História 2009
2009 / 9-10. szám - FIGYELŐ - MOLNÁR ANTAL: Reformáció a hódolt Magyarországon : A törökök és a vallási sokszínűség - A reformáció kronológiája, 1514-1648
- 1534 VIII. Henrik angol király (1509- 1547), miután házassága felbontása miatt VII. Kelemen pápa (1523-1534) kiátkozza, szakít a szentszékkel. A parlament által elfogadott Act of Supremacy az uralkodót teszi meg az anglikán egyház legfelsőbb irányítójává (november 3.). A szerzetesrendeket feloszlatják (1535-1539), terjedni kezdenek a protestáns eszmék. Erasmus görög szövegéből Luther németre fordítja az Ószövetséget. 1535 A krakkói Victor nyomdánál megjelenik Ozorai Imre Krisztus és az Antikrisztus egyházáról írott lutheri szellemiségű vitairata. Ez az első (csonkán) fennmaradt magyar nyelvű protestáns hitvitázó mű. Ugyanekkor látott napvilágot Szegedi Gergely ferences szerzetes latin nyelvű munkája Dévai Bíró Mátyás ellen, amely a magyarországi katolikus hitvita-irodalom első darabja. 1536. október III. Keresztély dán és norvég király (1534-1559) az evangélikus hitet teszi meg államvallássá. A kolostorokat feloszlatja, a katolikus egyház vagyonát elkobozza. 1536 Bázelben Heinrich Bulfinger svájci reformátor megfogalmazza az ún. I. Helvét Hitvallást (Confessio Helvetica Prior), amelyet valamennyi svájci egyház képviselője aláír. A hitvallásban megfogalmazott úrvacsorátan Martin Buzer strassburgi reformátor közvetítő álláspontját tükrözi. Nyomtatásban megjelenik Kálvin fő műve, az Institutio Christianae religionis, amely szerint a keresztény ember hitének egyedüli zsinórmértéke a Szentírás. - Bázelben meghal Erasmus. 1537 Kálvint Genf lelkészévé választják. 21 cikkelyből álló hitvallást készít, amelyre minden polgárnak esküt kell tennie. - Luther kiadja az ún. schmalkaldeni cikkeket. Ebben végleg elveti a katolikus egyházzal való megegyezés lehetőségét, s rögzíti az egyházat, a hitet és az egyházkormányzatot érintő elveit. 1538. november Fráter György váradi, Statiler János erdélyi és Frangepán Ferenc egri püspökök felszólítására Szapolyai János király hitvitát rendez Segesváron. A lutheránus álláspontot Szántai István kassai prédikátor és Rezenei János orvos, a katolikus felet Szegedi Gergely váradi ferences képviseli. A vita döntnökei, Kálmáncsehi Sánta Márton és Enyedi Adorján gyulafehérvári kanonokok felmentést kérnek az ítélkezés alól lutheránus szimpátiáik miatt. Kálmáncsehi rövidesen a tiszántúli reformáció fontos korai képviselője lesz. 1540 Fischer András anabaptista prédikátort Bebek Ferenc gömöri főispán kivégezteti. 1541 A sárvár-újszigeti nyomdában megjelenik Sylvester János Újszövetség-Munkájuk kezdetben sokszor kudarccal végződött. Eszéki Szigeti Imrét a régi vallásukhoz ragaszkodó tolnai polgárok 1545 nyarán néhány hét után távozásra kényszerítették - utódjának viszont sikerült elérni, hogy az immár lutheri tanokat valló hívek három év múlva visszahívták Szigetit a városba. Baranyában a lutheri eszméket valló prédikátorok eleinte szintén a helyi török hatóságok segítségével terjesztették tanaikat. Az első évtized kemény munkája az 1550-1560-as évekre meghozta gyümölcseit. A ferences kolostoroknak otthont adó mezővárosokon kívül valamennyi fontos hódoltsági magyar település a reformáció követőjévé vált. Sztárai Mihály - e nemzedék legnagyobb formátumú képviselője, aki Padovából tért vissza a Dél-Dunántúlra - saját bevallása szerint 120 egyházközséget szervezett Baranyában és Szlavóniában. Az eredményekről küldött híradások itthon és külföldön még egy évtizedig táplálták azt a reményt, hogy a reformáció tanait Magyarországról kiindulva sikeresen lehet hirdetni a balkáni népek, sőt később a törökök irányába is. A svájci reformáció jegyében: az egyházszervezés A megreformált tanok hirdetését a következő nemzedék az egyházszervezet létrehozásával teljesítette ki. A szervezőmunka kulcsfigurája Szegedi Kis István volt. Ezt a nem mindennapi tehetséggel és munkabírással megáldott, még a kor viszonyaihoz mérten is rendkívül hányatott sorsú prédikátort túlzás nélkül tarthatjuk a magyarországi reformáció egyik legnagyobb formátumú személyiségének. Szegedi 1552-től Tolnán működött, 1554-ben Laskón lelkipásztor és a baranyai egyházkerület első püspöke lett. Később Kálmáncsehibe került, innen hurcolták fogságba a törökök, kémkedés vádjával, de leginkább a busás váltságdíj reményében. Szabadulása után, 1563-tól 1572-ben bekövetkezett haláláig ráckevei lelkipásztorként működött, kiterjesztve ezzel püspöki joghatóságát a hódoltság északi és alföldi területeire is. Szegedi Kis, akárcsak elődei, tanulmányait Bécsben, Krakkóban és Wit- „Világlátott” kálvinista prédikátor egy 17. századi viseletkódexből Sztárai Mihály [Sztára?, 16. sz. eleje - Pápa, 1575] Evangélikus lelkész, prédikátor, első ismert magyar nyelvű drámaírónk. Padovában tanult. 1526 után Perényi Péter szolgálatában csatlakozott a reformációhoz. Tolnán, Laskón, Gyulán és Sárospatakon lelkészként szervezte a reformációt. Pápán prédikátorként működött. Sokrétű irodalmi munkásságot - zsoltárokat fordított, epikus verseket, hitvitázó drámákat írt - és nagyarányú egyházszervező tevékenységet folytatott. 1543-ban megírta a „História Perényi Ferenc kiszabadulásáról” című művét, amelyet negyedszázada fedeztek fel a kutatók. Vele kezdődik a magyar reformáció Prédikátor és falusi bíró hitvitája, zsoltárkultusza. Német röpirat fametszete, 1521 F. I.