Hitel, 1994. január-június (7. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - SZEMLE - Borbándi Gyula: A nemzet fénylő csillaga (Könyvek az ötvenhatos magyar forradalomról)

SZEMLE művek mely évben és hol jelentek meg. Hasznos lett volna azonban feltüntetni, hogy az októberi napokban íródott versek és rövid prózai szövegek egy része nyom­tatás előtt már elhangzott a Szabad Kos­suth Rádióban, ami nagymértékben hoz­zájárult korai megismeréséhez és ezáltal forradalmi hangulat- és légkörteremtő szerepéhez. A kötet Petőfi Sándor, majd Faludy György verse nyomán kapta címét: Ezer­­kilencszázötvenhat, te csillag. „Igen - ol­vassuk a Bevezető végén a magyar forradalom mindannyiunk csillaga, ame­lyet bátran kell követnünk a jelenben.” Az antológia valóban erre serkent. * * * Még a két történelmi olvasókönyv előtt, 1990-ben jelent meg a Századvég Kiadó, az Atlanti Kiadó és az 1956-os Intézet közös gondozásában az 1956 - A forradalom krónikája és bibliográfiája című 182 lapos kötet, amelyet Varga László történész szerkesztett. Ennek két előzménye van. Kezdeti for­májában 1986-ban készült, egy „magán­keretekben működő budapesti munkakö­zösség” jegyezte, és szamizdat kiadásban jelent meg. Jelentősége abban állott, hogy egyfelől egy kényesen őrzött tabut sértett meg, hatósági tilalom ellenére is hozzá­nyúlt a forradalom témájához, másfelől Magyarországon első ízben adott hiteles tájékoztatást arról, hogy mi történt 1956 őszén. Ez az anyag bővített formában 1987-ben a párizsi Magyar Füzetek és az Atlanti Kutató és Kiadó Társulat közös ki­adásában ismét napvilágot látott. A kötet két részből áll. Az 1953-tól 1963-ig terjedő kronológia olyan bő és részletes, hogy tömör történeti beszámo­lónak is felfogható, és olyan olvasmá­nyos, hogy összefüggő szövegként is megállja a helyét. Ha azt nézzük, hogy mily gyér volt az első változat kiadása­kor rendelkezésre álló forrásanyag, összeállítói elsőrangú munkát végeztek. Érzékletes képet nyújtottak Magyaror­szág történetének fordulatos és sorsdöntő tíz esztendejéről. A kedvező benyomást egyáltalán nem csökkenti egy-két hiányosság, szerkesz­tési és fogalmazási hiba. A 40. lapon az 1956. szeptember 17-i írószövetségi köz­gyűlésről szólva az összeállító tájékoztat arról, hogy kik maradtak ki és kik kerül­tek be a szövetség új irányító testületébe. Arról a fontos adatról azonban megfe­ledkezett, hogy ki lett a szövetség új el­nöke és ki a két alelnöke, akiknek sze­mélye már jelentős fordulatot jelzett. Az 52. lapon az áll, hogy XII. Pius pápa ok­tóber 26-án enciklikát adott ki a forrada­lom támogatására. Az enciklika nem a megfelelő kifejezés annak érzékeltetésé­re, hogy XII. Pius üdvözölte a magyar felkelést, és imára szólított fel győzelmé­ért. Enciklikát a pápák csak nagyon rit­kán adnak ki, jelentős egyházpolitikai és szociális kérdésekben. A Csicskó Mária által összeállított, annotált bibliográfia ugyancsak megbíz­ható képet nyújt ötvenhat irodalmáról, pontos műfaji felosztásban és kitűnő el­igazító jegyzetekkel. Mivel észrevehe­tően csak a Magyarországon könnyen el­érhető könyvtári és magánkézben lévő művekre korlátozódott, több fontos és említésre méltó munka hiányzik belőle. Azonnal feltűnt Gombos Gyula a forra­dalmat is érintő Húsz év után és Huszon­egy év után című könyvének, Feketekúti HITEL 1994. ÁPRILIS

Next