Melléklet 2002

2002 / 1. szám

TARTALOR1 - termelés már a 19-20. századi technikai-ipari forradalmak következtében globalizálódott. Majd a II. világháború után globalizálódott a biztonságpolitika és az 1990-es évektől már a környezetvédelem is. Vagyis: képesek vagyunk a gazda­ságot, az eszközkészítést, sőt az ember és természeti környezet viszonyát földgolyószinten szemlélni. De vajon képesek va­gyunk-e az ember és ember viszonyát globálisan szemlélni? És a föld bármelyik részén élő társadalmakat, emberi jelenségeket ugyanazon mércével mérni, ugyanazon kategóriákkal leírni? Újra és újra belebotlunk szeptember 11-e óta például a terro­rizmus fogalmába. Minősítenünk kell azokat a társadalmi-poli­tikai erőket, amely erők kívül helyezik magukat a lokális társa­dalom törvényein, s törvényeken kívüli eszközökkel, erőszak­kal kívánnak a maguk igazáért harcolni. De hol is tart a társa­dalomkutatás, a történettudomány, a politológia? Lásd Glatz Ferenc: Szeptember 11. és a tudomány c. cik­künket a 3. oldalon. *É­rdekes megfigyelni, hogy a Kelet iránti tudományos érdek­lődés mindig valamilyen világméretű konfliktussal párhuza­mosan jelentkezett. A fentebb említett 11-12. századi első kezdet a keresztes háborúkkal esett időben egybe, Erpenius beszéde pedig akkor hangzott el, amikor Európa számára az iszlám a törökök miatt vált veszélyessé. A tudomány mindkét éles helyzetben a politikától eltérően reagált: érdeklődéssel fordult az ellenfél kulturális javai felé. Épp az Oszmán Biroda­lom fenyegetésének árnyékában kezdtek az európai egyetemek hatalmas pénzeket költeni keleti kéziratok vásárlására, megala­pozva a mindmáig ismert és azóta kutatási központoknak szá­mító nagy kéziratgyűjteményeket. [...] A konfliktusok után az európai tudomány érdeklődéssel fordult az iszlám tudományos eredményei felé, igyekezett elsajátítani azokat, de ez a folyamat fordított irányban nem ment végbe. Lásd Maróth Miklós: Az iszlám világa c. cikkünket a 12. oldalon. A világrendről adott kép egyértelművé teheti, hogy földi vilá­gunkban a globalizáció és a polarizáció egyidejűleg van jelen. Mindig is voltak és lesznek a földkerekségre vonat­kozó általános jelenségek. Ezek függetlenek attól, miképpen ment végbe földünk emberi benépesülése, miképpen jöttek létre a különböző civilizációk és azok között miképpen alakul­tak ki a kapcsolatok. Ugyanígy az is megállapítható, hogy a glo­balizáció valamennyi lehetséges fokán sohasem szűntek meg az ellentétek, az elkülönülések... Lásd Csikós-Nagy Béla: Gazdasági globalizáció c. cikkünket a 24. oldalon. EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 3561-539 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Frisnyák Zsuzsa, Horváth Imre, Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 2 TARTALOItl • Tfm­ULUlfbnVDK • GLATZ FERENC: Szeptember 11. és a tudomány (A diagnózist ki kell mondani) 3 I. A mai válság • Magánbirodalmak az informatika korában • Tegnap: hidegháború • Ma: belső feszült­ségek • A támadó ember megismerése • II. Önkriti­kus kérdések • Embermércénk globalitásáról • Gaz­dasági érdekekről • Egyközpontú világrend? • Kul­turális szintkülönbségekről • Istenhitekről • A civi­lizációk egymást megismeréséről • Szerkezetváltás a társadalomismeretben • A terrorizmus szociális gyökerei • III. Képtelenség a válaszadásra. Miért? • Elégtelen társadalomismeretek • A „tudásalapú tár­sadalom"? • Ne csak diagnosztizálni, de gyógyítani! MARÓTH MIKLÓS: Az iszlám világa 12 I. Az arabisztikai kutatások története • Szembesülés az arab világ eredményeivel • Hamisítás vagy továbbfejlesztés? • Az arab kultúra tanulmányozása • II. Az iszlám vallás • Az iszlám jogi rendszere • Keresztény „minta" • Jogtudósok véleménye • A muszlim racionális teológia • A misztikus irányzat • Fundamentalista irányzatok • III. Tanulmányozás - megismerés - megértés KATONA MAGDA: Afganisztán, a soknemzetiségű ország 20 Etnikai szerkezet • Társadalomszerkezet • Regioná­lis és etnikai megoszlás • Törzsiség és politikai ellentétek • ItlflGYflRORSZflG ÉS fl­MGYUILAG • CSIKÓS-NAGY BÉLA: Gazdasági globalizáció 24 A globalizáció mint politikai-technikai kategória • Globalizáció és polarizáció • A vertikális globalizá­ció gazdasági összefüggései • Globalizáció a nem­zetközi gazdasági kapcsolatokban • FIGYELŐ • KOLLÁR LAJOS: A mérnöki szakma jövője - jóslás és realitás 29 Az emberi tényező • Az emberi boldogság feltételei a görög filozófusok és a modern pszichológia szerint • A technika fejlődésének tévútjai • Közgazdaságta­ni megfontolások • Konklúziók ROSKA TAMÁS: Érzékelő számítógépek, távjelenlét. Az információs technológiák új perspektívái 33 Érzékelők forradalma • Mesterséges protézisek • Nyelvtechnológiák • Távjelenlét • Molekuláris mér­nök EZREDFORDULÓ •ROOM.

Next