Melléklet 2010

2010 / 1. szám

TflRTHLOm EZREDFORDULÓ • ZOlOfl H z új találkozón a 20 éves számvetés legyen a téma - mond­tuk 2009 nyarán. 1989 huszadik évfordulója mindenütt na­pirendre tűzi a mérlegkészítést a rendszerváltások eredmé­nyeivel. És a csalódásokkal. Szükséges a szembenézés: ha más nem, hát a világ átrendezése teszi azt elkerülhetetlenné. (Amelynek csak egyik tényezője a pénzügyi-gazdasági vál­ság.) Hiszen mindenki érzi: más lesz Európa az átrendezés következtében, mint amilyen volt a mi „csatlakozásunk" ide­jén. Vagyis a szovjet összeomlása után. Mivel számoltunk 1990-ben, a rendszerváltások éveiben, és mivel kell számol­nunk ma vagy holnapi Mit nem adott meg elvárásainkhoz képest Európa és mit kínál újat1 Hiszen a közösségvezetés művészete: az elképzeléseket szembesíteni az új, nem várt le­hetőségekkel. - És itt vannak az aktuális, új témák. A Vajda­ságban elfogadás előtt a törvény a nemzeti tanácsokról. Szlová­kiában elfogadhatják a nyelvtörvényt, amely először avatkozik bele a térségben törvényerővel a polgárok nyelvhasználatába a magánszférában. És Romániában most lehet válaszolni arra: va­jon csak az EU-felvétel előtti időben voltak a szomszédos álla­mok többségi politikusai méltányosak a magyarsággal? - így jött létre ez a 2009. október 12-i, második találkozó. Lásd Glatz Ferenc: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa című cikkét a 3. oldalonI H Kárpát-medence országaiban az a többség-kisebbség szem­lélet működik, mely szerint van egy többségi tulajdonos, és van egy „(aljbérlői státust" élvező kisebbségi közösség, jobb vagy rosszabb körülmények között. Hiszen a nemzetállam tu­lajdonképpen azt jelenti, hogy nemzet és állam azonos, tehát egy bizonyos nemzet a tulajdonosa az illető országnak és ál­lamnak. A „bérleti szerződés" változhat, és változott is az el­múlt 20 esztendőben. Tagadhatatlanul jobb bérleti feltételeket sikerült kikényszeríteni. Kisebb a befizetett összeg, esetleg többet visszakapunk belőle, jobban karbantartják a környeze­tünket stb. Az úgynevezett „csendórák" kisebbek lettek, időn­ként hangoskodhatunk. De alapvetően a fent leírt tulajdonosi szemléletet nem sikerült megváltoztatni. Lásd Markó Béla: Gondolatok egy Kárpát-medencei va­gyonközösségről című cikkét a 14. oldalonI m indannyian tudjuk, hogy egy átfogó, korrekt megoldást az ön- kormányzati formák kombinációjának kiteljesítése jelenthet. Ehhez azonban fogadókészség kellene a szomszéd államok több­ségi nemzeteinek részéről is. Az a játék ugyanis, hogy mi azt mondjuk: a jogainkat szeretnénk megvédeni, sőt bővíteni, ők pe­dig erre azt válaszolják: sanda szándékaitok vannak, határváltoz­tatást akartok, cinikus és primitívjáték is egyben. S ezt nem lehet naponkénti nagyeskükkel ellensúlyozni, amelynek értelmében a kormánypárti magyar közjogi méltóságok délelőtt, az ellenzékiek pedig délután teszik le a nagyesküt, hogy nincsenek ilyen szándé­kaik. Szomszédjaink jobb fiai ugyanis pontosan tudják ezt, sőt azt is tudják, hogy ha esetleg valakinek az agyában megjelenne egy ilyen gondolat, annak semmi realitástartalma nem lenne. Lásd Csáky Pál: Valahol utat tévesztettünk!’ című cikkét a 17. oldalon! Tartalom • KÖZÖS D0LGRII1K • KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KISEBBSÉG: MÉRLEG ÉS ÚJ LEHETŐSÉGEK Glatz FERENC: Magyarság, kisebbségpolitika és Európa 3 I. Mit hozott a 20 év Európában? • II. Mit kínál Európa a ki­sebbségpolitikának 2009-ben? • III. Megfontolások 2010 utánra PÁSZTOR ISTVÁN: A kisebbségpolitika lehetőségei a Vajdaságban 10 Kitartás, eltökéltség, közös akarat • A VMSZ helyzete • Néhány elem a mérleg serpenyőjéből BUNFORD TIVADAR: A Vajdasági Fejlesztési Háló 13 MARKÓ BÉLA: Gondolatok egy Kárpát-medencei vagyonközösségről 14 Vajdaság és Szlovákia • Az RMDSZ helyzete • A szemléletváltás fontossága CSÁKY PÁL: Valahol utat tévesztettünk? 17 Csalódások időszaka • A konfliktusok elkerüléséért • Szerény eredmények • A második koalíció • Veszélyes játékok • Uniós támogatás szükségessége GÁL KINGA: Paradigmaváltás a kisebbségi politizálásban 21 Politikai és jogi érdekérvényesítés • Az Európai Bíróság és Európai Bizottság • A lisszaboni szerződés ratifikálása • A diszkrimináció kérdése • A szlovákiai folyamatok hatása TABAJDI CSABA: Hol tart ma az európai kisebbségvédelem? 23 Az uniós szervezetek érdekeltsége • Őshonos és bevándorló kisebbségek • Magyar ügy vagy összeurópai ügy? • Határokon átnyúló együttműködés • Az autonómiáról • Magyar érdekérvényesítés • A szlovák nyelvtörvényről HORVÁTH GYULA: Területi kohézió a Kárpát-medencében 26 VARGA MIKLÓS: Vízügyi politika és a határ menti térségek 30 A nemzetközi együttműködés szükségessége • Egyezmények, szerződések • Az Európai Unióban • A Számos-holtág rehabilitációjáról • Körös völgye, torontáli vízrendszer EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmánpk a ülagyar Tudümánps Akadémián (Megjelenik a História és a Technika mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Palovicsné Tihanyi Éva (tördelés), Nagy Béla (térkép), Horváth Imre és Kocsis Gabriella (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft., Bp., Vak Bottyán u. 30-32B ISSN 1417-8826 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék