Melléklet 2005

2005 / 1-2. szám - Glatz Ferenc: A vidéki Magyarország jövője

EZREDFORDULÓ • 2005ZH GLATZ FERENC fl VIDÉKI IDAGYARORSZÁG JOAUJE VITAANYAG* 2005. március 4-én indult a Párbeszéd a vidékért mozgalom. Az „Európai vidékfejlesztés kihívásai" c. nemzet­közi konferencián Glatz Ferenc előadást tartott az európai és magyar vidékfejlesztésről. Az előadás egyik követ­keztetéseként fogalmazta meg az új, átfogó vidékpolitika szükségességét. Ennek kidolgozását készíti elő a „Pár­beszéd a vidékért"mozgalom, amelyben a tudomány, a civil szervezetek és a politika képviselői vesznek részt. A „Párbeszéd" első szakasza két hónapig (március 15-május 20.) tart. A Programtanács irányításával hat munka­­csoport vitatja meg a vidékpolitika legfontosabb kérdésköreit. Az üléseket vidéken, szakértők, civilek és politi­kusok részvételével rendezik (április 2-25.). Az indítványozó nyitó előadását („A vidéki Magyarország jövője"), valamint a hat munkacsoport üléseiről készült rövid összefoglalót „vidékfórumok"-on mutatják be (május 4-13.). (Ezeket a szövegeket közöljük most az „Ezredforduló"hasábjain.) A „Párbeszéd" eredményeként elkészül a „Charta a vidékért" című szöveg. Ez alapelveket tartalmaz és kimond­ja: a vidékfejlesztés legyen a következő hét év törvényhozásának, kormányzati politikájának előterében. Az or­szággyűlés hozzon erről határozatot és állítsa fel a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot. Ebben a parlamenti politi­kai pártok, a tudomány, illetve a civil szervezetek (köztük az érdekképviseletek) kapjanak helyet. Ez a Tanács egyrészt rendelkezzen jogosítványokkal, szembesítse az éves költségvetést, az egyes tárcák politikáját a vidék­­fejlesztés igényeivel („ellenőrző szerep"), másrészt rendelkezzen felhatalmazással és kötelezettséggel, végezzen folytonos helyzetfelmérő, javaslattevő, érdekegyeztető és ismeretterjesztő munkát. A Tanács így a „Párbeszéd a vidékért" folytatója. Felhatalmazása a következő Európa Terv befejezéséig (2013) tart. I. Myünk a világban A közép-kelet-európai térség - benne Magyarország - vidé­ki emberei és a vidéki természeti környezet sorsáról, életle­hetőségeiről beszélünk. Természetes, hogy az életmozgá­sunkat behatároló világerőkre kell tekintenünk először. Ma négy olyan tényezőt látok meghatározónak, amely a térség - és benne Magyarország - vidéki világának mindennapjait befolyásolja. Az első: az ipari-technikai forradalmak új szakasza, az informatikai forradalom, amelynek nyomában új termelés­­szervezési technikák, új emberi érintkezési kultúra bonta­kozik ki. Ezek eredményeként az információs társadalom­ban - ahogy korunk alakuló társadalmát nevezzük - átalakul az emberek települési rendje, változik a településszerkezet. A második ilyen tényező: a Gaia-szemlélet. Vagyis annak a felismerése, hogy a Földgolyó egy élő szervezet. (Gaia a görög mitológiában a föld istennője.) Ma már tudjuk, hogy a Földgolyó öntörvényszerűen is állandó átalakulásban él: a földlemezek mozgásban vannak, ugyanígy változnak a ten­geráramlatok, az éghajlat. Vagyis életkörülményeink nem állandóak. Ma már azt is tudjuk, hogy az emberi beavatko­zások - a Földgolyó bármelyik pontján avatkozunk is bele a természet rendjébe - a Föld öntörvényeivel együtt alakít­ják Gaia jövőjét, és ezzel magának az embernek az életlehe­tőségeit. Újra kell tehát gondolni ember és természet vi­szonyát. A harmadik tényező: az Európai Unió létrejötte. Az Eu­rópai Unió új területigazgatási egység, amelyen belül a gaz­d A vitaelőadás alaptézisei elhangzottak 2005. március 4-én „Az európai vidékfejlesztés kihívásai" c. nemzetközi konferencián, majd kibővített formában a Magyar Agrárkamara március 29-i, ópusztaszeri ülésén. A ta­nulmány épít az 1996-2004 közötti európai uniós nyilatkozatokra, eze­ken belül is a vidékfejlesztési és a területfejlesztési nyilatkozatokra (1996 Cork, 2000 Nizza, 2003 Salzburg), a Leader-programok eddigi eredmé­nyeire és az eddig Európában született vidékfejlesztési programokra. A szöveg téziseinek kialakításában a személyes agrár- és területfejleszté­si történeti kutatásaimon, az uniós bizottságokban szerzett tapasztalatai­mon túlmenően kiemelten támaszkodhattam az MTA-n 1996 óta folyó Nemzeti Stratégiai Kutatások eddigi eredményeire, mindenekelőtt a Ko­vács Ferenc és Láng István vezette agráriumstratégiákra, a Horn Péter szervezte agrárkerekasztal téziseire, valamint az Enyedi György vezette területfejlesztési stratégiaprogram köteteire. Különös haszonnal forgat­hattuk - és több civil csatlakozó számára megküldtük - a Csatári Bálint szerkesztette „Magyarország új vidékfejlesztési stratégiája" című kismo­nográfiát. (Ebből válogattuk a jelen szöveg térképmellékleteit is.) A hat munkabizottság profiljának kialakításában a munkabizottság veze­tői vettek részt (Rechnitzer János, Udovecz Gábor, Bedő Zoltán, Németh Tamás, Csete László, Kovács Katalin, G. Fekete Éva és Csatári Bálint). 3 DISPUTA

Next