Hitel, 1989. január-június (2. évfolyam, 1-12. szám)

1989 / 9. szám - VILÁG-SZEM - Gondolatok Közép-Európa jövőjéről - Interjú Zbignew Brzezinskivel (Heltai András)

VILÁG-SZEM szerkesztette, a szövegeket Szabó Julianna gon­dozta. Püski Sándor és a SMIKK közös kiadásban tette közzé Csurka István esszéinek egy kis váloga­tását. A címe: „Közép-Európa hó alatt”. A párizsi Irodalmi Újság könyvsorozatában megjelentette Sólyom Ildikó „Megtörténhetett?” című emléke­zéseit. Ezek időközben Szegeden is napvilágot lát­tak. Magyar szerzők más nyelven írott művei között első helyen érdemel említést a Borsody István által szerkesztett és angol nyelven megjelent „The Hungarians: a divided nation” (A magyarok: egy megosztott nemzet) című tanulmánygyűjtemény, amelynek témája a közép-európai nemzetiségi kérdés és a magyar kisebbségek helyzete a Ma­gyarországgal szomszédos országokban. A könyvnek különleges időszerűséget kölcsönöz a magyarok üldözése Romániában, az Erdélyből való menekülés, a megromlott magyar—román vi­szony és a közép-európai nemzetiségi ellentétek iránt megnövekedett nyugati érdeklődés. Borsody a közép-európai na­cionalizmusok káros hatásait, a nemzetiségi konfliktusok ártalmait és a nemze­tek közötti megértés nehézségeit elemzi. A kötet többi munkatársa — köztük három amerikai pro­fesszor — a viszályok hátterét és a kisebbségi sor­sot tárgyalja. Nyugati és hazai magyar szakembe­rek hiteles képet adnak a jelenlegi állapotokról és tárgyszerűen, elfogulatlanul, nyugodt hangon mutatják be a mai helyzetet. A könyv, jóllehet el­sősorban a nem magyarul beszélő érdeklődők tá­jékoztatására és eligazítására készült, megérde­melné, hogy magyarul is hozzáférhetővé váljék. Ugyancsak magyar a témája egy svéd nyelvű ta­nulmánykötetnek, amely „Ungaria i T­ransylvani­­en” (Magyarország és Erdély) címen Stockholm­ban jelent meg és 160 lapon az erdélyi — és romá­niai — magyarok sorsát mutatja be. Dél-Kelet- Európa nemzetiségi problémáival foglalkozik Il­­­lyés Elemér New Yorkban megjelent „Ethnic Continuity in the Carpatho- Danubian Area” cí­mű négy és félszáz lapos művében, különös figyel­met szentelve a dáko-román elméletnek. A müncheni Langen Müller Kiadó 1988-ban megjelentette Kerényi Károly német nyelvű élet­műsorozata újabb kötetét, mégpedig a „Wege und Weggenossen” (Utak és útitársak) második ré­szét. Ezt is, mint az első részt, a tudós és író özve­gye, Kerényi Magda szerkesztette. Egy frankfurti kiadónál az elmúlt évben napvilágot látott két vas­kos kötetben, együttesen mintegy 1200 lapon Fej­tő Ferenc „A népi demokráciák története” című művének újabb német kiadása. Ez bővített, kiegé­szített formája az 1972-es „Die Geschichte der Volksdemokratien”-nek. A szerkesztés munkáját Hans-Henning Paetzke végezte. Festő művét ere­detileg franciául írta és első ízben 1953-ban jelent meg. Végül­ ugyancsak két kötetben jelentek meg német nyelven Szirmai Endre rajzokkal, fényké­pekkel, lapkivágásokkal és egyéb dokumentu­mokkal illusztrált életrajzi jegyzetei. A stuttgarti orvosprofesszor és író emlékeit több mint ezer la­pon a Szirmai Archívum jelentette meg. BORBÁNDI GYULA Ön a kelet-európai híd egyik építője volt. Mi lehet most a Bush-féle Kelet-Európa-politika fő csapá­sa? Én azt várom, hogy a Bush-kormányzat nagyon komolyan el fog mozdulni abba az irányba, hogy megszüntesse Európában a Keletet és a Nyugatot elválasztó szakadék maradványait, azét a szaka­dékét, amely a sztálinizmus és a negyvenes évek eseményeinek következtében jött létre. Azt hi­szem, hogy ez a törekvés komoly lesz. Az igazság az, hogy a történelem a hetvenes években már eb­be az irányba haladt, de akkoriban sajnos annak a következtében, amit most a szovjetunióbeli pan­gás időszakának nevezünk, átmenetileg kisiklott a hetvenes évek enyhülése. Azt hiszem, hogy most igazi lehetőségünk adódik, mert a Szovjetunióban a változás szelei fújnak, ott van a peresztrojka, ott van Gorbacsov, aztán ott vannak a magyarországi változások, a lengyelországi változások — és ott vannak a Nyugat szemléletében bekövetkezett változások, hogy tudniillik, próbáljunk meg kifej­leszteni egy olyasfajta Kelet-Nyugat közti kap­csolatot, amely valójában az egyetlen Európa rea­litása felé halad. Mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Az Egyesült Államok külpolitikája a világháború óta azt mondja, hogy nem kívánja megváltoztatni az európai status quó-t, vagyis Jaltát, de mégis arra kívánta bátorítani Kelet-Európa nemzeteit, hogy tegyenek szert nagyobb függetlenségre, polgári jo­gokra, és így tovább. Hogyan látja Magyarország mai állapotát, és merre mozdul innen az amerikai külpolitika Kelet-Európa, Magyarország vonat­kozásában? Hadd fogalmazzak így: sok szó esik mostanában a közös európai házról. A kérdés az, hogy mi ennek a közös háznak a tartalma? Földrajzi vagy inkább ideológiai-e ez a tartalom? Más szóval: ezt a közös európai házat földrajzi fogalmakkal írjuk le vagy inkább úgy, hogy vannak olyan közös eszmei érté­kek, amelyek az európai civilizáció alapját képe­zik? Én egy olyan európai házban hiszek, amely bizonyos magasabb rendű értékekre épül. Ezek között az értékek között az elsődleges az egyén központi szerepe, a szabadság elsőbbsége, a de­mokrácia intézményesítése és mindezek alapján a bőség megteremtése. Azt hiszem, hogy ebben az irányban haladunk. Általában szólva úgy határoz­nám meg a történelem fő csapásának irányát, hogy a jelenlegi magyarországi események nagyjából ebbe az irányba visznek bennünket. Ezért én derű­látó vagyok. Azt hiszem, hogy a sztálinizmus korá­nak vége van, nagyon valószínű, hogy újraéleszte­ni már nem lehet, és valós lehetőség van egy olyan Európa létrehozására, amely bizonyos eszmei törekvések közös voltára, nem pedig egyszerűen egy mechanikus földrajzi meghatározásra épül. Mit gondol, mi lehet a Szovjetunió válasza azokra az értékekre, amelyekben mi oly nyilvánvalóan osztozunk? Azt hiszem, ez a kérdés igen bonyolult. Tulajdon­képpen ez a jövő nagy kérdése. Nekem rendkívül rokonszenves az, amivel a Szovjetunióban próbál­koznak. És mindennap igazán drámai fejlemé- ----------------GONDOLATOK KÖZÉP-EURÓPA INTERJÚ ZBIGNIE W BRZEZINSKIVEL Az MTV Külpolitikai Főszerkeszt­ősége új sorozatot indított a Panoráma című műsorában a Jalta utáni Európa, Közép- és Kelet-Európa jövőjéről. E sorozatban — 1989. március 6-án — hangzott el a következő interjú. Zbigniew Brzezinskivel a washingtoni Georgetown Egyetem Stratégiai Kutatóközpontjá­nak munkatársával, a Columbia Egyetem professzorával, Carter elnök volt nemzetbizton­sági tanácsadójával Heltai András beszélget. Megjegyezzük, hogy a beszélgetésben az in­terjú készítője a nyugati szóhasználatnak megfelelően a Kelet-Európa megjelölést nemcsak a Szovjetunióra, hanem a mi térségünkre is érti. 18 HITEL • 1989. 9. szám

Next