Hitel, 2006. július-december (19. évfolyam, 7-12. szám)
2006 / 8. szám - ESSZÉ - Papp István: "...én, aki egész életemben a nép ügyéért harcoltam" (Egy középosztálybeli életút a század viharaiban: Fitos Vilmos, (1913-2000)
lom alkotásaira. A matúra megszerzését követően 1931-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-latin szakjára iratkozott be. Ugyanebben az esztendőben sikerrel felvételizett a korszak híres tehetségnevelő iskolájába, az Eötvös Collegiumba. Fitos Vilmos 1936 júniusában vehette át középiskolai tanári diplomáját, de erre az időpontra már eldőlt, hogy sokkal inkább a politika, az ifjúsági mozgalom kérdései izgatják, nem pedig a tudomány dilemmái. 1933-ban, harmadéves egyetemista korában belépett az Árpád Bajtársi Egyesületbe, melynek hamarosan kulturális alvezére, majd vezére lett. Mielőtt tovább mennénk Fitos életútjában, érdemes egy pillantást vetünk a korszakban működő egyetemi-főiskolai diákszervezetek kavalkádjára. 1920-at követően gyorsan megalakultak a felekezeti, származási és szakmai alapon tömörülő diákszervezetek. Az egyetemek azonos karaira járó hallgatók azonos nevű egyesületekbe tömörültek (pl. az orvosok a Csaba, a jogászok a Werbőczy, a bölcsészek az Árpád Bajtársi Egyesületekbe). Ezeket a bajtársi egyesülteket a Turul Szövetség fogta össze, melynek élén a fővezérség állt. Tagjait az évente két alkalommal összeülő követtáboron választották a küldöttek. A Turul Szövetség az 1920-as években azzal vált hírhedtté, hogy tagjai több alkalommal rendeztek zsidóveréseket az egyetemeken. Ez a dicstelen helyzet 1932/33 táján kezdett megváltozni, amikor feltűntek a szövetségen belül a népi mozgalom eszmekörével szimpatizáló erők. Ebbe a légkörbe cseppent bele Fitos Vilmos, aki 1938-tól a Turul Szövetségen belül az ún. népi ellenzéki szárny vezetője lett. Fitos Vilmos - a kor oly sok fiatal értelmiségijéhez hasonlóan - úgy vélte, hogy a szociális kérdéseket feszegető és a magyar paraszti hagyományokat, kultúrát propagáló népi eszmekör lehet a politikai és társadalmi reform vezérlő elve. Ennek érdekében a fiatal diákvezér a Turul Szövetség tagságát fel kívánta sorakoztatni a népi eszmeiség mellett. Fitos közéleti pályájának 1933-tól 1943-ig tartó időszaka ezen törekvés jegyében telt el. Mint a Turul Szövetség országos kulturális alvezére, minden követ megmozgatott a népi gondolat támogatására: „Mint országos kulturális vezér állandó harcban a Turul hivatalos jobbszárnyával - több mint 100 irodalmi és zenei estet rendeztem. Ezeken az esteken az ország minden részében - városokban és falvakban - elsősorban a népi írók és műveik, továbbá Bartók és Kodály művei, illetve népdalfeldolgozásai kaptak pódiumot. Megszerveztük a Turul Kiskántust, egy kamarakórust, kizárólag a népdal propagálására. Még operastaggionét is szerveztünk. Több későbbi kiváló operaénekesünk itt tűnt fel, vált ismertté, és innen került át később az Operaházba. A Turul-ellenzék keretében egy zenei egyesületet is létrehoztunk Farkas Ferenc, a kiváló zeneszerző és Endre (jelenleg András) Béla, a szintén közismert karnagy vezetésével. Az általam, illetve ezen a munkaterületen helyettesem, Jászberényi Károly által megrendezett irodalmi és zenei estek a népi radikalizmus politikai elveit képviselték. A műsoron rendszeresen szerepeltek Petőfi, Ady és József Attila forradalmi versei. A népi írók egy része is belépett a Turulba, hogy ebben a munkában fokozottabban lehessen a segítségünkre. A Turul-ellenzék egy egész sereg röpiratot adott ki” - írta Fitos Vilmos visszaemlékezéseiben. Ezeken túl saját kiadót hozott [ 73 ] 2006. AUGUSZTUS