História 2006
2006 / 6-7. szám - STANDEISKY ÉVA: A Petőfi Kör
rással, Dobi Istvánnal és Rónai Sándorral, továbbá Kádár Jánossal és Nagy Imrével. A szovjet nagykövet (Andropov) állandó félelmét a „jobboldali veszély”ről nem osztja, de kitart Rákosi mellett. Javasolja Kádár János és Révai József bevonását a felső vezetésbe. (Ezt a Rákosit támogató nagykövet szintén aggodalmasnak találta.) június 9. Több évi szünet után a fővárosi Nemzeti Szalonban megnyílik a IV. Magyar Karikatúra-kiállítás. — A Kossuth Klubban a volt népi kollégisták találkozója, a Népi Kollégisták Országos Szövetsége (Nékosz) alapításának 10. évfordulója alkalmából. A rendezvény politikai jelentőséget kap nemcsak az egykori betiltás (1949) miatt, hanem azért is, mert a Petőfi Körben és az ország vidéki városaiban szerveződő fiatal értelmiségi klubokban a volt népi kollégisták mindenütt hangadó szerepet játszottak. június 9-17. Az első magyarországi francia filmhét keretében 26 fővárosi és 121 vidéki filmszínházban vetítenek francia filmeket. június 12. Először rendezik meg a Bajnokcsapatok Európa Kupájának döntőjét. A világszerte növekvő „futballőrület” egyik jele. 1955. szeptembere óta a 30 mérkőzést közel 900 ezer néző izgulta végig. (A párizsi döntőt a spanyol Real Madrid - a legendás argentin Alfredo di Stefano vezényletével - 4:3 arányban nyerte a francia Stade Reims ellen.) június 13. Bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet államközi megállapodást írnak alá arról, hogy polgáraik útlevél nélkül utazhatnak egymás országaiba. Magyarországról a személyi igazolványhoz mellékelt kiutazási engedély kiváltásával lehetett kilépni. A katolikus püspöki kar konferenciájának határozata értelmében a Csanádi, a győri és a pécsi püspökök benyújtják az Állami Egyházügyi Hivatalba Hegedűs András miniszterelnöknek szánt 11 pontos előterjesztésüket a katolikus egyház sérelmeiről (a püspökök korlátozott kinevezési joga, a szentségek szabad kiszolgálásának, az istentiszteleti idő, a vallásszabadság, a hittanbeíratások, új lelkészségek, új egyházi épületek létesítésének akadályozása stb.). — Sok év után az Erkel Színházban ad koncertet Yehudi Menuhin hegedűművész. június 14. Az MDP Politikai Bizottsága egyebek mellett az értelmiségpolitika kérdéseiről tanácskozik. Az átdolgozott s a Társadalmi Szemle augusztusi számában nyilvánosságra hozott A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az értelmiségi politikánk néhány kérdéséről című dokumentum elismeri, hogy az utóbbi 5-6 évben a párt 86 A Petőfi Kör Értelmiségi viták 1956 nyarán A Petőfi Kör a Rákosi-diktatúra lazulása idején az értelmiségieknek megszólalási lehetőséget adó vitaklub volt. A vitaesteken leggyakrabban az országot irányító pártvezetéssel elégedetlen kommunisták véleménye kapott hangot. Az értelmiségiek közül azok szólalnak meg elsőként, akik „beavatottként” jól ismerték a hatalmi viszonyokat, s kapcsolataik, ismereteik révén megtalálták vagy megteremtették azokat a fórumokat, ahol nézeteiket a nyilvánossággal is megoszthatták. A Petőfi Kör létrejötte a Szovjetunióban 1953 tavaszától végbemenő változások következménye volt, és szorosan kötődött a „nagypolitika” átalakulásához. A Sztálin halálát követő években viták folytak Lengyelországban és a Szovjetunióban, amelyek a pártállami rendszeren belül keresték az utat az egyre fenyegetőbb végkifejletet sejtető problémák megoldásához. (Újság)írók lázadása A szigorúan hierarchizált pártállami rendszer némi fellazulásának első látványos jele a saját korábbi felelősségükkel is szembenéző kommunista újságírók, illetve az írók „lázadása” volt. Az újságírók a párt központi lapja, a Szabad Nép szerkesztőségében, az írók a kommunista irányítás alatt álló Magyar Írók Szövetségében szegültek szembe a hatalommal. Az önvizsgálat útján meginduló kommunista értelmiségiek az 1955-ös hatalmi visszarendeződés után is megmaradtak a reformok elkötelezett híveinek. Vonzáskörükbe csupán az értelmiség egy része sorolható. Ők a forradalom kirobbanásáig nemigen juthattak véleménynyilvánítási lehetőséghez. A pártkereteket feszegető, a nyilvánosság kereteit tágító Petőfi Kör a változás reményével kecsegtetett. A Petőfi Kör civil kezdeményezésnek indult 1954 őszén. Néhány fiatal, gondolatai kicserélésére, vitatkozásra, baráti együttlétre vágyó értelmiségi - a Nemzeti Múzeum épületében működő Országos Széchényi Könyvtár néhány munkatársa és állandó látogatója - Bessenyei Kör néven klub szervezésébe fogott. A korábban tabunak számító témák - többek között a polgári irodalom értékelése, a népi-urbánus ellentét, a határon túli magyarok helyzete, a Duna menti népek együttműködésének lehetősége - foglalkoztatta őket. Megannyi olyan téma, amelyek a háborút követő néhány évben leginkább a népi írókhoz közel álló baloldali értelmiségieket foglalkoztatták. A kezdeményezés a munkahelyi vezetéshez is eljutott: a teremhasználathoz, a meghívók elkészítéséhez, a meghívottak esetleges honorálásához engedély és némi pénz kellett. Mivel fiatalokról volt szó, nem a munkahely párt-, hanem ifjúsági szervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) volt az illetékes, ez karolta fel a fiatal értelmiségiek ötletét, és formálta azt a maga képére. Az ideológiai-irodalmi tematikát szűknek és merésznek találva, olyan időszerű témákat kerestek, amelyek beleillettek a reformer kommunisták elképzelésébe. A vitakör nevét is megváltoztatták: a kevésbé ismert, a felvilágosodás szellemiségét idéző Bessenyei György helyett a politikailagideológiailag többféleképpen is aktualizálható 19. századi költőt, Petőfi Sándort választották cégévül. Helyszínül a Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat Múzeum utcai Kossuth Klubját javasolták. A spontán kezdeményezés hivatalossá vált, s az időt és szervezést igény