História 2000
2000 / 1. szám - JELENIDŐBEN - Z. KARVALICS LÁSZLÓ: Az informatika társadalomtörténetet ír
mány, a politika, a közigazgatás, a gazdaság és a katonaság rendszereinek, feladatmennyiségének kezelhetővé tételéhez. Az információfeldolgozó feladatokat ellátó emberek munkakörnyezetének humanizálása legalább olyan erős motiváció kezdettől fogva, mint a tudományos kihívás, de ezektől elválaszthatatlanul ott munkál és hat a sikeres fejlesztésekben rejlő üzleti lehetőség vonzása is. A technikától a társadalomig Amikor az ötvenes évek elején a néhány év alatt múzeumi példánnyá öregedő számítógépek második generációs, immár ipari méretekben gyártott utódai iránt ádáz harc indult meg, mindenki tudta, hogy immár a piac mozgatja a folyamatot. Az ötvenes évek közepére a számítógép bevonult a nagyvállalatok világába, a nagy kormányzati és közintézmények adatfeldolgozó központjaiba, és egyre ígéretesebb üzleti lehetőségeket kínált. (Amikor az első magyar elektronikus számítógépet 1959-ben megépítették, akkor az Egyesült Államokban már több mint 5000 sokat tudó „rokonuk” volt használatban.) A hatvanas években az egyre többet tudó, egyre jobban programozható és mind egyszerűbben használható számítógépek megkezdték a csendes bevonulást a nagyobb termelővállalatok, a légiközlekedés, a pénzügyi szektor és a közigazgatás legtöbb pontjára, s ezzel párhuzamosan a lanyhának korábban sem nevezhető fejlesztő munka lázas ütemű innovációs versenybe csapott át. 1972-ben az Intel cég kifejlesztette az első 8 bites mikroprocesszort, amivel kezdetét vette egy új fejlődési szakasz: a géptermekből és laboratóriumokból kiszabaduló számítógépek immár nemcsak intézményi, hanem személyes használatra is alkalmassá váltak elérhető áruk révén. Az első, sikeresnek mondható PC-t (personal computer, személyi számítógép) az 1975-ös Altair 8800-ast számos társa követte (köztük a Magyarországon jól ismert és elterjedt Sinclair és Commodore modellek). A számítógépek a gazdasági élet szinte minden terepére behatoltak, a termelésirányítástól a gyártáson át a bérelszámolásig. Ott voltak a könyvtárakban, az egyetemeken, a rendőrségen, a biztosítótársaságoknál, és működésmód-átalakító hatásuk, illetve elterjedésük számos következménye lépésről lépésre felismerhetővé vált. A valódi tömegesedéshez mégis majd egy évtized múlva, a nyolcvanas évek közepén a Macintosh névre keresztelt csúcsmodellel új időszámítást író Apple és a későn eszmélő, de annál nagyobb lendülettel versenytársai nyomába eredő IBM csatája vezetett. Az ugyanannyi pénzért másfél évente megduplázódó teljesítményt kínáló gépek iránti óriási kereslet okát kezdettől fogva az általuk nyújtott, szakadatlanul tökéletesített funkciókban és a „nem szakemberek” számára is egyre könnyebbé váló kezelésükben kellett keresni. Az adatfeldolgozás mellett ekkor már a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés és a játék is széleskörűen elterjedt, az erősebb gépekkel komoly grafikus feladatokat lehetett ellátni. S miközben a személyi számítógépek megindultak a hordozható készülékek irányába, teljesen bevetté vált az ún. „perifériák” (elsősorban a faxkészülék és a nyomtató, később a lapolvasó, a scanner) használata, a szuperszámítógépek már csillagászati számolási teljesítményt nyújtottak, hozzájárulva jó néhány tudományterület „nagy ugrásához”, az informatikai ipar pedig felzárkózott a vezető energia/autó komplexum mögé, az újabb fordulat mégis egészen máshonnan érkezett: a távközlés és a számítástechnika összekapcsolása felől. Az internet A számítástechnika és a távközlés rendszereinek együttes használata technikailag már a hatvanas években lehetségessé vált, sőt a hetvenes években külön kifejezést is alkottak rá (telematika). A nyolcvanas évek elején Franciaországban elindult a Minitel-program, amely több millió, ingyenesen kihelyezett terminálképernyővel számos szolgáltatást nyújtó hálózatba kapcsolta össze a telefon-előfizetőket. A világot mégis meglepetésként érte a kilencvenes évek elején az internet minden képzeletet felülmúló detonációja. Nem egészen tíz év lejár Az 1959. január 21-én elkészült M-3-as elektronikus számítógép mágnesdobja A Budapesti Műszaki Egyetem digitális számítógépének vezérlőpultja, 1958 .