História 2012
2012 / 8. szám - EURÓPA-INTEGRÁCIÓ - MÜLLER RÓBERT: A honfoglaló magyarok tárgyi emlékei
Tartalom EURÓPA-INTEGRÁCIÓ • Makk Ferenc: Honfoglalástól az államalapításiig, 895-1000 3 • Müller Róbert: A honfoglaló magyarok tárgyi emlékei 2, 4, 6 ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK • Erdélyi Gabriella: Házasságtörés Nagyenyeden, 1500 10 ÍGY ÍRUNK MI • Kövér György: Tiszaeszlár, 1882-1883 13 ELSÜLLYEDT VILÁG • Sipos Péter: Gróf Károlyi Gyula, az „öreg pipás” 17 KALÁSZATOK • Levél Horthy Miklóstól (Közzéteszi: Balogh Margit) 20 KÖZÖS DOLGAINK • Glatz Ferenc: A magyar-szerb akadémiai történeti kutatásokról 22 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! • Pótó János: Liszt a balkonon 26 HÍREK Hettita szoborleletek Törökországból • A szegedi vár feltárása • Gengsztermúzeum Vegasban (Farkas Ildikó) 28 GLÓDUSZ • Fodor Pál: Kisebbségek az Oszmán Birodalomban 30 MELLÉKLET Európában Oplatka András: Hírünk a világban Jeszenszky Géza: Ne bántsd a magyart? Címlapon: A galgóci és a tiszabezdédi tarsolylemez (Magyar Nemzeti Múzeum) História Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőbizottság: Csorba László, Erdődy Gábor, Fodor Pál, Kertész István, Kovács Éva, Sípos Péty, Szász Zoltán, Zsoldos Attila A szerkesztőség tagjai: Burucs Kornélia, Demeter Zsuzsanna, Pótó János Tördelés, nyomdagrafikai előkészítés: Krónikás Bt., Biatorbágy Külső munkatárs: Bognár Katalin Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj 2012-re: 3200 Ft. Felelős kiadó: História Alapítvány (1088 Bp., Rákóczi út 5.) Kuratóriumi elnök: Gecsényi Lajos Levélcím: Pf. 9. Budapest, 1250. Elérhetőség: (36-1) 3560-457; szerkesztoseg@historia.hu Honlap: www.historia.hu Bankszámlaszáma 11701004-20125394 OTP Devizaszámlaszámok: Budapest Bank Rt. 1051 Budapest, Hercegprímás u. 5. USD HU47-10103104-82876600-00000997; Euró HU46-10103104-82876600-01000309 Adószám: 19654243-2-41 Nyomtatás és kötészet: MESTERPRINT Kft., Budapest, Vak Bottyán u. 30-32/B Felelős vezető: Szita Lajos ügyvezető igazgató Terjeszti: LAPKER Rt. és alternatív terjesztők Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest VIII. ker., Orczy tér 1. Tel.: +36-1-303-3447; postacím: Budapest, 1932). További információ: +36-80-444 444 hirlapelofizetes@posta.hu HU ISSN 01392409. Index: 25384 2 A honfoglaló magyarok tárgyi emlékei Tarsolylemezek A GALGÓCI, ezüstlemezből készült tarsolylemez volt az első, amely honfoglalóink sírjaiból előkerült. A mintázat éles szerszámmal való kirajzolása után a lemezt szurokra helyezték, és a hátteret mélyebbre kalapálták. A szélére ugyancsak ezüstből készült szalagkeretet illesztettek 23 ezüstszegecs segítségével. Ezek a szegecsek erősítették a lemezt a rossz ezüstből készült hátlapra s a bőrtarsoly fedelére is. A galgóci tarsolylemez mustrája végtelen hálóba szerkesztett palmettákból áll, és talán a legszebb megfogalmazása honfoglalóink mintakincsének, az ún. palmettás díszítőstílusnak. Az ágas leveles csokrok (palmetták) a táltoshit legfontosabb elemét, a világi rétegeket egybefogó világfát (életfát) jelképezik. A SZOLYVAI tarsolylemez mintázata a galgócival mutat rokonságot, a teljesen lapos felület megmunkálása azonban más: az előrerajzolt minta vonalait itt keskeny élű véső beütögetésével alakították ki. A vízszintes levelek középütt futó vonalát több esetben nem egyetlen ponttal zárták le, hanem a vonal mellett kétoldalt még egy-egy pontot ütöttek be. Ez az ún. „hármas pont” az egyik közép-ázsiai, szogdiai ötvösműhely sajátossága volt, így fontos utalás honfoglalás kori művészetünk forrásvidékeire. A tarsolylemez egyedülálló díszítőeleme a felső szegélyhez erősített, bojtokat utánzó öntött veretsor. A TISZABEZDÉDI honfoglalás kori temetőben egy nagycsalád nyugodott, a családfő sírja - amelyet a leggazdagabb mellékletekkel láttak el - középen helyezkedett el. Miután őseink hite szerint a túlvilági élet az evilági tükör- A galgóci, a szolyvai képe, ezért a családfőtől jobbra a nőket, balra a és a tiszabezdédi tarsolylemez férfiakat temették el. A családfőt a feje alá tett (Magyar Nemzeti Múzeum) nyereggel, szablyával, díszes lemezzel fedett tarsollyal, tegezzel, késsel, árral, fenőkővel, ujján ezüstgyűrűvel, lovának maradványaival temették el. Az apró tárgyak számára szolgáló bőrtarsoly fedelére apró szegecsek segítségével erősítették fel a dúsan aranyozott vörösréz lemezt. A lemez különlegességét a stilizált növényi elemek közötti különböző szárnyas fantázialények, szörnyek alkotják: fent balra madártestű griff-féle, jobbra szárnyas oroszlán, absztrakt stilizálásban, geometrikus formákból, csigavonalból, körökből, szalagfonatból összetett testtel. Ezek a mitikus őrző szörnyek a lemez közepét kitöltő keresztet védenek. Más emlékek is tanúsítják, hogy a kereszténység nem volt ismeretlen a magyarok körében már a honfoglalás előtt sem, s még ismertebbé válhatott a Kárpát-medence népeivel való érintkezés s az innen kiinduló kalandozások során. Nem mondható meg, vajon ezzel a jellel a bezdédi nemzetségfő kereszténynek vallotta-e magát, vagy csak nomád módra, egyebek között a kereszt jelének is alkalomadtán szerencsét hozó szerepet tulajdonított. Akárhogyan is, a bezdédi tarsolylemez valamelyest érhetővé teszi, hogy a Kárpát-medencében letelepedett magyarság viszonylag gyorsan fogadta be a kereszténységet. MÜLLER RÓBERT, MAROSI ERNŐ folytatás a 4. oldalon .