História 2005

2005 / 10. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - F. DÓZSA KATALIN: Szőrmekabát, prémsapka, csizma

Szőrmekabát, prémsapka, csizma A hideg elleni védekezés és e divat Az ausztriai Schnals­­/­­tali gleccserben .A 1991-ben találta meg egy síelő házaspár azt a több mint 5000 éves múmiát, akit azóta Ötzinek becéznek, és a bozeni múzeumban őriznek. Az Alpok ha­vasában élő és ott jégbe fagyott rézkori ember nem volt meztelen, nagyon is melegen volt öltözve, bár a rajta lévő ruhadarabok nem szö­vött anyagból készültek. Prémsapka volt rajta, és bőrből szabott ruhái felett egy fűből fonott vállgallér mozgó sátor­ként védte a hideg ellen. Még ennél is szellemesebb csizmája, amelynek két rétege között szárított fű biztosította a hőszigetelést, ahogy egy mai hótaposó csizmában a habszivacs. Gyapjúnemez Ha nem is a gleccserek havasában, de a sztyeppéken, mezőkön és erdőkben honfoglaló őseinknek is alkalmas ruhá­zata volt a téli hidegben, mert alap­anyaga gyapjúnemez, ami szintén jó hőszigetelő. A nomád népek szívesen használták ezt a gyapjúfonalat magas hőmérsékleten tömörítő eljárást, amit a ritka korai textilleletek egyikeként Pazarykban, 1600 méter magasan egy kurgánban talált, Kr. e. 5. századból származó szkíta rátétes díszű nemez­sátor, faldísz és nyeregtakaró bizonyít. Selyem és gyapjú Egészen más eljárással védekeztek a tél hidege ellen az előkelő kínaiak. Pompás selyemszöveteiket többrétegű gyapjúszövettel bé­lelték, és hogy ezek ne csusszanjanak el egymástól, egymást keresztező vonalakkal kockákat formálva szorosan összevarrták őket, mai szóval élve, steppelték. Ezt a techni­kát a 15-16. században Euró­pában is átvették, zekék, ujja­sok, a 18. században pedig szoknyák, háziköntösök béle­léséhez. Az utóbbi különösen a férfiak számára volt fontos, akik selyemből készült házi­köntösükben vendéget is fo­gadhattak otthonukban. Az Ermitázs orosz kultúra osztá­lyán Nagy Péter cár ruhatárá­ból több ilyen szép háziköntöst is őriznek, ezek két-három centiméter vastagságban béleltek hasonló módon. Ugyanitt Péter cár­tól egy 1710-20 kö­rüli, prémmel bélelt téli öltözéket, ún. justatcorps-ot is őriznek, ami azért különleges, mert a francia udvarban ezt az elegáns kabátot nem prémezték. Va­lószínűleg a cár az európainál sokkal hidegebb tél miatt béleltette kabátját szőrmével, de az is lehet, hogy az ötletet a magyar nemesi viseletből vette, amelyben megkülön­böztettek nyári és téli mentét, az utób­bit prémmel bélel­ték. Az ősi orosz viselet is bundázott volt, de Nagy Péter bojárjait arra kény­szerítette, hogy a hagyományos visele­tét nyugatira cseréljék, átmenetként viszont a magyar viselet hordását enge­délyezte. Prémbélés A prémbélés a 14-15. században is divatos védekezés volt a téli hideg ellen, nemcsak a rideg északon, hanem a sokkal melegebb Itáliában is. A kele­ti eredetű gótikus hosszú kabátot, a redőkbe szedett buggyos ujjú houp­­pelande-ot gyakran díszítette prém, akár­csak 16. századi utódját, a nagy gallé­ros, elől nyitott, bő ujjú humanista kö­penyt. Ezt szívesen viselték otthonukban is az írópultjuk mel­lett álló vagy ülő tu­dósok, amire a kabát szép magyar elneve­zése is utal. A burgundi divatú 15. századi gótikus női viselet felsőruhá­ja szőrmével szegett, és a hölgyek portréin a 15-16. században gyakran láthatunk élő állatkát, pl. hermelint, s ugyanígy elő­fordul karjukra vetve a halott róka, Ötzi , a rézkori ember viselete. Rekonstrukciós rajz Az eszkimók ruházata mintául szolgált a téli viselethez Nagy Péter cár prémmel bélelt téli justaticorps-ja, 1710-20 körül .

Next