Hitel, 2000. január-június (13. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 6. szám - SZEMLE - Kápolnai Iván: "Átpillantását vágyjuk az egésznek" (Perjés Géza: Seregszemle. Hadtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok)

SZEMLE Egyik hírlapi cikkében 1993-ban fölvetette azt a kérdést, bűnös volt-e a népbíróság által 1945 végén elsőként halálra ítélt és kivégzett Bárdossy László miniszterelnök és külügymi­niszter. Ehhez a kérdéshez kapcsolódnak azok a fejtegetései is, melyeket a Volt-e alternatíva? (Magyarország a második világháborúban) cím­mel 1999-ben megjelent könyvhöz fűzött. A Horthy Miklós kormányzó itthoni (családi keretek közötti) eltemetése körül 1993-ban kirob­bant vita adta számára az indítékot, hogy Eltit­kolt történelem címmel közreadja gondolatait az úgynevezett „Horthy-fasizmussal” kapcsolatban, nagyszámú dokumentált és a történészek által korábban mégis figyelmen kívül hagyott ténykö­rülmény feltárásával. Történeti tárgyú publicisz­tikai írásainak a száma meghaladja a százat. Ilyen méretű és színvonalú életmű ellenére Perjés Gézának nincs semminő tudományos (kandidátusi, doktori) fokozata és kitüntetése. Nem a történetkutatók túlnyomó többsége által járt utat követte. Nem levéltári kutatásokból in­dult ki és tárta fel aprólékos részletességgel a fontosnak tartott tényeket és eseményeket vala­mely jól körülhatárolt témára és korszakra vo­natkozóan. Mindig a múltbeli bonyolult életet igyekezett megérteni és rekonstruálni, rögzült (olykor téves) politikai és egyéb előítéletek, elő­feltevések nélkül, s ezzel a tárgyilagos, az objek­tív és szubjektív (lélektani) szempontokat egy­aránt figyelembe vevő történeti szemlélettel kísérelte meg láttatni hosszabb-rövidebb korszak életviszonyait, annak sokrétű összefüggéseivel. Valójában nem is nagyon törekedett­­ az el­múlt évtizedek szellemi életének jó néhány ki­válóságához hasonlóan - a hivatalos elismerés különböző formáinak megszerzésére. Az úgy­nevezett „önmegvalósítás” útja számára abban állt, hogy felkészültséget tanult szakmájában, s jártasságát a hadtudományok elméleti és gyakorlati ismereteiben igyekezett a tudomány területén képességei szerint maximális mérték­ben hasznosítani. Nem kívánta kijelölt bizott­ságok előtt bizonygatni marxista-leninista ide­ológiai ismereteit, valamint orosznyelv-tudását. Történetkutatói munkájához többnyire kielégí­tőnek és megbízhatónak találta a klasszikus polgári filozófia különböző irányzatainak ta­naiból nyert ismereteket, és azt, hogy kellően tudott tájékozódni a német, francia és angol nyelvű szakirodalomban. Ilyen ideológiai és szaktudományos felvértezettséggel hozta létre gazdag életművét a társadalomtudományok több ágát is érintő területeken. Holisztikus történeti szemléletével és inter­diszciplináris munkamódszerével korát meg­előzve utat mutatott a történeti valóság feltárá­sában. Jó lenne, ha az utókor felismerné a Perjés Géza által járt, példaértékű út jelentősé­gét, és ha nem is az ő kivételesen magas szín­vonalán, de az általa vágott csapásokon meg­próbálná folytatni a sok fáradságot, beleérző képességet, körültekintő figyelmet igénylő munkáját annak érdekében, hogy a kellő nem­zeti és emberi önbecsülés talaján, de szélsősé­ges illúzióktól mentes kép alakuljon ki múl­tunkról, ami jelenünket is érinti, s egyben jövőnket is befolyásol(hat)ja. (Balassa Kiadó- Zrínyi Kiadó, 1999.) Kápolnai Iván Pálfy G. István a HITEL 1998 novemberi számában Ősbűn című írásával megsértette Havas Henrik, Forró Tamás és Mester Ákos személyiségi jogait Nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, hogy a felpereseket választották ki az 1998-as lakiteleki találkozóról szóló tudósításra. Nem felel meg a valóságnak az az állítás, hogy még az 1994-es kampány idején is a felperesek készítették fel a médiaszereplésre az Antall-Boross kormány vezető tisztségviselőit. Azt a hamis látszatot keltettük, mintha a felperesek Aczél György szellemi köréhez tartoztak volna, és évek múltán is az ő értékrendje és akarata érvényesül. ^ •k •k -k 112 HITEL 2000. JÚNIUS

Next