História 1992
1992 / 2. szám - RÁZSÓ GYULA: Végzetes japán győzelem
Végzetes japán győzelem Pearl Harbor 1941. december 7. A haditerv 1941. november 26-án a Kuril-szigetek egyik eldugott öbléből titokban nagy erejű japán flottacsoportosítás indult a történelem egyik legvakmerőbb és legambíciózusabb katonai vállalkozására: a Pearl Harbor-támaszponton állomásozó amerikai Csendes-óceáni Hajóhad megsemmisítésére. Vezetőjük Chiuchi Nagumo altengernagy, kötelességtudó, de aggályos és vállalkozó szelleméről nem túlzottan ismert tengerész lévén, az Akagi repülőgéphordozó fedélzetéről nem kis szorongással szemlélte a japán flotta gondjaira bízott legértékesebb hajóit: hat nagy anyahajót, két csatahajót és 15 egyéb hadihajót. A háború réme már 1941 nyara óta árnyékolta be a japán-amerikai kapcsolatokat. Az Egyesült Államok kormánya, megelégelvén Japán terjeszkedő politikáját, felszólította a japán politikai és katonai vezetőket: vonuljanak ki legfrissebb hódításuk, Francia-Indokína területéről, különben gazdasági blokád alá vonja a nyersanyagokban oly szegény szigetországot. Ez a veszély számos japán politikai vezetőt, mindenekelőtt Konoye miniszterelnököt ráébresztette a helyzet súlyosságára, és tárgyalásokkal próbált a két ország kapcsolatain javítani. A militarista és hódító szellemben felnőtt, Japán kétségtelen hatalmas gazdasági és katonai sikereitől elvakított többség azonban október 17-én lemondásra kényszerítette az ingadozó minisztereket, a miniszterelnöki posztra a háborús párt vezéregyéniségét, Togo Hidekit nevezték ki. Bár a tárgyalások tovább folytak, az új japán politikai és katonai vezetés világosan látta, hogy nagyhatalmi ambícióikat háború nélkül nem valósíthatják meg. Az USA azonban még az optimista japán vezetők számára is túlságosan nagy falatnak ígérkezett Ezt vallotta a kor kiemelkedő japán hadvezére és katonai szakértője, az Amerikát egyébként kiválóan ismerő Isoroku Yamamoto tengernagy is. „Ha parancsot kapok a harcra” — jelentette ki az egyik haditanácson, „akkor az Egyesült Államok és Anglia elleni háború első hat-tizenkét hónapjában akcióim lendületesek lesznek, és a győzelmek egész sorát eredményezik. Ám kötelességem figyelmeztetni: ha a háború két vagy három évig elhúzódik, egyáltalán nem vagyok biztos végső győzelmünkben.” E kétely szellemében dolgozta ki villámháborús haditervét. Célja: „Keleten megsemmisítjük az amerikai hajóhadat. Ezzel elvágjuk az amerikaiak hadműveleti és utánpótlási vonalait a Távol-Keleten. Győzelmünkkel megtörjük az ellenség harci szellemét.” (1.sz. Hadműveleti Parancs, 1941. november 5.) A csendesóceáni Amerikai Flotta fő támaszpontja a Hawai-szigetekhez tartozó Oahu-szigetén fekvő Pearl Harbor kikötője volt. A meglepetésszerű japán támadásnak akkor kellett bekövetkeznie, amikor a hajók többsége, főként a három nagy repülőgéphordozó épp a kikötőben horgonyoz. Ezt viszont nem lehetett előre kiszámítani, hiába küldték naponta jelentéseiket a Pearl Harborban szorgosan ügyködő japán hírszerzők. Ez volt e kétségtelenül A következőkben a világháború első éveinek „korszerű” fegyvereiből (kézifegyverek, repülők, tankok) mutatunk be néhányat a 17-21. oldalig Fegyverek, fegyverek... Bren golyószóró. Csehszlovák konstrukció, angol töltényekre átalakítva. A II. világháborútól az 1960-as évekig az angol hadsereg fontos fegyvere Pearl Harbor, 1941. december 7.