História 2008
2008 / 6-7. szám - KÖZÖS DOLGAINK - A kisebbségi magyar lét kezdetei : Kronológia, 1918-1921
4 A kisebbségi magyar lét kezdetei. Kronológia, 1918-1921 1918 október 14. Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. október 18-19. Budapesten az országgyűlésben Alexandru Vaida-Voevod a magyarországi és erdélyi román nemzet nevében, Ferdis Juriga a felső-magyarországi szlovákok nevében a nemzeti önrendelkezéshez való jog elismerését követelte. október 21. Összeült a Német-Ausztriai Ideiglenes Nemzetgyűlés, október 28. Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. október 29. A Zágrábi Nemzeti Tanács kimondta elszakadását Ausztria-Magyarországtól és kikiáltotta a Szlovének-Horvátok-Szerbek Államát. október 30. Turócszentmártonban a Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatban csatlakozott a Csehszlovák Köztársasághoz, október 31. A Budapesten és a nagyvárosokban kitört tüntetések és sztrájkok hatására József főherceg kinevezte a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezette koalíciós kormányát. Győzött az ún. őszirózsás forradalom. - Kolozsvárt is kitört a forradalom. A foglyokat kiengedték a börtönökből. A katonák hazaszéledtek a kai szárnyakból. Budapesten megalakult a Román Nemzeti Tanács, október vége Megalakult a szociáldemokrata Roth Ottó vezette Bánáti Nemzeti Tanács, amely a Bánát jövőjét önálló államként képzelte el. november 8. A csehszlovák hadsereg alakulatai támadást intéztek Nagyszombat és Trencsén ellen. november 10.1. Ferdinánd román király kiadta mozgósítási parancsát az Erdély fokozatos elfoglalását megkezdő román hadseregnek. A délszláv csapatok elfoglalták Újvidéket, majd Baját és Pécset is. Megalakult a Nyugat-magyarországi Német Néptanács Nagymartonban (Mattersburg). november 12. Kikiáltották az Osztrák Köztársaságot. A Ruszinok Amerikai Néptanácsa elfogadta a scrantoni nyilatkozatot az „ősi ruszin területeknek” a Csehszlovák Köztársasághoz való csatolásáról. november 12-14. A Magyar Nemzeti Tanács küldöttsége , Aradon tárgyalásokat folytatott az erdélyi Román Nemzeti Tanács vezetőivel. A Jászi Oszkár vezette küldöttség nemzeti autonómiát kínált, a Iuliu Maniu vezette román tárgyaló cso Károlyi Mihály Jászi Oszkár párt a teljes önállósághoz ragaszkodva elutasította azt. november 13. A Károlyi-kormány és az antant aláírta a belgrádi konvenciót. november 16. Kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. november 25. Újvidéken a dél-magyarországi megyék szerb képviselői kimondták Bácska, Bánát és Baranya Magyarországtól történő elszakadását és a Szerb Királysághoz történő csatlakozását. december 1. Gyulafehérváron az erdélyi Román Nemzeti Tanács nemzeti gyűlést hívott össze, amelyen kimondták „a románoknak s az általuk lakott területeknek az egyesülését Romániával”. A nagygyűlés létrehozta az erdélyi román Kormányzótanácsot. Kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Államot (1921-től Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), december 2. A román hadsereg az antanthatalmak engedélyével bevonult Marosvásárhelyre, majd Besztercére és Brassóba, december 3. A győztes hatalmak érdekeit Budapesten képviselő Fernand Vix alezredes a belgrádi fegyverszüneti egyezmény érvénytelenségére hivatkozva követelte az észak-magyarországi területek magyar katonai kiürítését. december 6. Bartha Albert magyar hadügyminiszter ideiglenes csehszlovák-magyar demarkációs megállapodást kötött Milan Hodzával. - Megalakult a Heinzenland Szabad Köztársaság Nagymartonban. december 9. Hivatalba lépett Apáthy István kelet-magyarországi főkormánybiztos Kolozsvárt. - A román Kormányzótanács megkezdte működését Nagyszebenben. december 17. Henri Berthelot tábornok, az antant Dunai Hadseregének parancsnoka önhatalmúlag engedélyezte a román hadsereg előrenyomulását a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad- Arad vonalig. december 22. A magyar és székely nemzeti tanácsok a gyulafehérvárival szemben összehívták Kolozsvárra az erdélyi magyarság nemzeti gyűlését. A gyűlés az erdélyi magyarság számára is önrendelkezési jogot követelt. december 24. A román hadsereg Neculcea tábornok parancsnoksága alatt bevonult Kolozsvárra. december 25. A Károlyi-kormány közzétette az 1918. december 21-én kelt X. sz. néptörvényt, melyben Ruszka Krajna néven területi autonómiát biztosított a magyarországi ruszinoknak. december 31. A csehszlovák légiók bevonultak Pozsonyba, s megkezdték Dél-Szlovákia megszállását. 1919 január elején Megkezdődött a csehszlovák és a román katonaság bevonulása Kárpátalja területére. január 17. Apáthy István kelet-magyarországi főkormánybiztost letár- Apáthy István taztatták és Nagyszebenbe szállították. január 18. Ünnepélyesen megnyitották a párizsi békekonferenciát; a vesztes államok képviselőit nem hívták meg. január 19. Német Népnapot tartottak Sopronban, amelyen autonómiaköveteléseket fogalmaztak meg. január 20. A máramarosi Kőrösmezőn megalakult a Hucul Köztársaság. január 22. A román királyi hadsereg elérte a Máramarossziget-Csucsa-Zám vonalat. január 28. A román hatóságok felszámolták a kelet-magyarországi főkormánybiztosságot és kinevezték a város román hivatalnokait. Megjelent a VI. sz. néptörvény a magyarországi németek önrendelkezési jogának gyakorlásáról. I. Ferdinánd Milan Hodza Vavro Szobár Edvard Benes