História 2012

2012 / 1. szám - FARKAS ILDIKÓ: HÍREK

Közép-Amerika újabb civilizációja P­anama középső részén az 1930-as években egy addig nem ismert civilizációra utaló aranytárgyakra bukkantak Sitio Conte lelőhely közelében. Nem állt rendelkezésre támpont a 250-től a spanyol hódítók érkezéséig létezett kultúra azonosítására, ezért ideiglenesen az „arany vezérek” nevet kapta. Forrás nem maradt a civilizációról, nyelvük nem ismert, és épületeik sem maradtak fenn, mivel bambusznádból épít­keztek. Most 700 és 1000 közötti időszakból származó aranyak és drágakövek kerültek elő Sitio Contétól három km-re, El Canónál, ahol már eddig is nagyszámban találtak kőmono­­litokat és­­szobrokat. 2008-ban itt egy feltehe­tően magas rangú férfi csontvázára leltek, akin mellvért volt, kezén mandzsetták, övét pedig aranyfejek díszítették. 2011 elején újabb temet­kezési helyet tártak fel a területen, amelynek lele­tei hasonlóságot mutat­nak Sitio Conte leletei­vel. Az aranytárgyakon ábrázolt mitikus figurákat a kutatók egyelőre nem tudják beazonosítani; van olyan vélemény, mely szerint vérfarkasokat és vámpírokat ábrá­zolnak. A kutatók szerint az El Cano-i különálló kultúra lehetett, de feltehetően kereskedelmi kapcsolatban állt más közép-amerikai kultúrák­kal. A spanyol hódítás olyan gyors és mindent el­söprő volt ezen a területen, hogy szinte semmi más nem maradt fenn az egykori civilizációból, csak az aranytárgyak. Az arany gyakori és tiszta formában való előfordu­lása miatt valószínű, hogy a közelben le­hetett a lelőhelye, ezért már fel is merült a kutatókban, misze­rint itt lehetett a hódí­tók által annyira kere­sett „arany ország”, El Dorado. Titokzatos rendeltetésű aranytárgyak Sitio Conte lelőhelyről Kína történelmi kincsei veszélyben K­ína történelmi örökségét nemcsak az iparosítás és a természetátalakítás veszélyezteti, hanem egyre nagyobb arányban a sírrablók és műkincstolvajok, akik egyre erőszakosabban és egyre fejlet­tebb módszerekkel keresik és lopják a ré­giségeket és történelmi emlékeket. Bul­dózerekkel és dinamittal jutnak be a föld alatt mélyen fekvő sírkamrákba is, ame­lyeket éjjellátó távcsövekkel és oxigéntar­tályokkal felszerelkezve derítenek fel. A rablók technikai felszereltségét mutatja, hogy a múlt évben egy 27 tonnás szarko­fágot loptak el és hajóztak át Amerikába Hszian tartományból. A fosztogatások már olyan mértéket öltöttek, hogy nem egyszerűen kirabolják a sírkamrákat, ha­nem a buldózerekkel teljesen tönkre is te­szik, ami után már feltárni sem lehet azo­kat, így nemcsak külföldre adják el az or­szág műkincseit - hiszen akkor még azok megmaradnának, bár nem Kínában -, ha­nem el is pusztítják a kulturális örökséget. Becslések szerint mintegy százezer kínai is foglalkozhat műkincslopással és -kereskedelemmel, amit a kínai vélemé­nyek szerint az ország gazdasági nyitása tett lehetővé, hiszen megjelentek a külföl­di műkincskereskedők, piacot teremtve a tolvajoknak. A kínai műemlékvédelmi ha­tóságok szerint ha mindez így folytatódik, tíz év múlva már nem lesz mit védeniük. Sanhszi tartományban a régészek által fel­tárt 900 sírkamra mindegyike üres volt már, mire a kutatók odaértek. A szerve­zett bandák lefizetik a földműveseket, hogy segítsenek nekik sírkamrákat találni, illetve gyakran a helyi hatóságokat is, hogy szemet hunyjanak a rablások felett, és jól szervezett közvetítői hálózat segítsé­gével azonnal túladnak a régiségeken. A rendőrség ez évben központi szervezetet állít fel, hogy eredményesebben tudjanak fellépni az illegális műkincs-kereskedelem és a régészeti lelőhelyek pusztítása ellen. FARKAS ILDIKÓ A China Daily illusztrációja a sírrablók módszereiről, 2011. szeptember 7^ 5. A fakamrák különleges, ezer év alatt lebomló fából készültek a magas rangú halottaknak Kínai régészek sírkamrát tárnak föl Vírusig szűrő sírkamra § ^ maszk 1. A sírrablók gyakran speciális ásóval vizsgálják a talaj minőségét, hogy van-e alatta sírkamra 2. Robbanóanyagokat helyeznek el az irányított robbantásokhoz 3. Ventillátoros szellőzőcsöveket engednek le az oxigénellátás biztosítására 4. Lámpákat, vírusellenes maszkokat, láncfűrészt visznek magukkal a koporsót védő fakamra tetejére 6. A fakamrát láncfűrésszel nyitják meg, és az itt talált műtárgyakat elviszik 35

Next