História 2006
2006 / 6-7. szám - STANDEISKY ÉVA: A Petőfi Kör
lő vitakör ügyeivel immár apparátus foglalkozott. Az intézményesült Petőfi Kör bekerült a politikai-hatalmi csatározásokba, így léte is azok kimenetelétől függött. Nagy Imre 1955. áprilisi bukása hónapokra megbénította a még a szervezés stádiumában lévő vitaklub munkáját, amely csak a XX. kongresszus utáni szovjetunióbeli változások begyűrűzése után válhatott igazán jelentőssé. Vezetésében ekkor már a Nagy Imre-pártiak voltak túlsúlyban. A kör rendezvényei 1956 tavaszától egyre inkább a kommunista reformszellemiség tágulását jelezték. A kommunista reformszellemiség fóruma 1956 márciusában az egykori egyetemi ifjúsági szervezet (MEFESZ), valamint a népi kollégisták (NÉKOSZ) egykori vezetőinek baráti találkozójára került sor. A résztvevők a kommunista diktatúra kiépülése után felszámolt ifjúsági szervezetek újjászervezését sürgették. Áprilisban jugoszláv irodalmi estet tartottak. A nagyszámú közönség zajos tetszésnyilvánítását Rákosi elleni tüntetésként is lehetett értelmezni. (A kommunista párt főtitkárát az 1949-es Titó-ellenes kampányért és a Rajkperért, Rajk László haláláért is súlyos felelősség terhelte.) Májusban indultak a szakmai viták, amelyek egy-egy fontos tudományos, kulturális kérdést jártak körül. Az első nagyszabású rendezvény, az ún. közgazdasági vita, a hivatali mundér becsületét védő Friss István, a Tervhivatal egyik vezetője vereségét hozta, aki három nappal később kudarcot vallott a soron következő ötéves tervről szóló előadásával is. A kör ismertsége egyre nőtt. A két részletben zajló - május 30-án, illetve június 1-jén tartott - történészvitára már félezernél többen voltak kíváncsiak. Éjfélkor a vitát másnapra kellett halasztani, mert húsz jelentkező még mindig nem jutott szóhoz. A június idusára eső negyedik vitaest témája a marxista filozófia volt, ahol az 1950-ben félreállított, majd 1952-től a közéletbe újra bekapcsolódó Lukács György fellépését kísérte a legnagyobb érdeklődés. A Petőfi Kör legismertebb, legnagyobb hatású rendezvénye a tájékoztatásról és a sajtóról szóló június 27-i összejövetel volt, amely a sztálinista múlt őszinte feltárását és a hibák kijavítását követelő demonstrációvá vált. Az elnökségben ott ültek a pártvezetés szektás és dogmatikus magatartása miatt lebecsülték az értelmiség munkáját, amelyet azonosítottak a „reakciós réteggel”. Ezért a „politikai tartózkodás, olykor közöny, húzódozás a felelősséggel járó munkaköröktől, a párttagság megszerzésére irányuló törekvés hiánya” jellemzi az értelmiséget. — A PB napirendre tűzi az 1945 óta romos budai Királyi Palota újjáépítésének előzetes tervét. — A Petőfi Kör a közgazdasági egyetem nagytermében vitát rendez A XX. kongresszus és a marxista filozófia problémái címmel. A vitán megjelent Lukács György, a világszerte ismert marxista filozófus, akit 1949-től kiszorítottak a szellemi-ideológiai életből, mert realizmus- és demokráciafelfogását „jobboldali elhajlásnak” bélyegezte a pártvezetés. A nyilvánosság előtt évek óta először szereplő Lukács most a „marxizmus reneszánszá”-ról beszél. A vitán javasolják, hogy az egyetemen ismét induljon filozófusképzés és alapítsanak filozófiai kutatóintézetet. június 14-17. A Szakszervezeti Világszövetség szervezésében Budapesten rendezik a Dolgozó Nők Világkonferenciáját. június 16. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése. Elnökké választják Apró Antalt. Ezzel befejeződik a népfront átszervezése, a tömegszervezetek gyűjtőintézményévé tették. Nagy Imre politikájában a népfront a párton kívüli politizálás hatalmi szervezetévé kezdte kinőni magát (állami szervek társadalmi ellenőrzése, tömegkulturális mozgalmak szervezése stb.), leváltása után kezdett újra elsorvadni. 1956. májusában csatlakozott a HNF-hez az MNDSZ, az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság is. A Péti Nitrogénművek műtrágyagyárát avatják. A gyárat 1930-ban alapították állami és magántőkével. A háborúban súlyosan sérült üzemet 1945 után újjáépítették. Az itt folyó műtrágyagyártást - a mezőgazdasági gépgyártás mellett - a mezőgazdaság modernizálása alapjának tekintették. Az új üzem naponta 30 vagon ammóniát (a műtrágya alapanyagát) termel. A hivatalos jelentések szerint a mezőgazdaságnak juttatott műtrágya így eléri majd az évi 35-40 ezer vagont. június 17-20. Kim Ir Szen vezetésével észak-koreai kormányküldöttség látogat Magyarországra. június 18. A Petőfi Kör volt partizánok és illegális pártmunkások baráti találkozóját rendezi a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában. A találkozón felszólal Rajk Lászlóné, férje teljes rehabilitációját követelve: „...a Rajkkérdés is egy része annak, hogy ezt az országot hogy tették tönkre gazdaságilag, politikailag, erkölcsileg. Nekünk A Petőfi Kör a tájékoztatásról és a sajtóról tartott vitára több ezer érdeklődőt vonzott. Budapest, 1956. június 27. 87