História 2010

Párbeszéd a vidékért - II. évfolyam 1. szám

Tanulmányút Balassa Farm, Balassa Tamás beszámolója alapján A tanulmányút második állomása a csantavéri Balassa család birtoka volt. A vállalkozást a családfő édes­apja indította egy magyar tarka tehénnel és egy vemhes üszővel, amit hét hónapos vemhesen eladott és az árán vett négy kis üszőborjút, idővel ezek is vemhesek lettek, és így tudott szaporodni az állománya. A bikabor­jakat felhizlalta és a bevételükből tudta fedezni a takar­mány költségeit. (Mindezt a bevezetőből tudjuk meg.) A ma már 115 fős holstein-fríz tehenészet mellett 300 ha-on gazdálkodnak, ahol a takarmányokat igyekeznek megtermelni. Az évi 400 ezer liter extra minőségű tejet a szabadkai tejgyár csantavéri tejátvevőjéhez szállítják. A teheneik törzskönyvezettek, így állami támogatásban ré­szesülnek minden évben. A földeket is törzskönyvezték, támogatást kapnak minden földterületre. Nagy előny, hogy viszonylag alacsonyak a földbérleti díjak (ha van megfelelő mennyiségű termés). (Ezeket az adatokat már a sétálás közben, kérdezz-felelek közepette jegyezzük le.) A fejlesztéseket illetően minden évben újítanak az épületeken, berendezéseken. 2008-ban sikerült megpá­lyázniuk egy európai uniós vissza nem térítendő támo­gatást, ahol 80% volt a támogatás mértéke és 20% az önerő. Ebből szerves- és hígtrágyatároló rendszer kiépí­tése és az annak kezeléséhez szükséges gépek beszerzé­se történt meg. A rövid távú tervekben szerepel még egy új 2012-es paralellás fejőház kiépítése és biogázrend­szer kialakítása, amivel teljesen EU-konformmá válik a gazdálkodás. A farm érdekessége, hogy a szülők mellett mind a négy gyermek érdeklődik a mezőgazdaság iránt és segít a ház körüli teendők ellátásában, de emellett hat mun­kást is foglalkoztatnak. (A látogatókat nagyon érdekli a kis- vagy középüzem szervezete: család, munkások, kié a felelősség?) Családi vállalkozásuk nagy erőssége az, hogy az irányítást együtt végzik és minden problémát meg tudnak közösen olda­ni. A csoportot körbevezető Balassa Miklós és fia, Balas­sa Tamás elmondták: a mai világban nagy odafigyelést, munkát igényel az ágazat, csak úgy lehet megélni, ha a gazdálkodó párhuzamosan foglalkozik az állattenyész­téssel és a növénytermesztéssel. Sok segítséget jelent, mivel már vannak támogatások éves szinten, melyeket a földekre és az állatokra kapnak. (Kérdezz-felelek zárja a beszélgetést: tehát kell a me­zőgazdasági feldolgozóiparhoz a saját föld? Milyenek a bérleti viszonyok? Milyen arányban használnak a fejlesz­téshez nemzeti [szerb] állami hitelkedvezményeket, mennyi európai uniós pénzt mozgósítanak? Az önerő­­ 20% - az uniós támogatás legnehezebb feltétele. Családi, hitelszövetkezeti úton teremtik elő? Az állat-egészségügyi előírások milyenek Szerbiában? Ügynökeik mennyire ak­tívak Magyarországon? Van térképük a vevőkörükről?) Balassa Miklós tulajdonos a modern fejőházat mutatja be Az állatok nagy részét EU-szabványoknak megfelelő istállókban tartják A szarvasmarhák hagyományos mélyalmos (balra) és Steinmann-ketreces (középen és jobbra) elhelyezése ORSZÁGOS VIDÉKI FÓRUM PÁRBESZÉD A VIDÉKÉRT 11

Next