História 1999

1999 / 5-6. szám - SZEKRÉNYESSY ATTILA: A Balaton-átúszások története

jességét legalább annyira látta annak szüntelen kockáztatásában, mint a fényes bálok pezsgő- és parfümillatú világában. Atyja, Szekrényessy József, Széche­nyi belső munkatársa és bizalmas embe­re, ügyvéd, Pest első közjegyzője. A sza­badságharc után sokakat ment meg a kivégzéstől. Széchenyi művének folyta­tója, kit emiatt kortársai „kis Széchenyi­nek” neveztek. Az 1850-60-as években a Margitsziget, Orczy-kert, Rudas fürdő, Lóversenytér és Császár fürdő ismert bérlője. Kálmán apja fürdőbérleményei­ben tanul meg úszni. Elvégezte a bécsi katonai akadémiát, a pesti Zeneakadé­miát, hallgatott orvostant és jogot. Ösz­­szesen tíz idegen nyelvet beszélt. 1866-ban, húsz esztendősen harcolt Custozzánál, 1870-ben részt vesz a fran­cia-porosz háborúban. 1873-ban Spa­nyolországban Don Carlos trónkövetelő hívei, a karlisták közt vitézkedik. Az orosz-török háborút a török hadsereg oldalán küzdi végig, de megfordul Gari­baldi seregében is. Szüntelen életve­szélyben forogva a Balkán háborúiban lelkesen ír színdarabokat, verseket, tanulmányokat, néprajzi értekezéseket és regényeket. Amit lehet, lerajzol váz­latkönyvébe, illetve lefényképez. A modern polgári úszósport kezdete­ként nyilvántartott 1875-ös Matthew Webb-féle La Manche csatornaátúszás hatására kezdi meg távúszásait. 1875- ben a dán szigetek közt tréningezik, 1876-ban az északi-tengeri Helgoland szigetét ússza körül, 1876-77-ben több ízben is a Boszporuszt, Európából Ázsi­ába, Ázsiából Afrikába. Később a Szue­­zi-csatornát és a Gibraltári-szorost, vala­mint 1879. augusztus 4-én a Balaton­­átúszás közvetlen előkészületeként a Bodeni tavat úszta át. 1879. április 24-én, a királyi pár aranynásza alkalmából rendezett berlini estélyen Szekrényessy Kálmán angol mintára tiszttársainak fogadást ajánlott, miszerint képes bármely európai tó vizé­ben egyéni rekordteljesítménynek meg­felelő távúszást végrehajtani. A helyszín kínálta magát, az 1880-as év változó időjárású nyara azonban nem kedvezett. Egy hónapnyi időpont-módosítások után, végül 140 ezer forint fogadási ösz­­szeg mellett augusztus 29-én, 17-18 fokos vízben, Siófokról indulva megtör­tént az úszás. A tó közepén a viharossá váló szél éles hullámokat kavart, végül mozsárlövések hangja mellett, zúgó éljenek közepette, nagy ovációkkal üdvözölték a bravúros úszót. Ez volt az első időre mért úszás s egyben a magyar úszósport születésnapja is. A Monarchia szinte valamennyi lapja beszámolt az eseményről, de jellemző módon az első komoly elismerés - egy színarany serleg kíséretében - külföldről, Angliából érkezett. Szekrényessy még ezt köve­tően háromszor átúszta a Balatont, utoljára 49 évesen. Szekrényessy Kál­mán nevéhez köthető az első magyar­­országi, kifejezetten sporttal foglalko­zó újság, a „Sport” 1883-as alapítása. 1888. november 16-án Teréz körúti lakásán alapítják meg a maradi torna­rendszert felváltó új sportegyesületet, Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) néven. A léghajózás terén is úttörő Magyar­­országon, két saját szerkesztésű gépét a nagyközönségnek is bemutatta. Élete utolsó éveiben is nagy odaadással mun­kálkodott a sport érdekében. A Pesti Hír­lap munkatársaként mindvégig jelennek meg cikkei, visszaemlékezései. 1923. december 28-án halt meg Angyalföldön. Személyében a hőskorát élő magyar sport egyik legkiemelkedőbb és legszínesebb alakját veszítette el. A Balaton - mint Wimbledon A Szekrényessy Kálmán nevével fém­jelzett első Balaton-átúszás minden korábbinál nagyobb hírverést jelentett az úszás számára. Mindjárt a következő évben megrendezték az első hazai nem­zetközi úszóversenyt, Vác és Pest között a Dunán, melynek legjobb hazai helye­zettje ugyancsak ő lett. A fiatal úszónemzedék Szekré­­nyessyt követő generációjából Grafl Károly nevét említhetjük, ki második­ként úszta át a Balatont, 1896-ban. A nagy előd időeredményét azonban csak két esztendő elmúltával sikerült megja­vítania. Az esemény jelentőségének tudatában az elért győzelemre oly büsz­ke Graff, nevét Balatonira változtatta. A század első éveiben a vállalkozók csekély száma miatt a rendezőség a ver­senytáv csökkentése mellett döntött, így 14 kilométerről, 13, majd 7, később 5 kilométerre szállították le a pályasza­kasz hosszát. Az első világháborút követő kény­szerszünet után legközelebb 1922-ben, a Horthy-korszak konszolidációja alatt nyílt lehetőség a verseny újbóli megren­dezésére, immár ismét a klasszikus Sió­­fok-Balatonfüred közötti távon. „Szocialista szovjet sportemberek” A szocialista embereszmény mítoszába kezdetektől beletartozott a töretlen küz­deni akarás, a feltűrt ingujjú, erektől duzzadó karú munkás heroikus figurája. Az osztályharcban megedződött apák szükségesnek tartották az ifjúság ideoló­giai nevelésén túl a jövő harcosainak fizikai erőnlétét is fejleszteni. Az egy akarattal, egyért küzdő generációk egy­ségtudatát volt hivatva formálni a politi­kummal mélyen átitatott tömegsport. Élharcosokból, sztahanovistákból él­sportolókat kívántak nevelni. Míg a századelőn a Magyar Úszó Szövetség háromszáz igazolt tagjából mintegy 1,3%-ot tett ki a munkások ará­nya, addig a „fordulatot” követően kizá­rólagos szerephez jutottak a sportban is. A Balaton-átúszásokat Siófok és Füred között 1948-1967-ig folyamato­san megrendezték. Ez a verseny 12-13 ezer méteres pályahossza miatt azonban nem volt alkalmas az amatőr sportolók, azaz széles néptömegek bevonására. Az időzítéssel, a verseny alkotmány napi (augusztus 20.) megrendezésével mégis megvalósulhatott a dolgozók tömegei­nek közvetett bevonása. A megfelelő eszmei mondanivalóról a sörsátrak árnyékában felállított tribünök szónokai gondoskodtak. A Balaton-átúszás igazi tömegsport­tá alakításának igénye a Kádár-korszak végén vált valósággá. A Révfülöp-Bog­­lárlelle közötti, 5200 méter hosszú pályaszakaszon, 1983-ban létrehívott verseny egyik fő ötletadója a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa volt, több állami társszerv közreműködésével. Ez utóbbi verseny mind a mai napig nagy népsze­rűségnek örvendő tömegsporttá vált. A siófok-balatonfüredi klasszikus Balaton-átúszás, az ún. Szekrényessy Kálmán-emlékverseny pedig azon túl, hogy legnagyobb hagyománnyal rendel­kező hazai úszóversenyünk, egyben Európa legnagyobb nyílt tavi bajnoksá­ga is. SZEKRÉNYESSY ATTILA

Next