História 1986
1986 / 5-6. szám - EGY KÉP - EGY ESEMÉNY - BÉRES KATALIN: Vidéki város
Krónika, 1966. június 23. Házgyárak teljesítménye június 23. „Hallottunk egy viccet. Egy téesz apróhirdetés útján keresett mezőgazdászt. A hirdetésre hárman jelentkeztek: egy 25 éves, egy 40 éves és egy 50 éves szakember. Mindháromtól megkérdezték: mennyi kétszer kettő? A 25 éves azonnal rávágta: négy! A 40 éves papírt, ceruzát vett elő és kiszámította. Az 50 éves azt mondta: erre aludni kell egyet, majd holnap visszajön és megmondja. Mit gondolnak, melyiket vették fel a három közül? Egyiket sem, hanem egy negyediket: az elnök unokaöccsét.” október 1. Megnyitja kapuit az új, ideiglenes Nemzeti Színház. „A jelek szerint - írják - jó néhány évig ez lesz az otthonuk, mert a Városligetben felépülő új színház részlettervezési munkálatai folynak csak. Ez idő szerint semmi bizonyosat nem lehet tudni.” október 22-24. Amerikai vezető üzletemberek és gyárosok látogatása és tárgyalásai Budapesten, november 11. Az országgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt (1966: III. törvény), melynek legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi lajstromos választókerületi rendszert egyéni választókerületek váltják fel. november 28. Kádár János beszámolója az MSZMP IX. kongresszusán: „A Központi Bizottság 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára. A reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön... A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz. A központi tervben kell dönteni a fogyasztás és felhalmozás arányáról, a beruházások fő arányairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra befolyásolásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelőerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szociális, kulturális és életszínvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelése, kínálata rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni gazdasági erőforrásaikat.” Ugyanebben a beszédben a kispolgáriasodásról: „Nálunk az utóbbi időben többen aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az »elpolgáriasodás« veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségről, sőt a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt... Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés, az önző anyagiasság szelleme. Ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nélküli, elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével és gyakorlattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk.” november 28-december 3. Fock Jenő felszólalása az MSZMP IX. kongresszusán: „Az anyag- és energiabázis fejlesztésében - mint világszerte, nálunk is - a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott felhasználása nyomul előtérbe. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25%-ról 37-38 %-ra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távoli jövőre, és ezért időszerűvé vált, hogy az atomenergia felhasználásával is számoljunk. Az atomerőmű létesítéséhez a Szovjetuniótól kapunk műszaki és gazdasági segítséget.” december 10. Svábbált rendeztek Pilisszentivánon a község és a környező falvak lakossága számára. december 28. Budapesten átadják a lágymányosi kenyérgyárat, mely naponta 4,5 vagon kenyeret süt. 1967. január 1. A 3/1967. számú kormányrendelettel bevezetik a gyermekgondozási segélyt, mely (1969. április 1-ig) a gyermek 2,5 éves koráig illeti meg a dolgozó anyát. A jogosultság feltétele: a szülést megelőző 1,5 éven belül 12 hónapos, teljes munkaidőben végzett munkaviszony. A GYES összege 600 Ft (tsz-tagoknál 500 Ft). Az 5/1969. számú kormányrendelet bővítette a GYES-re jogosultak körét, és a segélyezés időtartamát a gyermek 3 éves korának betöltéséig emelte fel. 1967-ben a kereső szülő nők 72%-a, 1968-ban 70%-a vette igénybe a GYES-t. március 19. Országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások. A szavazásra jogosultak 98,8 %-a voksolt, 99,7 %-uk a népfront jelöltjeire. március 23. A Népszabadság közli A kínai kulturális forradalom és a kispolgári kalandorság című cikket. április-május. A tv-ben az Orion űrhajó fantasztikus filmsorozatot vetítik, június 29. Kádár János felszólalása a KISZ VII. kongresszusán: „Sok sajátos kérdés és jelenség van, amivel foglalkoznia kell az ifjúsági szövetségnek. Vannak pl. egyes nyugati divatok, amelyek bizonyos mértékig nálunk is hatottak, más divatok pedig a hazai talajon is kitermelődtek. Ezek egyike a cinizmus és a közöny a közéleti kérdésekkel szemben. Nyugaton ez párosul a vadnyugati nadrágviselettel meg a hosszú hajjal, a borotválkozás elhagyásával, sőt a »legfejlettebb« szektákban még a fehérneműviselést és mosdást is elhagyják. Nálunk ez ebben a mértékben nincsen, de szórványosan felüti a fejét... A vadnyugati nadrágokkal meg a hajviselettel, meg a szakállal nem akarok foglalkozni. De az öltözködésnek megvan a maga jelentősége, minden ember szeret jól kinézni... Azonkívül van a világon divat is, és azzal valamiféleképpen haladni kell. Persze ennek is megvannak a maga civilizált formái, és ehhez ragaszkodni kell. Ami itt fontos - mondja -, az az, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég, nem fodrászipari ktsz, és nem is kell ilyesmivel foglalkoznia. A pártnak, a KISZ-nek e kérdések társadalmi oldalával kell foglalkoznia.” július 12. Az 1021/1967. számú kormányhatározat az ipari, építőipari ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek esetében - a középirányító szervek, a tervező vállalatok, a kutatóintézetek és a kereskedelmi bolthálózat kivételével - lehetőséget ad a munkaidő heti 44 órára való csökkentésére. augusztus 10. Vicc a Ludas Matyiban: „Alulírott azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok az illetékesekhez: ne büntessék meg az üzletvezetőket, ne rójanak ki rájuk 300 vagy 500 forintos pénzbüntetéseket, mert annak csak mi, egyszerű vevők látjuk a kárát. Az üzletvezetők mindig behozzák a réven, amit elvesztettek a vámon, vagyis mi fizetjük meg a büntetésüket. Sőt, legtöbbször többet kell fizetnünk, hogy az üzletvezetőnek valami haszna is legyen a vám-rév dologból.” szeptember 27-29. Az országgyűlés ülésszaka elfogadja a Munka Törvénykönyvét, valamint a földjogi és termelőszövetkezeti törvényt. december 31. A szocialista országokban egy db gépkocsi az alábbi lakosságszámra jutott: Szovjetunió 205,4 fő, NDK 21,0 fő, Csehszlovákia 31,0 fő, Jugoszlávia 82,3 fő, Lengyelország 116,4 fő, Románia 412,2 fő, Bulgária 228,3 fő, Magyarország 70,5 fő. december 31. A magyar személyautó-állomány 1967. december 30-án 85%-ban szocialista, 15%-ban tőkés eredetű. Legtöbb a Trabant 28 821 (19,9%), Moszkvics 24 563 (17,7%), Skoda 21 995 (15,2%), Wartburg 20 394 (14,1%). Magán személyautók száma: 1955: 2220, 1968: 140 974. 1968. január 1. Életbe lép az új fogyasztói árrendszer. A bejelentés szerint a fogyasztói árszínvonal összességében mintegy 1 %-kal csökken. április 4. Kállai Gyula, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének ünnepi tv-beszédéből: „Felszabadulásunk óta minden korábbi nemzeti ünnepünk - 1514, 1848, 1919 - értelmét és fényét nemcsak eredetét jelző történelmi eseményről, hanem 1945. április 4-től is kapja, amelynek segítségével eszméi és céljai megvalósultak.” május eleje: Infecundin néven forgalomba kerül az első hazai gyártású hormonális fogamzásvilágnézeti válság - Hajvágás, borotválás... (Ludas Matyi, 1964. augusztus 6.) Üzembe Telephely helyezés (lakás db/év) éve Bp.-Óbuda 1965 1800 Bp.-Ferencváros 1967 1700 Miskolc 1968 4200 Győr 1968 4200 Dunakeszi 1970 4200 Debrecen 1971 2500