História 1983

1983 / 1. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTREMÉNYEINK - STEMLERNÉ BALOG ILONA: A jugoszláviai Petőfi-dandár

A jugo­szláviai Petőfi-dandár Jugoszlávia népeinek felszabadító háború­ja során 1943. augusztus 13-én alakult meg Szlavóniában az első önálló magyar alegy­ség, a Petőfi Sándor zászlóalj, Kis Ferenc kapitány parancsnoksága alatt. A zászlóalj tagjai sapkájukon a vörös csillag mellett kis, nemzetiszínű kokárdát viseltek, zászlójuk is volt, amelyet Haraszti község adományozott a magyar partizánoknak. Az egyszerű nem­zetiszínű zászlóra hímezték a feliratot. . .Pe­tőfi Sándor zászlóalj, Haraszti falu adomá­nya . Az önálló magyar zászlóalj megalakulá­sának elsősorban politikai jelentősége volt. Röplapokat, felhívásokat adtak ki, amelyek­ben a német és a magyar megszállók elleni harcra szólították fel a magyar lakosságot, ugyanakkor részt vettek és hősiesen helytáll­tak a szlavóniai harcokban. A Petőfi-zászlóalj megalakulásának ha­marosan híre ment, a magyarországi hivata­los szerveknek is viszonylag pontos értesülé­seik voltak róla. Az önálló magyar alegység létezése Magyarországról sok fiatalt vonzott a jugoszláviai partizánokhoz, közülük legis­mertebb a budapesti szabóisik tízfős csoport­ja, akik 1944 februárjában érkeztek meg a horvátországi 2. szerémségi partizánosztag­hoz. A jugoszláviai népfelszabadító harc veze­tői az 1943 nyarán létrejött Petőfi Sándor zászlóaljat kezdettől fogva úgy tekintették, mint egy későbbi önálló magyar dandár mag­­vát. Ennek megalakítására a Vajdaság fel­­szabadulása után, 1944. december végén ke­rült sor. Az év utolsó napján a magyarorszá­gi Csányoszró községben négy magyar zász­lóaljból— köztük volt a Szlavóniából ideve­zényelt Petőfi Sándor zászlóalj is — meg­alakult a tizenötödik vajdasági dandár, amely szintén a Petőfi Sándor nevet vette fel. Parancsnoka a volt szlavón alegység vezető­je, a katonái körében nagy népszerűségnek örvendő, sokat próbált harcos, Kis Ferenc kapitány, politikai biztosa Jantovics Rudolf lett. A Petőfi-dandár — vagy ahogy a Vaj­daságban ma is nevezik — Petőfi-brigád lét­száma mintegy ezerkétszáz fő volt, közülük csaknem kétszázan magyarországiak. 1943 január—februárjában a Dráva men­ti harcokban vettek részt, majd a március 6-án ellentámadásba lendülő németek Bol­­mányban kiépített hídfőállásának felszámo­lásáért folytatott elkeseredett harcban súlyos veszteségek árán is mindvégig helytálltak. Március 22-én, a Bolmányért vívott harc utolsó napján esett el Kis Ferenc dandárpa­rancsnok, akit a közeli Lőcs községben temet­tek el, katonái és a község lakóinak nagy részvéte mellett. Március végén a nemzetiségi egységek — így a Petőfi Sándor rohamdandár — ön­állósága is megszűnt, a katonák közül sokan hazatértek, vagy a jugoszláv hadseregben harcoltak tovább a háború végéig. A Petőfi Sándor zászlóalj majd dandár tevékenységéről, harcairól az utóbbi években került jelentősebb mennyiségű fényképanyag a Vajdasági Forradalmi Múzeumból a Ma­gyar Munkásmozgalmi Múzeum fénykép­gyűjteményébe. STEMLERNÉ BALOG ILONA A Petőfi-dandár bevonul a súlyos harcok árán felszabadított Bolmányba, 1945. március 22. A Petőfi-dandár harcosai átkelnek a Dráván Barcsnál, 1945 január Kiss Ferenc kapitány, a dandár parancsnoka (sötét sapkában) katonáival. A bolmányi csatában elesett Kiss Ferenc kapitány temetése Lőcsön. Jantovics Rudolf politikai biztos búcsúztatja a parancsnokot.

Next