História 2010
Párbeszéd a vidékért - II. évfolyam 1. szám
Tanulmányút Balassa Farm, Balassa Tamás beszámolója alapján A tanulmányút második állomása a csantavéri Balassa család birtoka volt. A vállalkozást a családfő édesapja indította egy magyar tarka tehénnel és egy vemhes üszővel, amit hét hónapos vemhesen eladott és az árán vett négy kis üszőborjút, idővel ezek is vemhesek lettek, és így tudott szaporodni az állománya. A bikaborjakat felhizlalta és a bevételükből tudta fedezni a takarmány költségeit. (Mindezt a bevezetőből tudjuk meg.) A ma már 115 fős holstein-fríz tehenészet mellett 300 ha-on gazdálkodnak, ahol a takarmányokat igyekeznek megtermelni. Az évi 400 ezer liter extra minőségű tejet a szabadkai tejgyár csantavéri tejátvevőjéhez szállítják. A teheneik törzskönyvezettek, így állami támogatásban részesülnek minden évben. A földeket is törzskönyvezték, támogatást kapnak minden földterületre. Nagy előny, hogy viszonylag alacsonyak a földbérleti díjak (ha van megfelelő mennyiségű termés). (Ezeket az adatokat már a sétálás közben, kérdezz-felelek közepette jegyezzük le.) A fejlesztéseket illetően minden évben újítanak az épületeken, berendezéseken. 2008-ban sikerült megpályázniuk egy európai uniós vissza nem térítendő támogatást, ahol 80% volt a támogatás mértéke és 20% az önerő. Ebből szerves- és hígtrágyatároló rendszer kiépítése és az annak kezeléséhez szükséges gépek beszerzése történt meg. A rövid távú tervekben szerepel még egy új 2012-es paralellás fejőház kiépítése és biogázrendszer kialakítása, amivel teljesen EU-konformmá válik a gazdálkodás. A farm érdekessége, hogy a szülők mellett mind a négy gyermek érdeklődik a mezőgazdaság iránt és segít a ház körüli teendők ellátásában, de emellett hat munkást is foglalkoztatnak. (A látogatókat nagyon érdekli a kis- vagy középüzem szervezete: család, munkások, kié a felelősség?) Családi vállalkozásuk nagy erőssége az, hogy az irányítást együtt végzik és minden problémát meg tudnak közösen oldani. A csoportot körbevezető Balassa Miklós és fia, Balassa Tamás elmondták: a mai világban nagy odafigyelést, munkát igényel az ágazat, csak úgy lehet megélni, ha a gazdálkodó párhuzamosan foglalkozik az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel. Sok segítséget jelent, mivel már vannak támogatások éves szinten, melyeket a földekre és az állatokra kapnak. (Kérdezz-felelek zárja a beszélgetést: tehát kell a mezőgazdasági feldolgozóiparhoz a saját föld? Milyenek a bérleti viszonyok? Milyen arányban használnak a fejlesztéshez nemzeti [szerb] állami hitelkedvezményeket, mennyi európai uniós pénzt mozgósítanak? Az önerő 20% - az uniós támogatás legnehezebb feltétele. Családi, hitelszövetkezeti úton teremtik elő? Az állat-egészségügyi előírások milyenek Szerbiában? Ügynökeik mennyire aktívak Magyarországon? Van térképük a vevőkörükről?) Balassa Miklós tulajdonos a modern fejőházat mutatja be Az állatok nagy részét EU-szabványoknak megfelelő istállókban tartják A szarvasmarhák hagyományos mélyalmos (balra) és Steinmann-ketreces (középen és jobbra) elhelyezése ORSZÁGOS VIDÉKI FÓRUM PÁRBESZÉD A VIDÉKÉRT 11