História 2009

2009 / 9-10. szám - FIGYELŐ - MOLNÁR ANTAL: Reformáció a hódolt Magyarországon : A törökök és a vallási sokszínűség - A reformáció kronológiája, 1514-1648

Maros mentén jöttek létre. Karádi Pál antitrinitárius prédikátor az 1570-es években még nyomdát is működtetett a Zaránd megyei Simándon. 1572-től dolgoztak folyamatosan Baranyában, 1574-1575 táján térítették át Pécs ma­gyar polgárságát. Ez a város vált a legjelentősebb hódoltsági unitárius köz­ponttá a következő évtizedekben. Leg­északibb gyülekezeteik Székesfehér­várott és Nagymaroson ismertek. Míg az alföldi gyülekezeteket a 16. század végén a hosszú török háború vi­harai pusztították el, addig a dunántúli püspökség egészen a török kiűzéséig fennmaradt. A stagnálás évszázada Az előző század európai léptékű szel­lemi és egyházszervező vívmányaihoz képest a 17. században sokkal szeré­nyebb eredmények születtek. Ennek számos oka van. A protestáns egyházak sokat vesztettek lendületükből, és né­hány kivételt leszámítva inkább az intézmények megbízható működteté­se, mint a kiemelkedő teljesítmények jellemzik ezt az időszakot. A 17. szá­zad magyarországi művelődéstörténe­tében hangsúlyosabb a katolikus fele­kezet, mindenekelőtt a jezsuiták expan­ziója, amellyel szemben a protestáns prédikátorok és iskolák sokszor alul­maradtak. Végül, a hosszú török háború kataklizmája olyan mértékű pusztítást eredményezett, amelyet a magyar mezővárosok parasztpolgársá­ga, az egyházi és oktatási intézménye­ik nem tudtak kiheverni. Ezek ellenére a 17. században a hódoltsági református egyház - egyes peremterületeket leszámítva - jól ki­épített egyházszervezettel működött. A dunamelléki püspökök rendszeresen látogatták egyházközségeiket, zsina­tokat tartottak, amelyekről részletes jegyzőkönyvek maradtak ránk. A hó­doltsági mezővárosok és falvak iskola­­mestereit és lelkészeit a debreceni, pataki és pápai kollégiumok, illetve azok partikulái bocsátották ki, sőt több fiatal a külföldi tanulmányok után tért vissza a megszállt országrész valamely tehetősebb egyházközségébe. Az 1600-as évek elejétől a hódolt­ságban megjelenő katolikus misszioná­riusok érezhetően növelték a katolikus vallás és művelődés súlyát a török te­rületeken. Szintén a katolikus pozíció­kat erősítette a Habsburg-párti magyar rendi és egyházi intézmények jelenléte. A katalizált földesurak képviselői és a királyi országrészben tartózkodó püs­pökök hódoltsági helynökei a török uralom védett viszonyai között is érez­tették a protestánsokkal: uralomváltás esetén - a Habsburg-hatalom visszaté­résekor - semmi jóra nem számíthat­nak. A változás Buda visszafoglalása (1686), és különösen a Rákóczi-sza­­badságharc bukása (1711) után be is következett. MOLNÁR ANTAL A REFORMÁTUS EGYHÁZ 7 A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 1 * Vö. Balázs Mihály írásával e számunkban í­ térése után a hugenották politikai párt­tá alakulnak át. 1560 Skóciában a reformáció hívei an­gol katonai segítséggel kiűzik a francia csapatokat. Knox vezetésével a skót parlament felszámolja a pápai hatalmat és egy kálvinista presbiteriánus egyhá­zat hoz létre.­­ Meghal Melanchthon. 1561 Heltai Gáspár kolozsvári nyomdá­jában kiadja az általa kezdeményezett Biblia-fordítás elkészült részét, a ma­gyar nyelvű Újszövetséget. 1562. március 1. Guise herceg (Francois de Lorraine) csapatai Vassyban vérfür­dőt rendeznek egy protestáns (hugenot­ta) istentisztelet résztvevői között. Ez a francia vallásháborúk kezdete. 1562 Blandrata György itáliai orvos, az unitarizmus mérsékeltebb ágához tar­tozó úgynevezett socinianus eszmék híve a lengyel unitárius egyház alapítá­sára tesz kísérletet.­­ Nyomtatásban megjelenik a debrecen-egervölgyi hit­vallás, amelyet Méliusz Juhász Péter és Szegedi Gergely debreceni, illetve Czeglédi György váradi lelkészek állí­tottak össze, és a debreceni és váradi zsinatok fogadtak el. Megírására rész­ben az egri vár katonái kérték fel a lel­készeket, hogy ezzel kivédjék Veran­­csics Antal egri püspök ellenreformá­­ciós törekvéseit. 1563 Szegedi Kis István, a baranyai egy­házkerület püspöke elfoglalja a ráckevei lelkészi állást, így egyházkerülete kiter­jed a Felső-Dunamellékre is. Megalakul a dunamelléki református egyházkerü­let.­­ Blandrata György svájci és lengyel­­országi tartózkodása után Erdélyben te­lepedik le, János Zsigmond erdélyi feje­delem szolgálatában. Negyedszázad alatt megteremti ott az antitrinitárius elveken szerveződő egyházat.­­ Megjelenik a Heidelbergi Káté, a reformáció lutheri és kálvini irányzatának közös hitvallási irata. - Az első francia vallásháborút lezáró amboise-i ediktum azokon a he­lyeken, ahol eddig is tartottak istentiszte­leteket, és minden megye egy városában (Párizs kivételével) engedélyezi a huge­nották szabad vallásgyakorlatát. 1564. április 9-12. A nagyenyedi protes­­­­táns zsinaton véglegessé válik az erdélyi lutheránus és helvét hitvallást követő lelkészek szakadása. A zsinat az erdélyi magyarok püspökévé az ekkor már a helvét irányt követő Dávid Ferencet vá­lasztja meg. 1564. május 27. Kálvin halála Genfben. (Első életrajzát Théodor de Béze svájci református teológus készíti el.) 1566. április 5. Németalföldön a pro­­­­testánsüldözések és II. Fülöp spanyol király (1556-1598) központosító in­tézkedései miatt a nemesi ellenzék egy ún. kompromisszumot dolgoz ki (tar­­­­tományi kiváltságok és vallásszabad­­ság biztosítása stb.) és nyújt át Pármai folytatás a 14. oldalon 11

Next