Melléklet 2010
2010 / 1. szám
TflRTHLOm Az új találkozón a 20 éves számvetés legyen a téma - mondtuk 2009 nyarán. 1989 huszadik évfordulója mindenütt napirendre tűzi a mérlegkészítést a rendszerváltások eredményeivel. És a csalódásokkal. Szükséges a szembenézés: ha más nem, hát a világ átrendezése teszi azt elkerülhetetlenné. (Amelynek csak egyik tényezője a pénzügyi-gazdasági válság.) Hiszen mindenki érzi: más lesz Európa az átrendezés következtében, mint amilyen volt a mi „csatlakozásunk" idején. Vagyis a szovjet összeomlása után. Mivel számoltunk 1990-ben, a rendszerváltások éveiben, és mivel kell számolnunk ma vagy holnap? Mit nem adott meg elvárásainkhoz képest Európa és mit kínál újat? Hiszen a közösségvezetés művészete az elképzeléseket szembesíteni az új, nem várt lehetőségekkel. És itt vannak az aktuális, új témák. A Vajdaságban elfogadás előtt a törvény a nemzeti tanácsokról. Szlovákiában elfogadhatják a nyelvtörvényt, amely először avatkozik bele a térségben törvényerővel a polgárok nyelvhasználatába a magánszférában. És Romániában most lehet válaszolni arra: vajon csak az EU-felvétel előtti időben voltak a szomszédos államok többségi politikusai méltányosak a magyarsággal? - így jött létre ez a 2009. október 12-i, második találkozó. Lásd Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa című cikkét a 3. oldalon. A Kárpát-medence országaiban az a többség-kisebbség szemlélet működik, mely szerint van egy többségi tulajdonos, és van egy „aljbérlői státust" élvező kisebbségi közösség, jobb vagy rosszabb körülmények között. Hiszen a nemzetállam tulajdonképpen azt jelenti, hogy nemzet és állam azonos, tehát egy bizonyos nemzet a tulajdonosa az illető országnak és államnak. A „bérleti szerződés" változhat, és változott is az elmúlt 20 esztendőben. Tagadhatatlanul jobb bérleti feltételeket sikerült kikényszeríteni. Kisebb a befizetett összeg, esetleg többet visszakapunk belőle, jobban karbantartják a környezetünket stb. Az úgynevezett „csendórák" kisebbek lettek, időnként hangoskodhatunk. De alapvetően a fent leírt tulajdonosi szemléletet nem sikerült megváltoztatni. Lásd Markó Béla: Gondolatok egy Kárpát-medencei vagyonközösségről című cikkét a 14. oldalon, mindannyian tudjuk, hogy egy átfogó, korrekt megoldást az önkormányzati formák kombinációjának kiteljesítése jelenthet. Ehhez azonban fogadókészség kellene a szomszéd államok többségi nemzeteinek részéről is. Az a játék ugyanis, hogy mi azt mondjuk: a jogainkat szeretnénk megvédeni, sőt bővíteni, ők pedig erre azt válaszolják: sanda szándékaitok vannak, határváltoztatást akartok, cinikus és primitív játék is egyben. S ezt nem lehet naponkénti nagyeskükkel ellensúlyozni, amelynek értelmében a kormánypárti magyar közjogi méltóságok délelőtt, az ellenzékiek pedig délután teszik le a nagyesküt, hogy nincsenek ilyen szándékaik. Szomszédjaink jobb fiai ugyanis pontosan tudják ezt, sőt azt is tudják, hogy ha esetleg valakinek az agyában megjelenne egy ilyen gondolat, annak semmi realitástartalma nem lenne. Lásd Csáky Pál: Valahol utat tévesztettünk!’ című cikkét a 17. oldalon! 2 Tartalom • KÖZÖS DOLGANK • KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KISEBBSÉG: MÉRLEG ÉS ÚJ LEHETŐSÉGEK Glatz FERENC: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa • I. Mit hozott a 20 év Európában? • II. Mit kínál Európa a kisebbségpolitikának 2009-ben? • III. Megfontolások 2010 utánra PÁSZTOR ISTVÁN: A kisebbségpolitika lehetőségei a Vajdaságban 10 Kitartás, eltökéltség, közös akarat • A VMSZ helyzete • Néhány elem a mérleg serpenyőjéből BUNFORD TIVADAR: A Vajdasági Fejlesztési Háló 13 MARKÓ BÉLA: Gondolatok egy Kárpát-medencei vagyonközösségről 14 Vajdaság és Szlovákia • Az RMDSZ helyzete • A szemléletváltás fontossága CSÁKY PÁL: Valahol utat tévesztettünk? 17 Csalódások időszaka • A konfliktusok elkerüléséért • Szerény eredmények • A második koalíció • Veszélyes játékok • Uniós támogatás szükségessége GÁL KINGA: Paradigmaváltás a kisebbségi politizálásban 21 Politikai és jogi érdekérvényesítés • Az Európai Bíróság és Európai Bizottság • A lisszaboni szerződés ratifikálása • A diszkrimináció kérdése • A szlovákiai folyamatok hatása TABAJDI CSABA: Hol tart ma az európai kisebbségvédelem? 23 Az uniós szervezetek érdekeltsége • Őshonos és bevándorló kisebbségek • Magyar ügy vagy összeurópai ügy? • Határokon átnyúló együttműködés • Az autonómiáról • Magyar érdekérvényesítés • A szlovák nyelvtörvényről HORVÁTH GYULA: Területi kohézió a Kárpát-medencében 26 VARGA MIKLÓS: Vízügyi politika és a határ menti térségek 30 A nemzetközi együttműködés szükségessége • Egyezmények, szerződések • Az Európai Unióban • A Szamos-holtág rehabilitációjáról • Körös völgye, torontáli vízrendszer EZREDFORDULÓ • Zölofi EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányk a Magyar Tudománys Akadémián (Megjelenik a História és a Technika mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Palovicsné Tihanyi Éva (tördelés), Nagy Béla (térkép), Horváth Imre és Kocsis Gabriella (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft., Bp., Vak Bottyán u. 30-32, ISSN 1417-8826