História 2012

2012 / 7. szám - FIGYELŐ - POTÓ JÁNOS: A Finnlandizáció kulcsszereplői: Paasikivi és Kekkonen

Az 1980-as évek fejlődése után azonban az 1990-es évek elejétől bekö­szöntött a gazdasági recesszió. Ennek okai között elsősorban Finnország leg­fontosabb kereskedelmi partnere, a Szovjetunió széthullását szokták meg­jelölni. A munkanélküliség 1990 és 1994 között 3-ről 16% fölé emelkedett, a bankrendszer válságba került, csőd­hullám indult el. A kormány gyors és hatékony intézkedései - vállalkozásokat támogató adóreformok, a társasági adókulcs radikális, 50%-os csökkenté­se, a kutatás-fejlesztés és az oktatás nagyarányú támogatása - kivezették a finn gazdaságot a hullámvölgyből. 1995 és 2005 között az ország össztermelése már átlagosan évi 3,5%-os növekedést produkált. A GDP 2006-ban 4,9%-kal, 2007-ben 4,5%-kal nőtt. A 2008 után kibontakozó globális pénzügyi válság Finnországot a stabil bankrendszere, az államháztartás jó állapota, a kevéssé eladósodott háztartások és az exportra termelő iparágak versenyképessége miatt nem érintette olyan érzékenyen, mint a világ többi országát. Jelentős fa- és papíripara (a világ második legna­gyobb papírexportőre) mellett Finnor­szág a hajógyártásban (jégtörők, óceán­járó luxushajók), telekommunikációs eszközök gyártásában is a világ élvonalá­hoz tartozik. ANTAL ANDREA Kekkonen elnöksége alatt is előfordultak „feszült” pillanatok a finn-szovjet viszonyban. Demonstráció Helsinkiben a szocialista országok csehszlovákiai beavatkozása ellen, 1968 „Mauio Koivisto, a Finn Köztársaság baráti munkalátogatáson hazánkban tartózkodó elnöke az ajándékba kapott karikásostort próbálja ki a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben fotóriporterek előtt.” Nádudvar, 1982. szeptember 8. orosz elnök megkoszorúzza a szovjet támadás idején a hazájuk védelmében elesett finn hősök emlékművét; igazság­talannak nevezi az 1948. évi szovjet-finn barátsági szerződést. Alekszej moszkvai pátriárka bocsánatot kér az 1939-es szovjet invázióért.­­ A lakosság száma meghaladja az 5 milliót. 1992. Orosz-finn alapszerződés váltja fel az 1948. évi szovjet-finn barátsági szerződést. - Finnország csatlakozik az Európai Gazdasági Övezethez. 1994. Az 1980-as évek látványos gazda­sági fejlődését az 1990-es évek elejétől gazdasági recesszió váltja fel. 1994-ben a munkanélküliek száma eléri a félmil­lió főt, a munkaképes lakosság létszá­mának 21%-át. 1994. október 16. A népszavazáson 56,9 : 43,1 százalékarányú többséggel az Európai Unióhoz való csatlakozás mel­lett döntenek a finnek. 1994-2000. A szociáldemokrata Martti Ahtisaari (1937-) Finnország első köz­vetlenül megválasztott elnöke. 1995. Finnország (Svédországgal és Ausztriával együtt) az EU teljes jogú tagjává válik, s ugyanakkor csatlakozik a NATO Partnerség a békéért program­jához.­­ Alkotmánymódosítás, amely őshonos népnek ismeri el és egyenjogú­­sítja a lappokat, és a lakóhelyükön gya­korolható kulturális autonómiával ru­házza fel őket. 1996. Létrejön a Lapp Küldöttség jog­utódja, a korlátozott jogalkotói jog­körrel felruházott Számi Országgyűlés, a lappok kulturális, önkormányzati és érdekvédelmi szerve. 2000. Elfoglalja hivatalát a szociálde­mokrata Tarja Kaarina Halonen (1943-), aki Finnország első női köztársasági elnöke. 2002. Finnország áttér az euróra. A kronológiát a szerkesztőség Gombos József: Finnország politikatörténete 1809- 1917 c. könyvének adattára alapján állí­totta össze Bereczki András közremű­ködésével. Finnországi jégmaraton, Kuopio, 2006 A korai hó birodalmában: piac Enstiumiban, 1986 43

Next