Hitel, 2017. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)

2017 / 2. szám - Wodianer-Nemessuri Zoltán: Hódolat

Wodianer-Nemessuri Zoltán Hódolat írónak-költőnek mindenekelőtt anyanyelve és nemzeti irodalma nagyságai előtt kell meghajolnia, hiszen belőlük táplálkozik. A szülőföld népe, múltja, hagyo­mányai, tájai, ízei, illatai ép lelkűek számára megkerülhetetlenek. Azok voltak a többnyelvű tollforgatóknak is, köztük Dávid Ferenc (Franz Hertel) kolozsvári születésű unitárius püspöknek, aki zsoltárait és hitvitázó iratait németül, ma­gyarul és latinul egyaránt maradandóvá tette. Vladimir Nabokov regényeit az orosz mellett franciául és angolul írta. Kalász Márton németül is versel. Az ame­rikai Saul Bellow és Isaac Bashevis Singer éppúgy, mint Kertész Imre, sajátos zsidó szenvedéstörténetükért részesültek Nobel-díjban. A kivándorolt erdélyi szász Herta Müller Nobel-díját nemzete sorsáról írott nagyregényének köszön­heti. Esetükben (is) arról van szó, hogy népük históriáját képesek voltak általános emberi érvényűvé formálni. Emigráns szerzőink: Borbándi Gyula, Czigány Ló­ránt, Kristóf Ágota, Kemény Tamás, Ferdinandy György, Kabdebó Tamás, Márai Sándor, Mikes György, Sárközi Mátyás, Tollas Tibor és mások magyarságukat választott hazájukban sem adták föl. Ha másképp nem, műfordítóként dolgoztak, illetve külhonban is gyermekkori emlékeikből építkeztek. Balassi Bálint Michael Bock lutheránus prédikátor Beteg telkeknek való füves kertecske című munkája ma­gyarra ültetésével legelső műfordítóink egyikének tekinthető. Ady szerint a „Vers csak cifra szolga, / Hulltommal hullni: ez a szolga dolga". Hunn, új legenda című költeményében a magyarság kezdeteihez nyúl vissza, mert saját kora nem elégíti ki. Bőven talál benne ostorozni valót. Petőfiről írta: „Az univerzum kisebb csodái közé tartozik." Ady a féltót-félszerb Petrovicsnál „szabadságszeretőbb és hívebb" magyar poétát nem ismert. József Attila anyja „.. .bún volt, az apám félig székely, / félig román, vagy tán egészen az". No de vigyázat: Nádasdy Ferenc hadvezér, az erős fekete­ség szerint a magyar és a „jó magyar" közt a különbség az, ami a madár és a jómadár közt. Kerülve a túlzá­sokat, Teleki Pál gróffal kell egyetértenünk: „Magyar az, aki magyarként érez és cselekszik." Ebből következően­ írhat bárki bármit bármi nyelven, ha­nun­ Wodianer-Nemessuri Zoltán (1948) író, forgatókönyvíró, kommunikációs szakértő. Legutóbbi regénye: Kései virradat, 1570-1579 (Hitel Könyvműhely, 2015).

Next