztikus elkötelezettség végül odáig tagadja a légionárius vezetőt, hogy tagadni fogja mind az egyéni élet értékét, mind a közösség életének értelmét, amennyiben a végcélt már nem is a nemzeti létben, hanem a nemzethalált követő feltámadásban jelöli meg. Ezzel Codreanu szélsőséges formában fejez ki egy olyan jellemzőt, amely tulajdonképpen minden fasizmus és nácizmus sajátja, kétkedést saját evilági programja kivihetőségében. Codreanu — az ’’Apostol” Kezdjük a romániai fasiszta mozgalom egyéni vonásainak keresését a vezető személynél. Lassanként, ha fasiszta vezérre gondolunk, akarva-akaratlan egy kis bajusz, egy homlokba lógó hajtincs, egy rekedten ordító hang rémlik fel előttünk, s a kén talán már jobban hasonlít a Charlie Chaplin által alakított Adolf Hitlerhez, mint magához a modellhez. Holott a valóságban csak egyetlen Hitler Adolf volt, s minden más fasiszta vezér különbözött tőle. Codreanu éppenséggel egyáltalán nem hasonlított hozzá. Codreanu nem középmagas volt, hanem magas, nem köpcös, inkább daliás. Nem volt népszónok, soha egyetlen német stílusú népgyűlést nem rendezett, hanem — mint láttuk — ő ment Szent Mihály arkangyalföldi helytartója román parasztviseletben