Hitel, 2012. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 6. szám - Varga E. László: Turulok, magyarok
Kezdjük a magyar kultúrával. Szerzőnk számára nem létezik ilyen. Szerinte a magyarságot - ezt a szót ugyan még semleges jelzőként sem írja le - a világgal Seres Rezső „Szomorú vasárnap” című dala jobban megismertette, mint Liszt muzsikája. Az ilyen torzítások csak fokozzák felháborodásunkat. Szerzőnk azt írja, hogy könyve egy magányos vándor, egyszemélyes utazó tapasztalatainak eredménye. Pedig nem az! Kíséretét alkotta valamilyen Lajos és Gáspár. Vajon kik lehettek ők? Milyen hírekkel szolgáltak, milyen tanácsokat adtak neki? Zsigeri ellenszenvvel szól Krzysztof Varga történelmi eseményekről, emlékekről, ellenszenvesnek, téveszmékkel terheltnek mutatja Magyarországot. Mindezzel az olvasót a magyarság ellen hangolja. Ezzel a szándékkal írta volna a könyvet? Sajátos „bája”, hogy a szerző jubileumi évben, 2009-ben adta ki a könyvét. Hetven évvel azután, hogy a magyar kormány, szembeszállva a náci Németországgal befogadta a lengyel katonákat és polgári menekülteket. Tehát épp abban az évben került piacra, amikor a lengyel-magyar sors közös kulcseseményeinek évfordulóját ünnepelte a két ország, rangot adó hiteles megemlékezésekkel és tudományos konferenciákkal, dokumentumok közzétételével. Milyen üzenetet olvashatunk ki belőle? A szerző szemében minden és mindenki valaminek, valakinek a karikatúrán túli gúny és megvetés tárgya, a személyek, művészeti alkotások, nemzeti ünnepek, szimbólumok. Lássunk továbbiakat példálódzásaiból. Hálás ő a történelemnek: az augsburgi csatában végre szétverték a kora középkori Európát nyugtalanító magyarokat. Szerinte azért maradtak a Kárpát medencében, mert „nem tudták Európát lovaikkal beszáguldani”. Üzeni még, hogy „átok magyarnak lenni”, „az öngyilkosság a magyar kultúra legsikeresebb exportcikke”. Nemzeti divatbemutató, holdkórosok forradalma a Kossuth téri tüntetés. Ópusztaszer nemzeti Disneyland. Részleteit számba véve cinikusan gúnyolódik, legyen az öltözet, hadtörténelem vagy kiállítási tárgy. Tudjuk, hogy az események, emlékhelyek lényege nem a szereplők egy kis részének az öltözete, nem a kiállított tárgyak politikai, hangulatkeltő elemzése. Tudták ezt a lengyelek is amikor érdeklődéssel fordultak a 2006-os budapesti események felé. De igaz választ nem kaptak szerzőnktől. És miért bűnös vajon a turul? Minden népnek van eredetmondája (ahol most Ön lakik, Varga úr, annak az országnak is van), mitológiája, totemállata. Nekünk is. Nem mondja azt, hogy nekünk nem lehet, csak azt sugallja, azért mert van, megvetendők vagyunk. Ráadásul a turul sosem létezett, egy kitalált állat. A magyar belpolitikában jelenlevő sajtó- és politikai hadjáratot folytatja a turul és az Árpád nemzetség egykori zászlaja ellen, nacionalizmust, rasszizmust köt hozzá megfellebbezhetetlenül, mert ez ugye nem hiányozhat egy bulvártermékből. Elképesztő, mi mindenre terjed ki a figyelme, s mi mindent igyekezik kigúnyolni. Lássunk néhány beszédes példát belőlük: Pécs azért lett Európa kulturális fővárosa, mert a legkevésbé depressziós, legkevésbé magyar. Magyarország lapos, különös szmog ül rajta. Fülledt levegő, konyhai szagok és alkoholos lehelet keveréke. Szombathely és Zalaegerszeg - mindkettő olyan, mintha fölösleges volna. Az egri Szépasszony-völgy olyan, mint a felszámolás előtti Vidámpark, 2012. JÚNIUS