Melléklet 2001

2001 / 1. szám - Glatz Ferenc: Ezredforduló – sorsforduló

EZREDFORDULÓ • 2001­1 élünk és amely nemcsak az élelemtermelést, de a kultúrtájat is hordja? Mi lesz a sajátos Pannon-medence klímáját élvező gyümölcs-, gabonatermelés vagy éppen a nagy múltú állat­­tenyésztés, az erdőgazdálkodás jövője? Mennyiben kell át­értékelni felfogásunkat agráriumról, élelemtermelésről, környezetgazdálkodásról? Egyáltalán: mennyire vagyunk felkészülve az európai környezetvédelmi normák betartásá­ra? Hiszen a 21. század már nemcsak ember és ember, de ember és természet viszonyát is újragondolni kényszeríti. K­érdések sorjáztak 1996 nyarán, amelyek megválaszolá­sára mozgósítottuk a magyar kutatók köztestületét, a Magyar Tudományos Akadémiát. És nemcsak kutatási tematikákra kérdeztünk, de kutatói magatartásformákra is. Azt mondottuk: új kutatói magatartásra van szükség, vállal­ni kell a társadalom számára fontos, aktuális nagy kérdések megválaszolását. A kutatónak közéleti aktivitásra kell vál­lalkoznia, de kutatói módon, írással, előadással, ha kell tévé-, rádió- és újságnyilatkozatokkal kell elmondania véle­ményét jelenünkről és jövő lehetőségeinkről. Újra kell gon­dolni politika és tudomány viszonyát, vissza kell adni a pártpolitikától független „közélet" hitelét az ezredfordulón. Új kutatói célokra van szükség: vállalkozni kell a szinte­tizálásokra. Intézeteink, tanszékeink, szakmai szervezete­ink diszciplinárisan épülnek fel, de ezekhez a valóság kérdésállításai nem igazodnak. A valóság problémákat állít elénk és ezek csak a különböző szaktudományok együttes ismeretében válaszolhatóak meg. Magát a napjainkban vég­bemenő politikai-gazdasági rendszerváltást is csak akkor értékelhetjük, ha vizsgáljuk a politikai rendszer, a termelési szerkezet, a jogi-igazgatási formákkal egy időben azt is, mi történik szállásterületünkkel, a magyarországi talajjal, növény- és állatvilággal. Új szintézisre van szükség - mon­dottuk. E szellemben indítottuk útjára az Országgyűlés minden pártjának egyetértésével (1996. december 22.) a Straté­giai Kutatások Programját, amelyet három év múlva a jelenleg is működő Országgyűlés is (1999 decemberében) egyhangúlag megerősített. A magyar politikai elit jelesre vizsgázott, amikor megértette: vannak kérdések, amelyek csakis a pártpolitika felett álló fórumokon válaszolhatóak meg. Mindenkori kormánypárt és mindenkori politikai el­lenzék használja a stratégiai kutatások eddig megjelent, im­máron 20 kötetét a magyar politikai rendszerről, a NATO- hoz, Európai Unióhoz fűződő viszonyunkról, egészségügy­ről, kisebbségekről, szociális konfliktusokról, a magyar nyelv jövőjéről, települési stratégiánkról, a magyarországi informatikáról, közlekedésről, agráriumról, vízgazdálko­dásról. És a politikai eliten kívül a természet-, az élet- és tár­sadalomtudomány területén dolgozó tanárok, igazgatási szakemberek használják az Ezredforduló c. folyóiratban megjelent tanulmányainkat. A Nemzeti Stratégiai Kutatások Programbizottsága most értékeli az első négy esztendő kutatásait. És programot fogalmaz a 2001-2005. évre. Úgy döntött, folytatjuk a Magyarország az ezredfordulón cím alatt a könyvsoroza­tot, tárgyalva abban most már az energetikát, a hulladék­felhasználást, a magyarországi talajszerkezet, a Duna, a Tisza, a közép-európai kisebbség jövőjét és nem utolsósor­ban az európai uniós csatlakozás kihatásait. Közben elké­szítjük Magyarország természeti és élővilága, valamint a né­pesség leírását az ezredfordulón hét kötetben. És a prog­rambizottság úgy foglalt állást: jelentessük meg továbbra is az Ezredfordulót. Már csak azért is, mert mit sem ér a leg­jobb kutatási eredmény, ha a használó értelmiségi és politi­záló közvélemény azt nem hasznosíthatja. 2001. február Glatz Ferenc fl­amflGVflRGRSZÉG AZ EZREDFORDULÓIT című akadémiai stratégiai könyvsorozat leg­újabb kötete A kötet három nagy témát ölel fel: Nemzet, egészség, felelős­ség; Az egészségügyi ellátás résztvevői; Egészségbiztosítás fejezetcímekkel. Vizsgálja a magyar egészségügy jelenét és jö­vőjét, az egészségellátás intézményi, illetve anyagi feltételeit. A vezető szakemberek és szakpolitikusok (többek között Mikola István, Simon Pál, Nyáry István, Pásztor Emil) által írt tanulmá­nyok hű képet adnak a harmadik évezredbe lépett ország egészségügyi állapotáról. (Programvezető: Vizi E. Szilveszter.) Változatlan utánnyomásban ismét megjelent! 4

Next