Melléklet 1998
1998 / 1. szám
TflRTflLOffl ikerre, a következő évtizedek integráltabb világában valószínűleg azok az országok számíthatnak, amelyek kormányzását nem torzítják el szűk csoportérdekek vagy merev, ideológiai megfontolások, amelyek gyakorlatiasan képesek nemzetközi helyzetük, lehetőségeik és nemzeti érdekeik reális mérlegelésére, képviseletére és céljaik valódi megfogalmazására. Ehhez meghatározó fontosságú a demokratizmus és társadalmi kohézió küszöbértékének, a közmegegyezés és a szakértelem szükséges minimumának a biztosítása. Fontos követelmény, különösen a kisebb, a nemzetközi rendszertől függő országok esetében a képesség a partnerek megválasztására nemzetközi kapcsolataikban, s hogy partnereik politikája, magatartása ne destabilizálja őket, hanem kedvező kereteket nyújtson fejlődésükhöz. Ez még az Európai Unió tagjai esetében is meghatározó fontosságú marad. Lásd Simai Mihály: Mikor ér véget az átmenet időszaka ? c. cikkét a 3. oldalon! Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) egészségdefiníciójában kifejeződő„egészség-utópizmus"napjainkra az egészség fogalmának túlzottan tág értelmezéséhez vezetett. Ennek következménye olyan társadalmi problémák „medikalizációja", mint amilyen a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, az öngyilkosság. E problémák betegségekké alakultak, és elsősorban orvosi eszközökkel kívánják azokat megszüntetni. Ezt segíti elő a piaci és a fogyasztói szemlélet is, amely az egészséget megvehető árucikknek tekinti, a beavatkozásokat szolgáltatásként, az egészségügyi rendszert szolgáltatóként fogja fel. Ez azért különösen hátrányos, mert elsikkad az egyén személyes felelőssége saját egészsége iránt, és természetesen a többi ember egészsége iránt is. Részben ez vezetett az egészségüggyel szemben világszerte tapasztalható elégedetlenséghez is, hiszen nem képes megfelelni az illúziót keltően felfokozott várakozásoknak. Ezzel áll összefüggésben a modern tudományos orvoslást elvető, demedikalizációt, deprofesszionalizációt követelő, a modern orvosi technológia alkalmazását korlátozni kívánó mozgalmak, irányzatok térnyerése is. Lásd Vizi E. Szilveszter-Oberfrank Ferenc: Egészségügyi rendszer és orvostudomány c. cikkét a 13. oldalon IS EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a Szagyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente hat alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 1561-539 Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Kiadói munkatársak: Demeter Zsuzsanna (illusztráció), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (tördelés, borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Felelős vezető: Szilágyi Tamás 2 TflRTflLOffl • TRnuLinflnyoH • SIMAI MIHÁLY: MIKOR ÉR VÉGET AZ ÁTMENET IDŐSZAKA? 3 A rendszerváltás fogalma és a „tranzitológia"követelményrendszere • Az állam szerepvállalásának kérdőjelei • A politikaváltás fázisában • A sikerek és kudarcok pályája BULLA MIKLÓS-KISS KÁROLY-KEREKES SÁNDOR-LÁNG ISTVÁN: A HAZAI KÖRNYEZETVÉDELEM • Hazánk környezeti állapotának főbb jellemzői • A környezetvédelem jogi szabályozása és intézményrendszere • Mi várható 1998 után? VIZI E. SZILVESZTER-OBERFRANK FERENC: EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER ÉS ORVOSTUDOMÁNY 13 Társadalmi eredetű problémák • Az ellátás minősége • Prioritási rend megállapítása • Az egészségügy reformja NEMÉNYI MÁRIA-TÓTH OLGA: A NŐK TÁRSADALMI SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI 16 Családi állapot és női szerep • Gazdasági aktivitás és női szerep • A női munkavállalással kapcsolatos vélemények változása MICHELBERGER PÁL: A KÖZLEKEDÉS HATÁSA AZ IPAR FELADATAIRA 200. A közlekedés ipari folyamatokat befolyásoló mélyebb összefüggései Tömegesség • Emberi inkompatibilitás • Pazarlás • Környezetszennyezés II. Az ipar főbb feladatai a közlekedés fejlesztésében A közlekedési balesetek elkerülése • Az energiafelhasználás hatásfokának javítása • Anyagtakarékosság • Környezetvédelem • IflŐHELY • GLATZ FERENC: HÉT PONT A DUNÁRÓL 25 1. Duna-program: az integráció-pluralizmus érvényre juttatása • 2. Duna-program: a térség sajátos érdekeinek megfogalmazása • 3. A Duna: a régiófejlesztés környezetvédelmi-természetgazdálkodási alapja • 4. Duna-program: táji, emberi sokszínűség megőrzése • 5. Duna-program: a régió kikényszerített modernizációjának programja • 6. Duna-program: a politikai és értelmiségi elit új típusú szövetsége • 7. Duna-program: a szaktudományok új szintézise • ARCHÍVUffl • VÁMOS TIBOR: HAZÁNK ÉS A MŰSZAKI HALADÁS 29 Új fordulat a műszaki fejlődésben • Csak az előrelépést választhatjuk • Társadalmi vonatkozások • Mit tehetünk? • A kreativitás emelése — képzés • A technológiai rés • Az Akadémia szerepvállalása • Tartós értékekre van szükség • KRÓNIKA • ELKÉSZÜLT TANULMÁNYOK 34 I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika II. A magyar agrárium helyzete és jövője EZREDFORDULÓ • 1998^1.