Melléklet 2005
2005 / 1-2. szám - Glatz Ferenc: A vidéki Magyarország jövője
EZREDFORDULÓ • 2005ZH GLATZ FERENC fl VIDÉKI IDAGYARORSZÁG JOAUJE VITAANYAG* 2005. március 4-én indult a Párbeszéd a vidékért mozgalom. Az „Európai vidékfejlesztés kihívásai" c. nemzetközi konferencián Glatz Ferenc előadást tartott az európai és magyar vidékfejlesztésről. Az előadás egyik következtetéseként fogalmazta meg az új, átfogó vidékpolitika szükségességét. Ennek kidolgozását készíti elő a „Párbeszéd a vidékért"mozgalom, amelyben a tudomány, a civil szervezetek és a politika képviselői vesznek részt. A „Párbeszéd" első szakasza két hónapig (március 15-május 20.) tart. A Programtanács irányításával hat munkacsoport vitatja meg a vidékpolitika legfontosabb kérdésköreit. Az üléseket vidéken, szakértők, civilek és politikusok részvételével rendezik (április 2-25.). Az indítványozó nyitó előadását („A vidéki Magyarország jövője"), valamint a hat munkacsoport üléseiről készült rövid összefoglalót „vidékfórumok"-on mutatják be (május 4-13.). (Ezeket a szövegeket közöljük most az „Ezredforduló"hasábjain.) A „Párbeszéd" eredményeként elkészül a „Charta a vidékért" című szöveg. Ez alapelveket tartalmaz és kimondja: a vidékfejlesztés legyen a következő hét év törvényhozásának, kormányzati politikájának előterében. Az országgyűlés hozzon erről határozatot és állítsa fel a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot. Ebben a parlamenti politikai pártok, a tudomány, illetve a civil szervezetek (köztük az érdekképviseletek) kapjanak helyet. Ez a Tanács egyrészt rendelkezzen jogosítványokkal, szembesítse az éves költségvetést, az egyes tárcák politikáját a vidékfejlesztés igényeivel („ellenőrző szerep"), másrészt rendelkezzen felhatalmazással és kötelezettséggel, végezzen folytonos helyzetfelmérő, javaslattevő, érdekegyeztető és ismeretterjesztő munkát. A Tanács így a „Párbeszéd a vidékért" folytatója. Felhatalmazása a következő Európa Terv befejezéséig (2013) tart. I. Myünk a világban A közép-kelet-európai térség - benne Magyarország - vidéki emberei és a vidéki természeti környezet sorsáról, életlehetőségeiről beszélünk. Természetes, hogy az életmozgásunkat behatároló világerőkre kell tekintenünk először. Ma négy olyan tényezőt látok meghatározónak, amely a térség - és benne Magyarország - vidéki világának mindennapjait befolyásolja. Az első: az ipari-technikai forradalmak új szakasza, az informatikai forradalom, amelynek nyomában új termelésszervezési technikák, új emberi érintkezési kultúra bontakozik ki. Ezek eredményeként az információs társadalomban - ahogy korunk alakuló társadalmát nevezzük - átalakul az emberek települési rendje, változik a településszerkezet. A második ilyen tényező: a Gaia-szemlélet. Vagyis annak a felismerése, hogy a Földgolyó egy élő szervezet. (Gaia a görög mitológiában a föld istennője.) Ma már tudjuk, hogy a Földgolyó öntörvényszerűen is állandó átalakulásban él: a földlemezek mozgásban vannak, ugyanígy változnak a tengeráramlatok, az éghajlat. Vagyis életkörülményeink nem állandóak. Ma már azt is tudjuk, hogy az emberi beavatkozások - a Földgolyó bármelyik pontján avatkozunk is bele a természet rendjébe - a Föld öntörvényeivel együtt alakítják Gaia jövőjét, és ezzel magának az embernek az életlehetőségeit. Újra kell tehát gondolni ember és természet viszonyát. A harmadik tényező: az Európai Unió létrejötte. Az Európai Unió új területigazgatási egység, amelyen belül a gazd A vitaelőadás alaptézisei elhangzottak 2005. március 4-én „Az európai vidékfejlesztés kihívásai" c. nemzetközi konferencián, majd kibővített formában a Magyar Agrárkamara március 29-i, ópusztaszeri ülésén. A tanulmány épít az 1996-2004 közötti európai uniós nyilatkozatokra, ezeken belül is a vidékfejlesztési és a területfejlesztési nyilatkozatokra (1996 Cork, 2000 Nizza, 2003 Salzburg), a Leader-programok eddigi eredményeire és az eddig Európában született vidékfejlesztési programokra. A szöveg téziseinek kialakításában a személyes agrár- és területfejlesztési történeti kutatásaimon, az uniós bizottságokban szerzett tapasztalataimon túlmenően kiemelten támaszkodhattam az MTA-n 1996 óta folyó Nemzeti Stratégiai Kutatások eddigi eredményeire, mindenekelőtt a Kovács Ferenc és Láng István vezette agráriumstratégiákra, a Horn Péter szervezte agrárkerekasztal téziseire, valamint az Enyedi György vezette területfejlesztési stratégiaprogram köteteire. Különös haszonnal forgathattuk - és több civil csatlakozó számára megküldtük - a Csatári Bálint szerkesztette „Magyarország új vidékfejlesztési stratégiája" című kismonográfiát. (Ebből válogattuk a jelen szöveg térképmellékleteit is.) A hat munkabizottság profiljának kialakításában a munkabizottság vezetői vettek részt (Rechnitzer János, Udovecz Gábor, Bedő Zoltán, Németh Tamás, Csete László, Kovács Katalin, G. Fekete Éva és Csatári Bálint). 3 DISPUTA