Melléklet 1997
1997 / 1. szám
BEKÖSZÖRTÖ Beköszöntő K ényszerpályán mozgunk, vagy van beleszólásunk saját jövőnk formálásába? Polgárt, állampolgári közösséget, nemzetet foglalkoztató kérdés. Legalábbis: szeretnénk, ha az lenne. A tudományos értelmiség egy része, nyitott szemmel járva a világot, figyelve a kutatásainak eredményeit használó társadalmakat, mindenesetre felteszi e kérdést. Mérjük fel, melyek megmaradásunk, emelkedésünk feltételei! A szovjet zóna összeomlása után a globalizáció szabaddá válása, az újabb tudományos-technikai forradalom, az informatika idején. És melyek a mi érdekeink? Egyéneknek, községeknek, állampolgárinemzeti közösségeknek? Miként juttathatjuk ezeket érvényre? Célunk: felszínre hozni a közösségeink előtt nyíló lehetőségeket, gazdálkodásban, életminőség-javításban, természeti, épített és emberi környezetünkkel való együttélésünkben. Ezért kezdtünk a politikai rendszer továbbfejlesztésének, a piacgazdaság lehetőségeinek és társadalmi deficitjeinek felmérésébe. Az agrárium (termelés- és könyezetgazdálkodás), a közlekedés, technológiafejlesztés, a vízgazdálkodás — kiemelten a Duna —, a területfejlesztés — kiemelten az Alföld —, a környezetvédelem és a magyar kultúra helyzetének, kilátásainak célirányzott kutatásához. A meglévő tudományos erők célirányú összpontosításához. És ezért firtatjuk a közép-európai etnikai-vallási kisebbségek jelenének és identitás-jövőjének lehetőségeit. Mind a határok túlsó oldalán és a világban szétszórtan élő magyarság, mind az államunkon belül élő roma, német, szlovák, szerb, horvát és a többi kisebbség vagy éppen a magyarországi zsidóság kulturális fennmaradásának szükséges feltételeit. Hogy javaslatok születhessenek. Hogy a döntéshozók szakmailag megalapozottan foglalhassanak majd állást... Célunk: segíteni mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalomban, mind a szakadminisztrációban dolgozó politikai elitet. Hogy gondolkodásuk, napi tevékenységük középpontjában ne a „csip-csupározások", hanem az állam és a nemzet előtt lévő, hosszú távon nyíló reális alternatívák álljanak. Ne 1998-ig, de évtizedekre előre gondolkodjanak. Ne csak a kormány- vagy ellenzéki párti háttérintézményeket kiszolgáló — nagyon is fontos — értelmiségi, programgyártó apparátusra figyeljenek, hanem a választási periódusoktól, pártoktól független „szürkeállomány" meggondolásaira. Célunk: a magunk megpróbálása. Vajon képesek vagyunk eme vállalkozásra? Abban már biztosak vagyunk, hogy korparancs az új korszak hajnalán a jövő lehetőségeit firtatni. Abban is, hogy a tudományos-gazdasági-igazgatási elitnek ebben részt kell vennie. Abban csak reménykedünk, hogy erre képesek vagyunk. Ha nem sikerül, egyetlen mentségünk lehet: segíteni akartunk. Egyéneknek, közösségeknek. Mert nem nyugodhatunk bele abba a jóslásba, hogy kényszerpályán mozgunk. S még kevésbé abba, hogy az esetleges kitörési pontokról mi ne nyilatkozzunk. Glatz Ferenc : Következő számaink tartalmából (megjelenés: október, ill. decemberi Enyedi György: A területfejlesztési politika dilemmái Andorka Rudolf: A magyar társadalom változásai (1989-1996) Kovács Ferenc: Az agrárgazdálkodás tudományos alapozásának lehetőségei Horn Péter: Állattenyésztés Magyarországon Csikós-Nagy Béla: A magyar gazdaságpolitika történelmi válaszútjai Michelberger Pál: Műszaki fejlődés, mérnökképzés, európaiság Kulcsár Kálmán: A politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről Somlyódi László: A vízgazdálkodás intézményei, a kutatás feladatai Vizi E. Szilveszter: Az életminőség és egészségügy EZREDFORDULÓ • 1. SZflffl __________TARTAIM__________ • THM1LMI1Y0K* GLATZ FERENC: MAGYARORSZÁG AZ EZREDFORDULÓN 3 I. Az ezredforduló kihívásai Az új világrendszerben • Informatika, globalizáció Újragondolás és előretekintés II. Kérdések a jövőnkről (Javaslatok a tematikai tervekre) Állam, nemzet, területszervezés • Piacgazdaság, technikai fejlesztés, társadalom • Ökológia, Duna, Alföld, technológiainfrastruktúra • Szakértelem, felkészültség III. Stratégiai kutatás — stratégiai gondolkodás Politikai és értelmiségi elit új kiegyezése • Új közélet IV. A tudomány új szerepvállalása Javaslatok a szervezeti keretekre) A stratégiai kutatás, megrendelés • Demokrácia és értelmiségi magatartás • Tudományos gondolkodásunk értékrendjei V. Vállalkozásunk lehetséges haszna Publikációk a politikai elit részére • A stratégiai gondolkodás általában • A közgondolkodás GÖNCZ ÁRPÁD: A HÁBORÚKTÓL A DEMOKRÁCIÁIG 15 Álom és valóság • Csatánk a múlttal — a múltak csatája • Elvesztett prófétaság • A gazdaság átmenetisége • Politika, közigazgatás és egyén • Közös felelősségünk SÁRKÖZY TAMÁS: A PRIVATIZÁCIÓ MODELLJEI KÖZÉPKELET-EURÓPÁBAN 18 I. A privatizáció fogalmáról II. A közép-kelet-európai privatizáció sajátosságai A nyugati rendszerimmanens • A keleti: rendszerváltoztató • Az állami vállalatok csődje • Hiányzó intézményrendszer • A kereslet-kínálat egyensúlyának hiánya • Az államapparátus ellenállása III. A belföldi erők bevonása Reprivatizáció • Kisprivatizáció • Decentralizált (spontán) privatizáció • Ingyenes kuponprivatizáció IV. A közép-kelet-európai privatizáció alapvető irányai A teljes privatizáció • Kváziprivatizáció • Vegyes privatizáció V. Következtetés LÁNG ISTVÁN-CSETE LÁSZLÓ: A MINŐSÉG DIMENZIÓI A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGBAN 25 Iránytű: a tudományos jövőkép • Versenyképesség és minőség • Példa a fejlesztésre: erdészet • Minőségbiztosítás és környezetvédelem • MM • „MAGYARORSZÁG AZ EZREDFORDULÓN" 29 Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián A stratégiai kutatások indulása • Kutatási programok • DOKUMENtfuMOK» Határozatok 36