História 2005

2005 / 1-2. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - GLATZ FERENC: Gaia-szemlélet a történetírásban

Gaia-szemlélet a történetírásban Az ember és lova Az a kultúra, amely mára a Földön kialakult, nem egyedül az ember, /­ hanem az élővilág egészének eredménye. Kétségtelen: az ember A.­­szervezte az együttélést az állat-, növény- és embervilág között, e kölcsönviszonyt ő (mi) határozta meg. Ő volt az, aki az emlősök közül - 8 vagy 2 millió éves történelme során - fokozatosan kiemelkedve, élni tudott a tőle független földi (az éghajlati, a földfelszíni, a növény- és állat­együttesi) változások lehetőségeivel. És ő volt, aki kifejlesztette azon ké­pességét, hogy ne csak alkalmazkodjék Gaia (vagyis a földi életegyüttes) változásaihoz, de a maga életigényeihez igazítsa-változtassa a növény- és állatvilágot, hasznosítsa a Föld ásványait és energiaforrásait. Fejlődéstörté­nete olyannyira sikeres volt, hogy 12 ezer év alatt átlagéletkora 20-25 évről a fejlett civilizációkban 70 évre emelkedett, lélekszáma pedig a feltétele­zett néhány százezerről ma 6 milliárdra nőtt. EMBERHEZ igazított TERMÉSZET. A sikersorozat eredményeként az ember a földi élővilág, majd szinte a világűr egésze urának tekintette magát: elhagyta élőhelyét, a Föld bolygót (1961), elemeire bontotta az anyagot, mesterséges energiát szabadított fel (atom), majd a Földön ter­mészetes formában nem előforduló mesterséges anyagot teremtett. Földi élőlénytársait évezredek óta szelektálta, válogatta, a maga életigényéhez igazítva tenyésztette, háziasította azokat: először a farkasból (Kr. e. 100-50 ezer) nevelt háziállatot, a kutyát (amely eltakarította a szerves hulladékait, melegítette a lehűlő év- és napszakokban testét, őrizte biztonságát), majd háziasította a juhot, a marhát (Kr. e. 10 ezer), a biztos állati fehérjeforrást, végül a lovat (Kr. e. 4000). Utóbbi azután lehetővé tette számára a Föld­golyó elfoglalását (vontatás, lovaglás), később állandó energiaforrást bizto­sított mozgó gépeihez (amelyekbe a 19-20. században azután beépítette csodálatos eszmeszüleményét, a „motort”). „Háziasította”, kiválogatta a növénykörnyezet hasznosítható fajtáit is: először a gabonaféléket (Kr. e. 10 ezer). Mind az állat-, mind a növényvilágból kezdetben csak kiemelte, szelektálta, szaporította a hasznosíthatókat, amellyel fokozatosan meg­határozta, mely nem emberi élőlények uralják el Gaia testét. Azután ke­resztezte, átalakította azok tulajdonságait, és így mesterséges állat- és növényfajokkal vette magát körül. Laboratóriumaiban feltárta az élővilág örökítő elemeit (DNS, 1953), létrehozta a klónozott élőlényt (Dolly, 1997), majd megalkotta az ember genetikai térképét (HGP, 2000). A veszélyek felismerése. S csak az ember sikersorozatának e pont­ján tudatosult - igaz, csak kevesek - gondolkodásában: a földi élővilág 3,5 milliárdos történelmében (feltehetően) először adott a lehetőség, hogy az egyik élőlény (ő, az embernek nevezett emlős) elpusztítsa akár a Gaia-Földanya egész élővilágát, vagy - ha akarja - teljesen átalakítsa az évmilliárdos fejlődés során alakult élővilág-együttest, beleértve önmagát is. És csak e sikersorozat utolsó szakaszában (az 1960-as évektől) kezdték kutatók-írók nyugtalanítani embertársaikat: a Föld életegyüttese - a növé­nyi, állati, emberi környezet, a víz, a légkör, a talajfelszín - rendszert alkot­nak, öntörvényűen fejlődnek, és e fejlődés során újabb és újabb egyensúlyi helyzetek állnak elő... S hogy ezek megbontása a rendszer egészének folytatás­a 66. oldalon 2 TARTALOM EMBER ÉS TERMÉSZET • Glatz Ferenc: Gaia-szemlélet a történetírásban 2 • Hecker Walter: A ló háziasítása, tenyésztése 3 • Fodor István: Lovak az eurázsiai pusztákon 6 • Bartosiewicz László: Lovak a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt 10 • Paládi-Kovács Attila: A ló vontatta kocsi 13 • Németh György: A görögök lovai 16 • Fejedelmek lovai (K. I.) 19 • Lezsák Gabriella: A ló a magyar mondavilágban 20 • Nógrády Árpád: Lovak a középkori Magyarországon 24 • Veszprémy László: A középkori hadimén 29 • „Vassal fedett lovak”és gazdáik (T. L.) 31 • Kutasi Zsuzsanna: Az arab ló 33 • Lovas katonák a török kori Magyarországon (H. K.) 35 • A ló Kínában (F. I.) 37 • Paládi-Kovács Attila: A fogatolt ló az újkorban 38 • Balla Tibor: A könnyű­lovas huszár 40 • Hecker Walter: A lovassportok kialakulása 45 • Csorba László: Széchenyi, a hippológus 47 • Lovasok etikettje (O. E.) 49 • Soós István: Az állami lótenyésztés 50 • Frisnyák Zsuzsa: A ló a közlekedésben 54 • Rekviem az elfelejtett bányalóért (SZ. Z.) 56 • Csapó Csaba: A lovas csendőr és kincstári lova 59 • Az állatorvosi ló (S. I.) 61 • Babucs Zoltán: A ló a második világháborúban 62 • Varga Zsuzsanna: Gépesítés és a ló 64 História Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Demeter Zsuzsanna, Kertész István, Sipos Péter, Szász Zoltán, Tóth István György, Zsoldos Attila Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Munkatársak: Farkas Ildikó, Kocsis Gabriella, Bognár Katalin Horváth Imre (számítógépes tördelés), Nagy Béla (térképek) Szerkesztőségi titkár: Oprán Emese Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj 2005-re: 2500 Ft. Felelős kiadó: História Alapítvány. Szerkesztőség: 1014 Bp., Úri u. 53. Tel.: 224-6700/615, 623, 625; tel./fax: 356-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250. www.historia.hu A História Alapítvány bankszámlaszáma: 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Bp., Hercegprímás u. 5. USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Szedés, tördelés: MTA TTI Kiadványcsoport. Vezető: Kovács Éva Nyomdagrafikai előkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Nyomás: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B Felelős vezető: Losonczy György Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizet­hető közvetlen a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Bp., VIII. ker. Orczy tér 1. Tel.: 06-1-477-6388; postacím: Bp., 1900). További információ 06-80-444 444; hirlapelofizetes@posta.hu Külföldre előfizethető: Hess András Kft. (1026 Budapest, Guyon Richard u. 7.) Postacím: H-1300 Bp. 3. Pf. 290. Tel./fax: (36-1) 391-0313, 200-1153 HU ISSN 01392409. Index: 25384

Next