História 2009

2009 / 9-10. szám - FIGYELŐ - MOLNÁR ANTAL: Reformáció a hódolt Magyarországon : A törökök és a vallási sokszínűség - A reformáció kronológiája, 1514-1648

Szegedi Kis István [Szeged, 1505 - Ráckeve, 1572] A reformáció helvét irányát képviselő teológus és egyházszervező. A bé­csi, a krakkói és a wittenbergi egyete­men tanult, ez utóbbin doktorátust szer­zett 1543-ban. 1544-től főleg a török hó­doltsági területen működött mint rektor és prédikátor (Csanád, Gyula, Cegléd, Temesvár, Mezőtúr). 1552-ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szentelte. Taní­tásai kezdetben megmaradtak a lutheri tanok keretei között, 1552-től azonban a svájci reformáció tanai mellett állt ki. Megindította azt a folyamatot, amely a református egyház szervezeti önállósá­gához vezetett. 1563-tól Ráckevén volt lelkész haláláig. Teológiai munkái Genfben és Bázelben jelentek meg, ta­nítványa, Skaricza Máté gondozásában, aki életrajzát is megírta. Négy éneke maradt fenn. F. I. Skaricza Máté portréja Szegedi Kis István­ról, Theologiae sincerae loci communes c. művében, 1558 tenbergben folytatta, eredetileg a luthe­ri reformáció híve volt. Az 1550-es években csatlakozott a hitújítás helvét irányához, amelynek alapjain alakult meg a református egyház. Az ő hatását kereshetjük tanítványa, Méliusz Juhász Péter hasonló választása mögött. Ez a váltás döntő jelentőségűnek bizonyult a magyarországi reformáció történeté­ben: az egyházi intézményeket a hódolt­ságban és a Tiszántúlon olyan vezetők szervezték meg, akik a reformáció svájci ágához tartoztak. A lutheri-melanchtho- ni szellemű áttörést követően a konszo­lidáció már a Kálvin, pontosabban a második generáció (Théodor de Béze, Heinrich Buliinger és társaik) által val­lott tanítást képviselő prédikátorok munkája nyomán valósul meg. Ez a szervezőmunka csak akkor lehetett si­keres, ha az új egyház képviselőinek tanítása találkozott a mezővárosok és falvak parasztpolgárságának igényeivel, de az egyház doktrinális alapvetése ki­zárólag a prédikátorok munkája volt. A mezővárosi reformáció jelensége mel­lett az egész országban, így a hódoltság­ban is számolnunk kell a prédikátori reformáció fogalmával. A második nagy nemzedék a meg­változott feladatokhoz más eszköztárat használt, mint elődei. A hitviták to­vábbra sem szűntek meg, de ekkor már elsősorban nem a katolikusokkal szem­ben, hanem az új irányzat, a Szenthá­romság-tagadó (antitrinitárius) eszme követői ellen hadakoztak. Szegedi nem drámákat és énekeket írt, hanem ha­talmas teológiai szintézist szerkesztett és kánonos könyveket állított össze. Skaricza Mátétól tudjuk: a tolnaiak a század derekán már jobban szerették az ő „mérsékeltebb és érthetőbb” pré­dikációját, mint Sztárai vagdalkozását. Erről így emlékezett meg Skaricza Máté Szegedi Kis Istvánról írott élet­rajzában: „Szokása volt Sztárainak az ugyanazon templomban prédikáló Jó­zsef barátból csúfot űzni úgy, hogy egy kirendelt ifjúval a szónoknak minden szavát nyomban leíratta, azután ő ma­ga a következő beszédben inkább szen­vedélyes, mint éleselméjű szemrehá­nyásban becsmérelte és cáfolta azt. De ez a tevékenység bizony akkor már nem szolgált Sztárainak nagy dicsére­tére, miért csendesen mindenben en­gedve a nép kívánságának, ő meg is kérte Szegedit, hogy Isten egyházának érdekében e kívánságnak [ti. a prédi­káció tartásának] ne mondjon ellent.” Az utolsó kísérlet: az antitrínitáriusok A 16. század utolsó harmadára megszi­lárdult a református egyház a hódoltság­ban: a Duna két partján a dunamelléki, a Tiszától keletre a tiszántúli, Somogy­fordítása, a magyar erazmista Biblia- fordítások legkiemelkedőbb darabja. - Kálvin egyházi alkotmánya mintájára Genfben lelkipásztorokból és vénekből (presbiterek) álló konzisztóriumot állí­tanak fel. 1542. július 21. III. Pál pápa létrehozza a római inkvizíciót (Congregatio Roma­nce et Universalis Inquisitionis), amely a katolikus egyház központi bíróságaként működött az eretnekségek ellen. 1543-1546 A protestáns iskoláztatás kezdetei Sárospatakon Ormosdi Szé­kely Klára és Perényi Gábor patronátu- sa alatt. A plébános és a ferencesek el­űzése után a pataki prédikátor az iskola­rektori teendőket is ellátta. 1544 Kolozsvár plébánossá választja a wittenbergi egyetemen tanult Caspar Helth (Heltai Gáspár) szász papot, aki Franz Hertellel (Dávid Ferenccel) együtt lutheri, helvét, majd antitrinitá­rius elveket vall, és 1550-ben nyomdát alapít a városban. - Sztárai Mihály pa- dovai egyetemi tanulmányai után haza­térve Dél-Baranyában és Szlavóniában, majd Tolnában térítést folytat a lutheri reformáció jegyében. 1546 Megalakítják első hitközségüket a franciaországi Meaux-ban a hugenot­ták, a kálvinizmus francia követői. Tá­mogatóik a Bourbonok, a Colignyak, és Lajos Condé hercege. - Eislebenben meghal Luther. 1547 Megjelenik Johann Honterusnak az egész Szászföld számára kiadott egy­házi rendtartása, a Reformatio Saxoni- ca. A különböző elvek és gyakorlat miatt különösen nagy a Nagyszeben és Brassó közötti ellentét. 1550-től Honte­ms rendtartása válik kötelezővé. - Pet- rovics Péter udvarába érkezik Frances­co Stancaro orvos, antitrinitárius teoló­gus, a bécsi egyetem korábbi héber nyelvtanára. Tanításai ellen a számos reformátor és zsinat is állást foglal. - A tridenti zsinat eltörli a búcsúcédulák árusítását. 1549. szeptember A felső-magyarorszá­gi városszövetség (Kassa, Bártfa, Lőcse, Eperjes és Kisszeben) I. Ferdinánd kül­döttei számára benyújtja a Stöckel Lé- nárt által az augsburgi hitvallás alapján összeállított Ötvárosi Hitvallást (Con­fessio Pentapolitana ). 1549 A protestáns iskola kezdetei Deb­recenben. 1550. április 20. Hitvita Vaskaszent- mártonban a katolikus és a lutheri re­formáció képviselői között, elsősorban egyházfegyelmi kérdésekről (papok há­zasságáról, böjtről). Az oszmán hatósá­gok a protestánsok pártjára álltak, emi­att a katolikus papok egy része áttér. 1551 Kálmáncsehi Sánta Márton elfog­lalja a debreceni plébániát, és helvét szellemben prédikál. 1552-ben a luthe­ránus lelkészek a körösladányi zsinaton kiközösítik, így Debrecenből Munkács­ra távozik. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék