História 2009
2009 / 1. szám - FIGYELŐ - OPRÁN EMESE: A Szovjetunió felbomlása : Kronológia
désében annál inkább. A szóban forgó országok területi, népességi és gazdasági adottságai eleve eltértek egymástól. Éppúgy különbözött gazdasági erejük abszolút nagysága, miként fejlettsége is. Ukrajna mind népessége (a szétváláskor ez 52 millió, míg ma a 46 milliót sem éri el), mind pedig területi nagysága (603,7 ezer km 2) tekintetében a FÁK-térség egyik legnagyobb és legnépesebb állama. (Területe Oroszország és Kazahsztán után a harmadik legnagyobb, míg népessége csak Oroszország mögött marad el.) A Magyarországnál alig kétszer nagyobb kiterjedésű Fehéroroszország (207,6 ezer km2) a maga kevesebb mint 10 milliós népességével Európában közepes méretű országnak számít, míg a közel 34 ezer km2 területű és 4,2 milliós népességű Moldova kis államnak számít. A Prut és a Dnyeszter folyók határolta ország lakossága az 1990-es évek elejétől tartó nagyarányú kivándorlás nyomán csaknem egymillió fővel csökkent. Ukrajna a Szovjetunió felbomlása idején mezőgazdaságának, magas szintű iparosítottságának, valamint viszonylag fejlett infrastruktúrájának köszönhetően a szovjet térség legfejlettebb és legígéretesebb gazdaságú államai közé tartozott. Belorusszia az ásványkincsek és az exportálható nyersanyagok teljes hiánya, valamint a piac működését kevésbé ismerő közvélemény miatt a térség közepes fejlettségű országának számított, miként Moldova is. Az utóbbi esetében azonban mindez együtt járt az ország rendkívül alacsony iparosítottságával is. Az egykori Besszarábia területén létrejött, elszakadási problémákkal is sújtott (Transznisztria) új állam az elmúlt szűk két évtizedben még arra is képtelennek bizonyult, hogy kiinduló helyzetét megőrizze. Mára Moldova Európa egyik legszegényebb államává vált. A posztszovjet térség politikai és gazdasági átalakulásának egyik legnyilvánvalóbb vesztese. Az ukrán gazdaságot az 1999-ben meginduló orosz gazdasági növekedés kezdte felfelé húzni, így a 2000-es évek elején az ukrán GDP növekedési üteme néhány évre két számjegyűvé vált. Ám a 2004-es „narancsos forradalom” és az ahhoz kapcsolódó elhúzódó politikai bizonytalanság lefékezte a fejlődést, amely 2008 nyarától a világgazdasági folyamatok és a nemzeti valuta jelentős elértéktelenedése következtében - válságba fordult. Ugyanakkor Ukrajna olyan állammá vált - és ezzel a FÁK-térségben kivételnek számít -, ahol érvényesül a sajtószabadság és ahol a választásokat korrekt és méltányos körülmények között tartják meg. A politikai osztály éles megosztottsága, az állandósult klánharcok, a mindent átható korrupció azonban az államirányítás hatékonyságát évek óta erősen visszafogja, időnként szinte teljesen lebénítja. Ezzel ellentétes Fehéroroszország sorsa. Ott Alekszandr Lukasenko első december 22. Katonai puccsal megdöntötték Zviad Gamszahurdia grúz elnök hatalmát, aki elmenekült. Grúziában polgárháború tört ki. december 25. Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondott, másnap a Legfelsőbb Tanács felsőháza kihirdette a Szovjetunió megszűnését. Az Orosz Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság hivatalos neve ettől kezdve Oroszországi Föderáció lesz. december 27. Tatárföld csatlakozott a Független Államok Közösségéhez. december 28. Jelcin rendeletet bocsátott ki „a földreform megvalósítását szolgáló sürgős intézkedésekről”. 1992. március 1 jéig át kell alakítani a kollektív gazdaságokat, és ki kell dolgozni a földek magánkézbe juttatásának módozatait. A földek egy részét ingyen szétosztják a parasztok között, más részét ellenszolgáltatás fejében privatizálják. december 29. Üzbegisztánban első ízben rendeztek közvetlen elnökválasztást és népszavazást a függetlenségről. Iszlám Karimov 86%-ot szerzett, a köztársaság függetlenségére a szavazók 98%-a voksolt. Azerbajdzsánban a szavazók 99%-a igennel felelt a köztársaság függetlenségéről tartott népszavazáson. december 30. Minszkben tanácskoztak a FÁK államfői. Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova megvétózta a közös fegyveres erők megteremtésére irányuló törekvéseket. Észtország és Oroszország gazdasági megállapodást írt alá. Tallinn szibériai olajkutakat vehet bérbe. 1992 január 2. Oroszországban és Ukrajnában felszabadították az árakat. Néhány fontosabb cikk és alapszolgáltatás ellenőrzés alatt maradt. január 3. Moldovában kétszeresére emelték az alapvető élelmiszerek és négyszeresére az egyéb cikkek kiskereskedelmi árát, de ezek továbbra is központi ellenőrzés alatt maradtak. január 3-4. Párizsban 17 hitelező állam és 8 szovjet köztársaság képviselői megegyeztek a tőketörlesztések fizetésének 1992 végéig tartó haladékáról. A tartozások kamatait határidőre kell fizetni. (A hitelező államok korábban együttesen több mint 20 milliárd dollár kölcsönt adtak a Szovjetuniónak. A 60 milliárdot meghaladó szovjet adósság nagyobb részét magánbankok követelései jelentették.) január 6. Az Oroszországtól kapott 13 kilónyi arannyal Örményország megkezdte saját aranytartalék-képzését. Célja: biztosítani a tervezett saját pénz fedezetét. Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban felszabadították az árakat. Felemelték a legszükségesebb közszükségleti cikkek árát, de azok állami felügyelet alatt maradtak. január 8. Üzbegisztánban bevezették a hakim (kormányzó) intézményét a megyékben, járásokban és városokban. A A Legfelsőbb Rada, az ukrán parlament épülete Kijevben