Melléklet 2005
2005 / 1-2. szám
TARTAIM ú vidéken folyó emberi tevékenység és a természeti környezet felértékelődése sokszínű politikai parlamenti képviseletre vár. Ma már kevés az élelemtermelők évszázados érdekképviselete a kamarákban, illetve különböző szövetkezetekben vagy éppen agrármunkás szakszervezetekben. Az adófizetők pénzével gazdálkodó és a jogszabályokat alkotó politikai pártok gyorsíthatják vagy lassíthatják az új tényezők felszínre törését és erősödését. Az, hogy az utóbbi 20 esztendőben Nyugat-Európában, azután most már Magyarországon is az agrárvállalkozók rendszeresen sztrájkokhoz folyamodnak, azt mutatja, hogy a vidéki társadalom nem találja meg a maga megfelelő politikai-parlamentáris képviseletét. Nemegyszer mind a kamarák, sőt az ágazati szakadminisztráció is spontán módon vagy ki nem mondottan a sztrájkolók pártján állnak. Nincs megfelelő és folyamatos párbeszéd a politikai pártok és az általuk uralt kormányzati adminisztráció és a vidéken élők között. Az önálló agrárpártot vagy ún. vidékpártot szervező kezdeményezések kudarcot vallanak. Nagy kérdés a konzervatív pártok részére: vajon felvállalják-e az új vidékmodernizációs programokat? Mernek-e eltávolodni az évszázados hagyományőrző programoktól? Levonva a következtetést: az új korszakban a vidék már nem az, és nem lehet az, ami volt. Ha ezt megteszik és zászlajukra az új vidékpolitika jelszavait írják - az életformaváltást, a termékszerkezet-módosítást, az infrastrukturális modernizációt, az önszerveződés, a szubszidiaritás jelszavait akkor átrendeződhetnek majd a későbbi történész értékelései, lehet, hogy a tegnapi konzervatív politika lesz holnap a modernizációs politika... De nagy kérdés a szociáldemokrata és liberális pártok részére is: vajon felkarolják-e a vidéken működő új erőket? Kimozdulnak-e a vidéki lakosság, azon belül is a paraszti lakosság felé? Tudomásul veszik-e, hogy a vidék többé nem modernizációellenes, hanem szükségszerűen éppen az új típusú modernizáció színtere? S hogy ez az új modernizáció a politikai pártok segítségét is várja. Képesek-e átugrani a 19. század második felében kialakult szociáldemokrata és liberális szerepértelmezés mai korlátait? Képesek-e a világban végbemenő érték-átrendeződést politikai programjukban és tevékenységükben is érvényre engedni ? És nagy kérdés: az európai apparátus-pártok képesek-e oldani a túlintézményesedett politikai pártok visszahúzó bürokráciáját, szellemi elkényelmesedését? Részlet Glatz Ferenc: A vidéki Magyarország jövője c. előadásából. EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp. Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre (borító), Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-88262 Tartalom • DISPUTA • GLATZ FERENC: A VIDÉKI MAGYARORSZÁG JÖVŐJE I. HELYÜNK A VILÁGBAN 3 1. AZ ÚJ IPARI-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A VIDÉK 4 a) Az élelmiszer-termelés átalakulása • b) A vidéki életfeltételek átalakulása, javulása 2. Ember és természet viszonyának ÚJRAGONDOLÁSA ÉS A VIDÉK 6 a) A megújuló energiahordozók, bioenergia • b) A környezetgondos politika, közgondolkodás 3. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ 8 a) Nemzetállami adófizetői közösség • b) A vidék felértékelődése • c) Az unió keleti kiterjesztése • d) Az európai vidék nem azonos a mezőgazdálkodással • e) A vidék a természeti és a kulturális diverzitás színtere • f) A magyar vidék: vesztesből győztes? • g) A magyar és középkelet-európai vidék érdekei az EU-ban 4. A VIDÉK A POLITIKÁBAN, A MODERNIZÁCIÓ ÚJ ÉRTELMEZÉSE 12 II. A VIDÉK KÖZHASZNA MAGYARORSZÁGON 14 1. A MAGYAR ÁLLAM FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE ^ 14 a) Nyitottság minden irányban, közvetítő szerep • b) Éghajlat, talaj- és vízgazdálkodási adottságok 2. A MAGYAR VIDÉKFEJLŐDÉS ELMARADÁSÁNAK OKAIRÓL 15 a) Első ok: a kínálkozó kedvező mezőgazdálkodási feltételek • b) Második ok: a földtulajdon rossz szerkezete • c) Harmadik ok: a trianoni békeszerződés hozta területi átrendezés • d) A vidék társadalompolitika sújtotta terület 3. BIOLÓGIAI ÉS KULTURÁLIS DIVERZITÁS, HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG 17 a) A biológiai diverzitás megőrzése • b) A kulturális diverzitás kibontása • c) A határokon túli magyarságról 4. A VIDÉK FOGALMÁRÓL 18 5. ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZET 19 a) Nem konzerválni, de szabályozni • b) Országos és helyi vidékpolitika • c) A lakosság önmegoldó képessége 6. HOSSZÚ TÁVÚ ÉS KOMPLEX VIDÉKPOLITIKA 20 a) Politikai konszenzus hosszú távra • b) Tárcaközi vidékpolitika III. TEMATIKA, CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMEZÉSI TERV 21 Függelék: A „Párbeszéd a vidékért"céljai 22 • HÍREK • A „PÁRBESZÉD A VIDÉKÉRT" PROGRAM MUNKACSOPORTJAINAK VITAANYAGAI (Rechnitzer János, Bedő Zoltán, Németh Tamás, Csatári Bálint, Kovács Katalin, G. Fekete Éva) 23 Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok az MTA-n könyvsorozat legújabb kötetei 27 A „Rendszerváltás Magyarországon. Műhelytanulmányok" című sorozatban megjelent legújabb kötetek 28 EZREDFORDULD • 2005^1-2