História 2009

2009 / 9-10. szám - FIGYELŐ - MOLNÁR ANTAL: Reformáció a hódolt Magyarországon : A törökök és a vallási sokszínűség - A reformáció kronológiája, 1514-1648

1534 VIII. Henrik angol király (1509- 1547), miután házassága felbontása mi­att VII. Kelemen pápa (1523-1534) ki­átkozza, szakít a szentszékkel. A parla­ment által elfogadott Act of Supremacy az uralkodót teszi meg az anglikán egy­ház legfelsőbb irányítójává (november 3.). A szerzetesrendeket feloszlatják (1535-1539), terjedni kezdenek a protes­táns eszmék. - Erasmus görög szövegé­ből Luther németre fordítja az Ószövet­séget. 1535 A krakkói Victor nyomdánál megjelenik Ozorai Imre Krisztus és az Antikrisztus egyházáról írott lutheri szellemiségű vitairata. Ez az első (cson­kán) fennmaradt magyar nyelvű pro­testáns hitvitázó mű. Ugyanekkor lá­tott napvilágot Szegedi Gergely feren­ces szerzetes latin nyelvű munkája Dé­vai Bíró Mátyás ellen, amely a magyar- országi katolikus hitvita-irodalom első darabja. 1536. október III. Keresztély dán és nor­vég király (1534-1559) az evangélikus hitet teszi meg államvallássá. A kolosto­rokat feloszlatja, a katolikus egyház va­gyonát elkobozza. 1536 Bázelben Heinrich Buliinger svájci reformátor megfogalmazza az ún. I. Helvét Hitvallást (Confessio Helvetica Prior), amelyet valamennyi svájci egy­ház képviselője aláír. A hitvallásban megfogalmazott úrvacsoratan Martin Buzer strassburgi reformátor közvetítő álláspontját tükrözi. - Nyomtatásban megjelenik Kálvin fő műve, az Institutio Christianae religionis, amely szerint a keresztény ember hitének egyedüli zsi­nórmértéke a Szentírás. - Bázelben meghal Erasmus. 1537 Kálvint Genf lelkészévé választ­ják. 21 cikkelyből álló hitvallást készít, amelyre minden polgárnak esküt kell tennie. - Luther kiadja az ún. schmal- kaldeni cikkeket. Ebben végleg elveti a katolikus egyházzal való megegyezés lehetőségét, s rögzíti az egyházat, a hi­tet és az egyházkormányzatot érintő elveit. 1538. november Fráter György váradi, Statileo János erdélyi és Frangepán Ferenc egri püspökök felszólítására Szapolyai János király hitvitát rendez Segesváron. A lutheránus álláspontot Szántai István kassai prédikátor és Rezenei János orvos, a katolikus felet Szegedi Gergely váradi ferences képvi­seli. A vita döntnökei, Kálmáncsehi Sánta Márton és Enyedi Adorján gyula- fehérvári kanonokok felmentést kérnek az ítélkezés alól lutheránus szimpátiáik miatt. Kálmáncsehi rövidesen a tiszán­túli reformáció fontos korai képviselője lesz. 1540 Fischer András anabaptista prédi­kátort Bebek Ferenc gömöri főispán ki­végezteti. 1541A sárvár-új szigeti nyomdában meg­jelenik Sylvester János Újszövetség­Munkájuk kezdetben sokszor ku­darccal végződött. Eszéki Szigeti Imrét a régi vallásukhoz ragaszkodó tolnai polgárok 1545 nyarán néhány hét után távozásra kényszerítették - utódjának viszont sikerült elérni, hogy az immár lutheri tanokat valló hívek három év múlva visszahívták Szigetit a városba. Baranyában a lutheri eszméket valló prédikátorok eleinte szintén a helyi tö­rök hatóságok segítségével terjesztet­ték tanaikat. Az első évtized kemény munkája az 1550-1560-as évekre meghozta gyümöl­cseit. A ferences kolostoroknak otthont adó mezővárosokon kívül valamennyi fontos hódoltsági magyar település a re­formáció követőjévé vált. Sztárai Mihály - e nemzedék legnagyobb formátumú képviselője, aki Padovából tért vissza a Dél-Dunántúlra - saját bevallása sze­rint 120 egyházközséget szervezett Ba­ranyában és Szlavóniában. Az eredmé­nyekről küldött híradások itthon és kül­földön még egy évtizedig táplálták azt a reményt, hogy a reformáció tanait Ma­gyarországról kiindulva sikeresen lehet hirdetni a balkáni népek, sőt később a törökök irányába is. A svájci reformáció jegyében: az egyházszervezés A megreformált tanok hirdetését a kö­vetkező nemzedék az egyházszervezet létrehozásával teljesítette ki. A szer­vezőmunka kulcsfigurája Szegedi Kis István volt. Ezt a nem mindennapi te­hetséggel és munkabírással megáldott, még a kor viszonyaihoz mérten is rend­„Világlátott” kálvinista prédikátor egy 17. századi viseletkódexből kívül hányatott sorsú prédikátort túlzás nélkül tarthatjuk a magyarországi refor­máció egyik legnagyobb formátumú személyiségének. Szegedi 1552-től Tol­nán működött, 1554-ben Laskón lelki- pásztor és a baranyai egyházkerület el­ső püspöke lett. Később Kálmáncsehibe került, innen hurcolták fogságba a törö­kök, kémkedés vádjával, de leginkább a busás váltságdíj reményében. Szabadu­lása után, 1563-tól 1572-ben bekövetke­zett haláláig ráckevei lelkipásztorként működött, kiterjesztve ezzel püspöki joghatóságát a hódoltság északi és alföl­di területeire is. Szegedi Kis, akárcsak elődei, tanul­mányait Bécsben, Krakkóban és Wit­Sztárai Mihály [Sztára?, 16. sz. eleje - Pápa, 1575] E vangélikus lelkész, prédikátor, első ismert magyar nyelvű drámaírónk. Padovában ta­nult. 1526 után Perényi Péter szolgálatában csatlakozott a reformációhoz. Tolnán, Laskón, Gyulán és Sárospatakon lelkészként szervezte a reformációt. Pápán prédikátorként műkö­dött. Sokrétű irodalmi munkásságot - zsoltá­rokat fordított, epikus verseket, hitvitázó drá­mákat írt - és nagyarányú egyházszervező te­vékenységet folytatott. 1543-ban megírta a „História Perényi Ferenc kiszabadulásáról” cí­mű művét, amelyet negyedszázada fedeztek fel a kutatók. Vele kezdődik a magyar reformáció Prédikátor és falusi bíró hitvitája. zsoltárkultusza. Német röpirat fametszete, 1521 F. I. 8

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék