História 2012
2012 / 1. szám - KÖZÖS DOLGAINK - JESZENSZKY GÉZA: A magyar-ukrán szerződés és a nemzetpolitika, 1991-93
december 13. Kijevben hatályon kívül helyezik a görög katolikus egyházat betiltó 1949. évi rendeletet. 1990 január 30-31. Megalakul a moszkvai patriarchátusnak alárendelt Ukrán Pravoszláv Egyház. március 4. Ukrajnában megtartják az első helyi tanácsi demokratikus választásokat. március 18. Választások az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsába. Első ízben volt mód arra, hogy a szavazók több jelölt közül válasszanak. A képviselői helyek negyedét Ukrajna Népi Mozgalmának jelöltjei szerzik meg. március 29. Kijevben megalakul az Ukrán SZSZK nemzetiségekkel foglalkozó állami bizottsága. április 21. Népszámlálási adatok szerint a kárpátaljai magyarok lélekszáma 155 711 fő, ebből 151 384-en vallják magukat magyar anyanyelvűnek. június 20. Kijevben megsemmisítik az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága (UKP KB) által az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején hozott, az ukrán irodalom, művészet, történettudomány fejlődését hátrányosan érintő határozatokat, július 16. Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elfogadja az Ukrajna állami függetlenségéről szóló nyilatkozatot. A nyilatkozat a szuverenitást háromféleképpen értelmezi: állami, nemzeti és népi. „Az Ukrán SZSZK [...] szavatolja a köztársaság területén élő nemzetiségek számára a jogot a szabad nemzeti-kulturális fejlődésre.” július 23. Az ukrán Legfelsőbb Tanács elnökévé választják Leonyid Kravcsukot, az UKP KB másodtitkárát. augusztus 24. Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko külügyminiszterek Budapesten közös nyilatkozatot írnak alá. „Mindkét ország népei közeledésében fontos szerepet hivatottak játszani a két ország területén élő nemzetiségi csoportok.” szeptember 27. Kijevbe érkezik Göncz Árpád magyar köztársasági elnök, ahonnan Leonyid Kravcsuk, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke kíséretében Ungvárra is ellátogat. A látogatás egyik fontos mozzanata Petőfi Sándor ungvári szobrának a leleplezése. 1991 április 17. Az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa törvényt hoz az ukrajnai politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról. május 31. Leonyid Kravcsuk és Göncz Árpád Budapesten nyilatkozatot ír alá az USZSZK és Magyarország kapcsolatainak alapjairól. A két fél vállalja: „Megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy mielőbb megkezdhesse tevékenységét a magyar konzuli intézmény az USZSZK- ban és az ukrajnai konzuli képviselet az Magyar Köztársaságban.” Ukrajna és Magyarország együttműködési megállapodást ír alá az egymás területén élő kisebbségek kölcsönös védelméről, val, egy másik a Jelcin elnök által vezetett Orosz Föderációval, és a harmadik Ukrajnával. 1991. december 6-án Antall József miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség utazott Moszkvába. Nem bemutatkozó, tisztelgő látogatás céljából érkeztünk az orosz fővárosba, hanem azért, hogy egyenjogú, szuverén partnerként írjunk alá szerződést a Kremlben mind Gorbacsoval, mind Jelcinnel.* A Varsói Szerződés ekkorra már feloszlott, a megszálló szovjet hadsereg kivonult. E szerződésekkel érvényét veszítette a Szovjetunió által korábban reánk erőltetett „barátsági szerződés”, helyébe a valódi és önkéntes együttműködés lépett. A szerződések részét képezte az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozás elítélése is. A két ünnepélyes ceremónia után, még aznap délután Kijevbe repültünk. A már sötétbe hajló repülőtéren Kravcsuk ukrán elnök és díszszemle várt bennünket, hogy a függetlenségét több mint háromszáz év után helyreállító Ukrajnával aláírjuk annak első nemzetközi szerződését. Mi mindent tartalmaz a „jószomszédságról és az együttműködésről” szóló, ma is érvényes dokumentum? * Cikkünk szerzője az Antall-kormány külügyminisztere volt. (A szerk.) A „status quo” elismerése Az egyezmény mindenekelőtt kölcsönös együttműködési kötelezettséget rögzít a kül- és biztonságpolitikában, a gazdaság- és energiapolitikában, a környezetvédelemben, a tudományos kutatásokban, a határ menti kapcsolatokban és a nemzeti kisebbségek védelmében. A szerződésnek egyetlen mondata van, amiről bővebben kell szólni, ez a „területi klauzula”. A 2. cikk 2. bekezdése kimondja, hogy „a Felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, hogy egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük”. Nem Magyarország találta ki ezt a formulát. Az 1990-es újraegyesülés után Németország Lengyelországgal és Csehszlovákiával államközi szerződést kötött, amelyben ott szerepelt a kitétel, hogy Németországnak „nincs és nem is lesz területi követelése” szerződő partnereivel szemben. Ugyanezt a megközelítést és ugyanezt a megfogalmazást alkalmazta Lengyelország az Ukrajnával, Oroszországgal, végül Litvániával 1991 és 1994 között megkötött és ratifikált államközi szerződéseiben. Sem Német-, sem Lengyelországban semmiféle belpolitikai feszültséget nem okozott a történelem során, századokon át hozzájuk tartozó területek elveszítésének ismételt elismerése. Ukrajna nemzetközileg garantált határokkal még nem rendel- A sokszor megrongált Petőfi-szobor az ungvári Petőfi téren Zrínyi Ilona és a gyermek Rákóczi Ferenc szobra a munkácsi várban 12