História 1983

1983 / 3. szám - PETERCSÁK TIVADAR: Képes levelezőlapok üdülésről, utazásról

Képes levelezőlapok • • 1 •• 1 f rr ■% üdülésről, utazásról A képes levelezőlap olyan nagy példány- számú, széles körű közforgalmazásra szánt, nyomdai vagy fotografikus eljárá­sokkal készített sokszorosítvány, amely a postaforgalom keretében a posta min­denkori szabályainak értelmében bér­mentesítve, nyitott formában üzenet- közvetítésre használható — foglalhat­nánk össze a képeslap „definícióját”. Megjelenését a postának a levelezés egy­szerűsítésére vonatkozó intézkedései se­gítették elő. Ennek sorába tartozik a nyílt postai levelezőlap bevezetése. A világ első postai levelezőlapját az oszt­rák—magyar postaigazgatás adta ki 1869. október 1-én. Az olcsó és prakti­kus levelezőlap nagy sikert aratott és hamarosan felvetődött az igény, hogy arra valamilyen képet is rajzoljanak. Az első képeslapok a hivatalos postai levele­zőlapra rajzolt ábrákkal voltak díszítve. Kezdetben művészi hajlamú feladók sa­ját rajzaikkal illusztrálták a lapok szö­vegoldalát. Ilyen volt pl. a göttingeni Ludolf Parisius, aki 1871-ben főleg zsá­nerképeket rajzolt megrendelés után. A levelezőlap hátoldalát betöltő tájképet 1872-ben készített a nürnbergi Franz Rorich rézmetsző. Először táj- és zsá­nerképekkel kezdte, majd építészeti al­kotások rajzolásával folytatta. Első lapja egy rézkarc volt Zürichről, majd a város 3—3 látképi részletét adta ki egy-egy levelezőlapon. Mivel Svájcba sok turista utazott, ezek a képes levelezőlapok ha­mar elterjedtek és másokat is utánzásra ösztönöztek. August Schwartz olden- burgi porosz könyvkereskedő — akit so­kan az első képes levelezőlap készítőjé­nek is tartanak — 1875-ben egy 25 vá­rost ábrázoló képeslapsorozatot jelente­tett meg. A posta kezdetben sok akadályt gördí­tett a képes levelezőlap útjába: előírta méreteit, súlyát, feliratát. A közvéle­mény állandó nyomására azonban 1878- ban a párizsi nemzetközi postakonferen­cián hivatalos postai küldeménynek fo­gadták el a képeslapot. Németországban és az Osztrák—Magyar Monarchiában 1885-ben engedélyezték, hogy magáno­sok is készíthessenek képes levelezőla­pokat. Számukat világviszonylatban lyen látnivaló vagy nevezetesség volt. Elsők között ábrázolták a főváros és a legnagyobb települések jellegzetes épü­leteit, látványosságait, a hegyi és tengeri üdülőhelyeket, fürdőket és turisztikai célpontokat. Magyarországot 1896-ig főleg német és osztrák kiadók látták el képeslapok­kal. A magyar posta a millenniumi ün­nepségekhez kapcsolódóan jelentetett meg egy 32 lapból álló sorozatot, s ezzel kezdetét vette a hazai képes levelezőlap­kiadás. A történeti jeleneteken és a mil­lenniumi kiállítás képein, valamint bu­dapesti épületeken kívül néhány tájképi lapot is kiadtak. A „Látóképes csak 1897-ig lehetett nyilvántartani. Utána számlálhatatlan mennyiségben terjedtek. Az 1890-es években Német­országban készült a legtöbb képes leve­lezőlap. 1899-ben például hetenként 10 millió darabot állítottak elő. A képes levelezőlap nagy népszerűsé­ge és gyors elterjedése olcsósága és új­szerűsége mellett szoros kapcsolatban áll az utazással, turisztikával és az üdü­léssel. Az 1860-as, 70-es éveket Európa- szerte a gyors iparosodás, a közlekedési forradalom jellemezte. A 19. század má­sodik felében kiépültek Európa főbb vasútvonalai, az 1890-es évektől pedig az országos jelentőségű vonalakhoz helyiérdekű szárnyakat is csatlakoztat­tak. Az utazási feltételek javulásával az 1880-as, 90-es években Magyarorszá­gon is megnőtt a belső idegenforgalom. A középosztály életmódjához szervesen hozzátartozott a nyaralás. Nyáron min­den valamirevaló társaságbeli családnak illett valamelyik divatos fürdőhelyen tölteni néhány hetet vagy hónapot, a módosabbak pedig külföldre is eljutot­tak. Az üdüléshez kapcsolódó, de a ke­reskedelmi célú utazások közben is fel­merült az igény, hogy az otthon maradt hozzátartozóknak, ismerősöknek rövid üdvözlő sorokat küldjenek, ezzel mint­egy jelezve, hogy gondolnak rájuk. A levelezőlapon szereplő kép pedig be is mutatja, hogy küldője éppen hol és mi­lyen környezetben tartózkodik. A képes­lap egyúttal praktikusabb levelezési for­ma is, mint az utazás közben nehézkes levélírás. Emellett a képeslapok a turiz­mus fejlődését is támogatták a helyi lát­ványosságok publikálásával és az érdek­lődés felkeltésével. „Látóképes levelező­lapok” elsősorban azokról a helyekről készültek, ahol a korízlés szerint valami­Levelező-Lapok” című újság kiadója hiányolja is, hogy Magyarországon nem akadt élelmes vállalkozó e lapok kiadásá­ra és ezáltal milliókat adunk a németek­nek. 1900-ban viszont már Divald Adolf bártfai fényképész a Magas-Tátra leg­szebb tájait és fürdőhelyeit ábrázoló 118-féle képeslapot jelentetett meg. Magyarországon a legdivatosabbak a felvidéki és erdélyi nyaralóhelyek, für­dők voltak: Bártfa, Pöstyén, Szliács, Új- Tátrafüred, Herkulesfürdő, Tusnádfür- dő, a gazdagabbak pedig a csehországi Karlsbadba is eljutottak. A legkorábbi képes levelezőlapok is ezekről a helyek­ről ismertek. A szerencsi gyűjtemény* statisztikája alapján a századfordulón és a 20. század első évtizedeiben mintegy 60 gyógyfürdőről és üdülőhelyről ké­szültek képes levelezőlapok. 1905 előtt Herkulesfürdőt 180-féle, Pöstyént 95-, Szliácsot 54-, Fenyőházát 40-, Csizi für­dőt 13-féle képeslap ábrázolja. A gyógy­fürdők lapjain a panorámaképek mellett általános motívum a gyógyforrás a fölé emelt ivócsarnokkal, a fürdőépületek, szállodák és éttermek, teniszpálya a teni­szező vendégekkel, parkrészlet a pihenő üdülőkkel, ritkábbak a fürdőcsarnokok * Magyarország legnagyobb képes levelezőlap- gyűjteménye a szerencsi Zempléni Múzeumban található. Képeslapok a 19. század végéről, a 20. század elejéről belsejét ábrázoló képek. Az 1898-ból is­mert balatoni képes levelezőlapokon lát­hatók a fürdőkabinokkal teli balatoni részletek a tetőtől talpig felöltözötten fürdőző nőkkel. A képeslapok kedvenc motívumai a nyaralóépületek, de pl. az egyik siófoki lapon a Zenepavilon, az étterem és a kávéház épülete is megjele­nik. A legkorábbi magyarországi tájlapok­ról pontos statisztika nem áll rendelke­zésre. A Látóképes Levelező-Lapok cí­mű képeslapgyűjtő szaklap 1899. évi 2. száma is csak megközelítő adatokat kö­zöl, amikor ismerteti, hogy addig Buda­pestről több mint 180Ó-féle, a többi te­lepülésről mintegy 2500 fajta képeslapot készítettek. 1905—1906-ig a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzésre használhatták és ide ragasztották a bélyeget. A kezdet­ben zömmel litografált illusztráció a má­sik oldal egyharmadát, egynegyedét vagy a felét foglalta el, és a megmaradt üres felületre lehetett írni az üdvözlő sorokat. A századfordulóra megnőtt az illusztrációk mérete, a nagyrészt fénykép alapján készült nyomat szinte az egész oldalt betöltötte. Az 1890-es években már igyekeztek egy-egy településről mi­nél több részletet megjelentetni a képes­lapokon. Az ilyen „mozaik” lapokon kezdetben 2—3 szögletes, kerek vagy ovális formátumú településképet montí­roztak egymás mellé. Nemritkán virág­girland vagy geometrikus keretezéssel látták el a képeket. A múlt század végé­től ismertek olyan képeslapok, melyeken a város panorámája mellé a helységre jellemző alakokat vagy korabeli népvise­letben látható embereket rajzoltak. A városkép mellett gyakran a településbe jellemző termékeket is megtaláljuk. így megemlíthetjük a cseresznyékkel körül­vett soproni utcarészletet, a szőlőfürtök­kel és hordókkal keretezett egri város­részletet, vagy a makói utcaképet egy hagyma rajzába montírozva. A gyártók a képek alá különféle sztereotip szövege­ket nyomtattak, a tájképi lapoknál általá­nos az ilyen jellegű felirat: „Üdvözlet Budapestről”. A lap feladója egyszerűen aláírta a nevét, vagy ami általánosabb volt, a képbe írta közlendőjét. Ez azon­ban zavarta a képek látványát, ezért már az 1900-as évek elején többen javasol­ták, hogy a képeslapok címzési oldalán legyen hely a közlések számára. A hátol­dal megosztását Angliában 1902-ben, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Kanadában és Orosz­országban 1904-ben engedélyezte a pos­ta. A képeslap így az üdülés, turisztika természetes és bevett tartozékává lett, a családi, baráti érintkezési formák egyi­kévé. PETERCSÁK TIVADAR 19 18

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék