Melléklet 2006
2006 / 1. szám - Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005
EZREDFORDULÓ • 20061 FIGYELD tel kulturális sokszínűséget? Vajon az az etnikai-vallási sokszínűség, amely 600 éve állandó háborúkhoz vezetett, most, a 21. században lehet-e egyik mintaterülete a Földgolyón a kulturális diverzitásnak? Az európai uniós csatlakozás fel fogja gyorsítani a térségben a technikai-infrastrukturális fejlődést, a lakosság mobilitása erősödni fog, feltehetően felgyorsul a hagyományos közösségek bomlása. Romlanak majd a hagyományok, a felekezeti kötődések a mindennapi életben, felgyorsul az etnikai keveredés a településen és családon belül, és ezzel oldódnak az etnikai-vallási feszültségek. Kérdés, hogy mi lesz ennek az eredménye. Az, ami hasonló kevert népesség esetében már bekövetkezett az elmúlt 200 évben, pl. a Kárpát-medencében, amelynek az eredménye egy egyedülállóan kevert etnikumú nemzet, a magyar? Amely kevert etnikum egy kevert eredetű, de egynyelvű nemzeti kultúrát, a magyart eredményezte? Vagy kantonizálódni fog a térség, pl. Svájc mintájára, ahol a különböző nyelvi-etnikai közösségek szigorú területi-igazgatási egységekbe szerveződnek, de mintaszerű szövetségi államigazgatási rendszerben élnek egymás mellett? Vagy valami új területszervezési-igazgatási entitás jön létre? Amilyet még nem ismerünk? 6. 1 Az Európai Unió keleti kibővítése: túl a 2000 éves határokon A következő évtized Európa-politikája két világtörténelmi és egy kontinentális kérdésről fog szólni. Az első: a kontinens új világgazdasági és hatalompolitikai elhelyezkedéséről (USA, Közel-Kelet, Kína). A második: a délkelet-európai és ezen belül is a balkáni térségről. A harmadik: kontinentális: az unió belső igazgatási-társadalom- és kultúrpolitikai szerkezetéről. Az Európai Unió bővítése eddig, 2004-ig olyan területekre terjedt ki, amelyik 2000 éve szorosabb vagy lazább politikai szervezettel (illetve kulturális-vallási szervezetekkel) a nyugat-európai nagy integratív politikai egységekhez kötődtek. (A Kr. e. 800-tól kifejlődő ún. halstatti kultúra régészeti lelőhelyeiről készített térkép szinte tökéletesen lefedi a mai Európai Unió térképét. És ezen a területeken máig közös gyökerű kultúrák - nyugati keresztény sőt hasonló alapelvekre épülő területigazgatási szervezek - államok - éltek.) Már 2004-től az Európai Unió túllépett a volt Német-római Birodalom határain, de még a nyugati keresztény kultúrájú és a hagyományos politikai intézmények területét vonta be. 2007-től azonban az Európai Unió más politikai hagyományú, más vallási-szokásrendi társadalmak csatlakozását fogadta el. Az európai kontinens és az európai kultúra történelmének 2004 és 2007 a kulcsdátuma, történelmi határpontja. Az új területek ki fognak hatni egész Európa jövőjére. Magára az unió szerkezetére is. Az Európai Unió keleti kiterjesztésével a Kárpát-medence és a Duna-völgy népei új világgazdasági és kulturális érdekszférába kerültek. 2004. május 1-jén Kelet-Európa 10 állama lépett be az unióba, közöttük a Kárpát-medence két állama: Szlovákia és Magyarország. 2005 áprilisában az Európai Unió csatlakozási szerződést írt alá Bulgáriával, Romániával, kilátásba helyezve a két állam uniós felvételét a 2007. évben. 2005. október 3-án csatlakozási tárgyalások indultak Horvátországgal, Törökországgal, valamint stabilizációs és társulási megállapodások előkészítését kezdték meg Szerbia-Montenegróval. Folyik a délkeleti térség (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Szerbia-Montenegró, valamint Koszovó) helyzetelemzése és felmérése: mennyire felelnek meg az 1993-ban (Koppenhága) rögzített uniós feltételeknek. Az unió vezetőinek nyilatkozatából egyértelmű: az unió a térség államain kívül nem tervezi további államok bevonását a felvételt előkészítő tárgyalásokba.* Az unió kiterjesztésében immáron 25 állam vesz részt. Az új országok felvétele az eddigi tapasztalatok szerint aktív szerepet jelent a jelöltekkel szomszédos térségben elhelyezkedő államoknak. (Ezt nevezik ún. új szomszédságpolitikának.) És új lehetőségeket kínál a tagjelölt államok térségének szomszédságában élő egyéneknek, polgároknak. Kihívást jelent a kibővítés a vállalkozói réteg, az értelmiség számára is. Magyarországnak, de a Balkán térséggel határos többi államnak is újra kell gondolni külpolitikai - értve ezalatt gazdasági-közlekedési-kultúrpolitikai - irányait. És ezen államok vállalkozóinak újra kell gondolni tevékenységük célpontjait. Az 1990 utáni egyoldalú nyugat-európai kiterjedésű mozgásrádiuszokat ajánlatos kitágítani a délkelet-európai (balkáni) térségre. A lehetőségek kihasználása, az új versenyhelyzet miatt. II. Il Délkelet Európa-kutatás fellendítéséért 1. Gazdasági-katonai Érdek és kutatás A délkelet-európai térség az Európai Unió kiterjesztésével feltehetően vonzani fogja nemcsak a nemzetközi politika, a befektetők, hanem a társadalom, kultúra kutatóinak érdeklődését is. Az elmúlt ezer esztendőben a térség katonai-stratégiai ütközőterület volt. Először a római és a bizánci kereszténység, valamint az azokra épülő politikai hatalomszövetségek (1054-1453), majd az oszmán és a nyugati és ortodox keresztény világ között (1453-1878), végül a szovjet és a nyugati érdekszféra (1945-1992) között. * Az előadás elkészülte óta ezek dokumentumai is megjelentek 2005. november 9-i dátummal.