Hitel, 2015. január-június (28. évfolyam, 1-6. szám)
2015 / 3. szám - A Bethlen Gábor Alapítvány 2014. évi díjazottjai (Agócs Sándor, Bryan Cartledge, Cs. Nagy lbolya, Kiss-Rigó László, Lezsák Sándor, Markus Mechel, Miskolczy Ambrus, Petrik Béla,Szalai Attila, Szenti Tibor írásai)
Nem mondhatunk semmit, csak hallgatunk és hallgatunk... Csak a néma gyász fojtogat bennünket hetek óta. Későn találkoztunk, és túl hamar elmentetek. Tudjuk mindhárman, voltak még terveink. Számotokra egy másfajta jelen már elkezdődött, nem tudhatjuk, nekünk mennyi időnk van még... Kedves Éva, kedves Zsuzsa! Isten Veletek! Agócs Sándor Tamási Áron-díjas Margittai Gábor Az a műfaj, amelyet Margittai Gábor író, újságíró, „szórványkutató" irodalomtörténész művel, a szépirodalom, a kritika meg az esszé s a legnemesebb-igényesebb irodalmi riport, olykor külön-külön, máskor mindezek rangos, szerves formai-tartalmi elegye. Írásai Móricz pompás tájfestő, környezetábrázoló riportjait, Kosztolányi Dezső hiteles lélekrajzú portréit, „alakjait" vagy éppen az erdélyi Веке György, a felvidéki Gál Sándor alapos tárgyismeretű, mégis novellisztikusan oldott, a tényvalóság fölötti esztétikai régiókba is emelt riportjait, publicisztikáit juttatják eszünkbe. Érdeklődése fókuszában az emberi sors, elsősorban a határainkon kívülre szakadtak, a szórványban élők, de akár a világ legtávolabbi pontjain föllelt, „magyar tudatú" a história mélyén valaha talán valóban magyar népcsoportok sorsa, múltja, jelene, lehetséges jövője áll. Műveiről általában is elmondható, amit Utazás a végeken (2005) című könyvéről olvashatunk: „olyan tereket és időket mutat" be, amelyek „történelmünk ciklikus nagytakarításaiban (vagy pusztán lustaságból) egyszerűen elvesztek", a török kortól Trianonig s hatásukban máig ívelően. Fogalmazásmódja pontos, tárgyszerű, alapos, de stílusát a képzelet, a gazdag vizuális fantázia, a látásmód távlatossága, nem utolsósorban az intellektualitás, a világos koncepció teszik olvasmányossá, s írásait akkor is befogadhatóvá, az olvasók rokonszenvét megnyerőkké, ha témái - nem egyszer - nyomasztó, tragikus történetek. (Minő ritka erények mindezek az elnagyolt, tehát felelőtlen vagy épp öntetszelgő, ömlengő modorú, túlcsordulóan szubjektív, irodalmiaskodó publicisztika-újságriport uralma közepette!) Margittai Gábor tisztelettel bánik az emberrel, a riportalanyaival, tiszteli a tényt (ritkábbnál is ritka erény), felkészülten, alapos tárgyismerettel nyúl a témáihoz. S akkor is őszinte kíváncsiság vezérli, ha heteket, hónapokat kell kutatással, forrásnyomozással, utazással töltenie. Amit Margittai Gábor ír s ahogy írja, az hiteles, megbízható, és nem elhanyagolható eleme ez az újságírásnak - stílusában szép. 84 HITEL