Melléklet 1998

1998 / 1. szám

TflRTflLOffl­ ikerre, a következő évtizedek integráltabb világában valószínűleg azok az országok számíthatnak, amelyek kormányzását nem tor­zítják el szűk csoportérdekek vagy merev, ideológiai megfontolá­sok, amelyek gyakorlatiasan képesek nemzetközi helyzetük, lehetősé­geik és nemzeti érdekeik reális mérlegelésére, képviseletére és céljaik valódi megfogalmazására. Ehhez meghatározó fontosságú a demokra­tizmus és társadalmi kohézió küszöbértékének, a közmegegyezés és a szakértelem szükséges minimumának a biztosítása. Fontos követel­mény, különösen a kisebb, a nemzetközi rendszertől függő országok esetében a képesség a partnerek megválasztására nemzetközi kapcso­lataikban, s hogy partnereik politikája, magatartása ne destabilizálja őket, hanem kedvező kereteket nyújtson fejlődésükhöz. Ez még az Európai Unió tagjai esetében is meghatározó fontosságú marad. Lásd Simai Mihály: Mikor ér véget az átmenet időszaka ? c. cikkét a 3. oldalon! A­z ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egészségdefi­níciójában kifejeződő„egészség-utópizmus"napjainkra az egész­ség fogalmának túlzottan tág értelmezéséhez vezetett. Ennek következménye olyan társadalmi problémák „medikalizációja", mint amilyen a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, az öngyilkosság. E problémák betegségekké alakultak, és elsősorban orvosi eszközökkel kívánják azokat megszüntetni. Ezt segíti elő a piaci és a fogyasztói szemlélet is, amely az egészséget megvehető áru­cikknek tekinti, a beavatkozásokat szolgáltatásként, az egészségügyi rendszert szolgáltatóként fogja fel. Ez azért különösen hátrányos, mert elsikkad az egyén személyes felelőssége saját egészsége iránt, és természetesen a többi ember egészsége iránt is. Részben ez vezetett az egészségüggyel szemben világszerte tapasztalható elégedetlenség­hez is, hiszen nem képes megfelelni az illúziót keltően felfokozott várakozásoknak. Ezzel áll összefüggésben a modern tudományos orvoslást elvető, demedikalizációt, deprofesszionalizációt követelő, a modern orvosi technológia alkalmazását korlátozni kívánó mozgal­mak, irányzatok térnyerése is. Lásd Vizi E. Szilveszter-Oberfrank Ferenc: Egészségügyi rend­szer és orvostudomány c. cikkét a 13. oldalon I­S EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a Sz­agyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente hat alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 1561-539 Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Kiadói munkatársak: Demeter Zsuzsanna (illusztráció), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (tördelés, borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Felelős vezető: Szilágyi Tamás 2 TflRTflLOffl • TRnuLinflnyoH • SIMAI MIHÁLY: MIKOR ÉR VÉGET AZ ÁTMENET IDŐSZAKA? 3 A rendszerváltás fogalma és a „tranzitológia"követelményrendsze­re • Az állam szerepvállalásának kérdőjelei • A politikaváltás fázisá­ban • A sikerek és kudarcok pályája BULLA MIKLÓS-KISS KÁROLY-KEREKES SÁNDOR-LÁNG ISTVÁN: A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEM • Hazánk környezeti állapotának főbb jellemzői • A környezetvéde­lem jogi szabályozása és intézményrendszere • Mi várható 1998 után? VIZI E. SZILVESZTER-OBERFRANK FERENC: EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÉS ORVOSTUDOMÁNY 13 Társadalmi eredetű problémák • Az ellátás minősége • Prioritási rend megállapítása • Az egészségügy reformja NEMÉNYI MÁRIA-TÓTH OLGA: A NŐK TÁRSADALMI SZEREPÉ­NEK VÁLTOZÁSAI 16 Családi állapot és női szerep • Gazdasági aktivitás és női szerep • A női munkavállalással kapcsolatos vélemények változása MICHELBERGER PÁL: A KÖZLEKEDÉS HATÁSA AZ IPAR FELADATAIRA 20­0. A közlekedés ipari folyamatokat befolyásoló mélyebb összefüggései Tömegesség • Emberi inkompatibilitás • Pazarlás • Környezet­­szennyezés II. Az ipar főbb feladatai a közlekedés fejlesztésében A közlekedési balesetek elkerülése • Az energiafelhasználás hatás­fokának javítása • Anyagtakarékosság • Környezetvédelem • IflŐHELY • GLATZ FERENC: HÉT PONT A DUNÁRÓL 25 1. Duna-program: az integráció-pluralizmus érvényre juttatása • 2. Duna-program: a térség sajátos érdekeinek megfogalmazása • 3. A Duna: a régiófejlesztés környezetvédelmi-természetgazdálko­­dási alapja • 4. Duna-program: táji, emberi sokszínűség megőrzése • 5. Duna-program: a régió kikényszerített modernizációjának programja • 6. Duna-program: a politikai és értelmiségi elit új típu­sú szövetsége • 7. Duna-program: a szaktudományok új szintézise • ARCHÍVUffl • VÁMOS TIBOR: HAZÁNK ÉS A MŰSZAKI HALADÁS 29 Új fordulat a műszaki fejlődésben • Csak az előrelépést választhat­juk • Társadalmi vonatkozások • Mit tehetünk? • A kreativitás eme­lése — képzés • A technológiai rés • Az Akadémia szerepvállalása • Tartós értékekre van szükség • KRÓNIKA • ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK 34 I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika II. A magyar agrárium helyzete és jövője EZREDFORDULÓ • 1998^1.

Next