História 1997
1997 / 9-10. szám - SZEMTANÚ - HALÁSZ BÉLA: Szentágothai jános
Szentágothai János 1912-1994 Orvoscsalád hetedik generációjának tagjaként 1912. október 31-én született Budapesten. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon magyar leszármazott. Családjából olyan neves személyiségek származtak, mint Lumnitzer Sándor, az 1848-19-es szabadságharc vezető orvosa, sebészprofeszszor Budapesten; Schöpf-Mérei Ágost, aki Európában az elsők között megalapította a „Szegény Gyermekek Kórházát” Budapesten; Antal Géza, az első magyar urológus professzor és még mások. A kutató A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának anatómiai intézetében kezdte pályáját. Másodéves orvostanhallgató korában famulusként lépett be az intézetbe, melynek élén ekkor a nemzetközi hírű, neves idegrendszerkutató, Lenhossék Mihály állt, aki famulusának kezdő lépéseit tanácsaival és biztatásával segítette. A diploma megszerzését követően tíz évet töltött az említett intézetben. Idegrendszeri kutatásainak kezdeti időszakában hazai és nemzetközi szinten egyaránt heves harc dúlt az idegsejtek egymással való kapcsolódásáról, nevezetesen arról, hogy az egyik idegsejt nyúlványa a másik sejttel csak érintkezik (neuronkoncepció), avagy folytatódik-e abban. Szentágothai kezdettől fogva a neuronkoncepció mellett tört lándzsát. Ez a harmincas években és a negyvenes évek elején nem tartozott a népszerű álláspontok közé. Ezért a kezdeti időszakban Szentágothainak sem volt része komolyabb nemzetközi elismerésben. Őt is támadták, és nem egy esetben gúnyolták felfogása miatt. Néhány évvel később a neuronkoncepció megítélésében gyökeres változás történt. Elsősorban az elektronmikroszkópia kifejlődése igazolta egyértelműen e felfogás helyességét, s ma már senki sem vitatja ennek igazát. Harmincnégy éves korában, 1946- ban nevezték ki a pécsi egyetem anatómiai intézetének élére. Néhány év leforgása alatt kiváló tehetségű tanítványok egész sorát vonzotta maga köré. Meleg, baráti légkört alakított ki a Pécsett eltöltött 17 év alatt. Pécsett az idegi kapcsolatok elemzését tette az intézet egyik fő kutatási irányává. Itteni munkásságának igen értékes részét képezi az egyensúlyszerv a szemizmok működésére gyakorolt hatásának elemzése. Ezen megfigyeléseit 1950-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A következő kutatási irányzatokat fejlesztette ki: a neuroendokrinológiát, mely nemzetközi viszonylatban akkortájt volt születőben. De nevéhez fűződik a kísérletes idegfejlődéstan itthoni kibontakoztatása is. Vizsgálatok sorát végezte annak felderítése céljából, hogy a fejlődés során mi irányítja az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását, ami végül is a koordinált idegműködésben mutatkozik meg. Pécsi működésének idejéről megemlítendő, hogy 1956-ban elvállalta a pécsi „Forradalmi Értelmiségi Bizottság” elnöki tisztét, és aláírta a szovjet csapatok hazánkból történő azonnali kivonását követelő októberi kiáltványt. 1963-ban visszatér Budapestre, és átveszi annak a tanszéknek a vezetését, ahol tudományos pályáját kezdte. Ekkor érdeklődésének előterében az idegrendszer nagyobb szerkezeti egységeinek (gerincvelő, agytörzs, kisagy, nagyagykéreg) kutatása, ideghálózatok elemzése és modellezése, az idegi kapcsolatok funkcionális szerkezete áll. Életének utolsó évtizedeiben behatóan foglalkoztatta az agy-elme, test-lélek kapcsolat kérdése. Erről számos filozófiai jellegű írása jelent meg, és a legnevesebb filozófusok társaságában szerepelt meghívott előadóként nemzetközi összejöveteleken. Egyre intenzívebben dolgozik ekkor már egy olyan ideológiasemleges szemléletmód kialakításán, mely természettudományos alapokon állva egységes egészbe ötvözi a neurobiológia eszközeivel megismerhető agy, és a csupán személyes tapasztalatként megélhető elme világát. Agykutató kortársait megelőzve, elsőként készít tudományos alapon álló hipotézist arról, hogy az elme miként képes az agyműködéseket irányítani anélkül, hogy bármilyen tudományos törvényen csorba essék. Elgondolásai széles visszhangra találnak mind a filozófia, mind a természettudományok művelőinek részéről. Szentágothai János munkahelyén A professzor előadást tart Mikroszkopizálás közben