História 2008
2008 / 6-7. szám - KÖZÖS DOLGAINK - A kisebbségi magyar lét kezdetei : Kronológia, 1918-1921
február 3. Vavro Szobár teljhatalmú szlovák miniszter Zsolnáról Pozsonyba helyezte át Szlovákia új közigazgatási központját. február 4. Tiltakozásul Pozsonynak Csehszlovákiához való csatolása ellen országos vasutassztrájk kezdődött a megszállt észak-magyarországi területeken. február 8. A Párizs környéki béketárgyalásokon megkezdte működését a román és jugoszláv ügyek bizottsága. Fő feladata a két állam Magyarországgal közös határainak a megállapítása volt. február 15. Edvard Benes csehszlovák külügyminiszter ismertette a békekonferencia Főtanácsa előtt Csehszlovákia területi követeléseit. február 20. A szerb hadsereg átvette a hatalmat a Bánáti Nemzeti Tanácstól. február 27. Elkezdte működését a csehszlovák ügyek bizottsága, amelyben az amerikai és a francia küldöttek ellentétes módon ítélték meg a Csehszlovákiához kerülő területek nagyságát, etnikai összetételét. A Csallóköz kérdését külön albizottság vizsgálta, s végül az amerikai küldött is beleegyezett a terület Csehszlovákiának ítélésébe. március 11. A Szerb-Horvát-Szlovén (SZHSZ) Királyi Államon belül megszüntették a Bánát, Bácska, Baranya Nemzeti Igazgatóságot. március 12. A párizsi békekonferencia jóváhagyólag tudomásul vette a Kárpátaljára vonatkozó csehszlovák követeléseket. március 20. Vix alezredes átadta Károlyi Mihálynak a békekonferencia jegyzékét a magyar-román határ mentén kialakítandó semleges zónáról. A köztársasági elnök elfogadhatatlannak nevezte a követelést. március 21. Kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. március 25. Pozsonyban szükségállapotot hirdettek ki az alakuló Szlovákia területére. április 23. A románok bevonultak Debrecenbe. április 27. A csehszlovák hadsereg támadást indított a Magyar Tanácsköztársaság ellen. május 8. Ungváron megalakult a Központi Ruszin (Orosz) Nemzeti Tanács, amely kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. június 13. A Clemenceau-jegyzék rögzítette a párizsi békekonferencia döntését Magyarország határairól. augusztus 1. Lemondott a magyar tanácskormány, ezzel megbukott a Magyar Tanácsköztársaság. augusztus 4. A román hadsereg bevonult Budapestre. augusztus 21. Budapesten megjelent a 4044. M. E. sz. rendelet a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáról. szeptember 10. Saint-Germainben Ausztria képviselői aláírták az osztrák békeszerződést, a csehszlovák kormány képviselői pedig aláírták a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi szerződést. A saint-germain-i szerződés értelmében Kárpátalját Podkarpatská Rus néven, az autonómia ígéretével, a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. november 10. Kinevezték Podkarpatská Rus Autonóm Direktóriumát. Elnök: Gregory Zhatkovych. december 1. A magyar kormány meghívást kapott a békekonferenciára. december 5. Az SZDSZ Királyi Állam aláírta a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződést. december 9. Coanda tábornok a Vajdakormány megbízásából aláírta Párizsban a kisebbségvédelmi egyezményt. 1920 január 10. Megkezdte működését a Nemzetek Szövetsége. január 15. A párizsi békekonferencián közölték a magyar küldöttséggel a békefeltételeket. Másnap a magyar delegáció az igazságosabb határok meghúzása érdekében népszavazást kért, amit elutasítottak. február 29. A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta a köztársaság alkotmányát és nyelvtörvényét. Az alkotmány megerősítette, hogy Kárpátalja autonómiát fog kapni. március 30. A román csapatok befejezték a tiszántúli területek kiürítését, április 10. Az erdélyi román Kormányzótanács megszüntette működését. A központi hivatalok, az egységesítő bizottság alatt mint államtitkárságok, utóbb mint vezérigazgatóságok vitték tovább az ügyeket. április 16. Megkezdődött a szabadkai vasút-igazgatóság magyar vasutasainak négy napos sztrájkja. április 18. Első ízben tartottak parlamenti választásokat Csehszlovákiában. május 5. Gregory Zhatkovychot Kárpátalja kormányzójává nevezték ki. május 6. Az antant képviselői átadták a magyar békeküldöttségnek a végleges békeszerződés szövegét. Millerand francia miniszterelnök, a békekonferencia elnöke kísérőlevelében valamennyi magyar módosítójavaslatot elutasította. június 4. Aláírták a versailles-i Nagy- Trianon-palotában a Magyarországgal kötött békeszerződést. Magyarország területe a korábbi 283 ezer km -ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. augusztus 14. Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szövetségi szerződést kötött. augusztus 24. A szerb csapatok megkezdték a trianoni szerződés ellenére megszállva tartott bajai háromszög, valamint Pécs és környékének kiürítését. augusztus 30. Befejeződött a román katonaság kivonulása Kárpátaljáról. október 22. A Nemzetek Szövetsége Tanácsa elfogadta az ún. Tittoni-jelentést. Ez konkretizálta a Nemzetek Szövetségének kisebbségi garanciáját. A petíciók vizsgálatát egy ad hoc bizottságra bízták. december 15. Erdélyben a politikai harc megszervezésére ötös bizottság alakult. Tagjai: dr. Grandpierre Emil, dr. Paál Árpád, dr. Róth Hugó, Sándor József és dr. Zágoni István. Ez a bizottság dolgozta ki a Magyar Szövetség munkatervét és a szervezeti szabályokat. 1921 január 25. Ausztriában kiadták a Burgenland-törvényt. A Nagy-Trianon-palota Cotelle-terme, ahol a Magyarországgal kötött békeszerződést 1920. június 4-én aláírták Területi és népességi változások Terület Terület km2-ben Népesség Népsűrűség kukként Csehszlovákiához 63 004 3 567 576 56,6 %-ban 22,3 19,5 Romániához 102 181 5 236 305 51,2 %-ban 36,2 28,7 Szerb-Horvát-Szlovén Kft.-hoz 21 031 1 519 013 72,2 %-ban 7,4 8,3 Ausztriához 4 026 292 588 72,7 %-ban 1,4 1,6 Fiume 21 49 806 2371,7 %-ban 0,0 0,3 Szomszédokhoz került összesen 190 263 10 665 287 56,1 %-ban 67,3 58,4 A trianoni Magyarország 92 607 7 599 246 82,1 %-ban 32,7 41,6 Magyarország összesen (1920. június 4. előtt) 282 870 18 264 533 64,6 Forrás: Magyarok a Kárpát-medencében. Szerk. Glatz F. Bp., 1988