Hitel, 2020. január-június (33. évfolyam, 1-6. szám)

2020 / 3. szám - Semsei Ferenc: A „könyves ember” Amerikában (Púski Sándor kulturális kapcsolatrendszere)

körutakon vittem az írókat, előadókat fuvaroztam, ahova kellett, sz[óv]a[l]" min­den ilyesmivel foglalkoztam [...]" - emlékezett vissza feladatköreire Püski Ist­ván.60 Sőt 1975-től megkezdte az előadókörutak szervezése és a könyvek terjesz­tése mellett az önálló kiadást is.61 Püski Sándor a kis bolt nevét megtartva innentől hívta saját kiadóját Püski­ Corvinnak.62 Püski a korszerű magyar nyelvű tankönyvkiadást zászlajára tűzve, az Anya­nyelvi Konferencia (és ezzel a Magyarok Világszövetsége) támogatásával indította meg szolgálatát. E pártfogás azonban táptalaja lett az alaptalan vádas­kodásnak. Az egyik legsúlyosabb támadást - saját megítélése szerint - a Nemzet­őrtől kapta.63 A müncheni illetőségű, a „szabadságharcos írók lapjaként" funk­cionáló folyóirat kezdetben jobbára szépirodalmat közölt, a későbbiekben azonban publicisztikai írások is megjelentek benne, a nyugati magyar kolóniák élete és a szülőfölddel való viszony került előtérbe. Az 56-os menekült Tollas Tibor író és költő volt a lap felelős szerkesztője és kiadója. A lap erősen kritizálta a kommunista rendszert.64 1971. áprilisi számában, az Anyanyelvi Konferencia által indított nyelvi mozgalom egyértelmű elítélését követően, Püski Sándor kiadói tevékenységének rövid ismertetése után az általa szétküldött tájékoztató körlevelet vette górcső alá. Szitnyai Zoltán első kritikus megállapítása sokáig stabil fundamentumát képezte az amerikai magyarság Püski-ellenes maga­tartásának. Nem hitték el, hogy könyvterjesztési tervezetének ötlete az anya­nyelvi konferenciák nyitási stratégiájánál korábbra nyúlik vissza, Szitnyaihoz hasonlóan „szabadkozásként" értékelhették az előzmények ismertetésére tett kísérleteket. A hangsúlyozott függetlenségi direktíva ugyancsak érzékenyen érintette a szerzőt. Mit tekintünk azonban függetlenségnek? A kérdés nem pusztán szó­szaporító filozofikus elmélkedés, Püski Sándor ugyanis saját politikai helyzetét az egykori Erdélyi Fejedelemség lehetőségeivel állította párhuzamba. „[...] a po­litika, akármilyen nehéz belenyugodni, mindig és mindenütt kompromisszum. Ahogy az erdélyiek egy időben ezt nagyon jól tudták [...]."65 Püski szavaiból a Bethlen Gábor-kori Erdély körvonalai rajzolódnak ki, amely a török megszál­lás dacára a kortársak (vagy inkább az irodalmi remekműveken szocializálódott utókor) szemében függetlennek számíthatott.66 Függetlenségét meglevő keretein 60 Püski István közlése alapján. 61 Püski István-Gulay István: „Magyar ügyben...", i. m. 130. 62 Püski Sándor: i. m. 358. 63 Kondor Katalin (szerk): Névjegy: Válogatás Kondor Katalin műsorából . K. K., A Könyves, Bp., 2004, Magyar Rádió, Masszi-Püski, 43. 64 Borbándi: Emigráció..., i. m. 310. 65 Püski Sándor: i. m. 253. 66 Erdély szuverenitását illetően a történettudományban nincs egységes konszenzus - Kisteleki Károly: Az európai szuverenitás nézőpontjai és az erdélyi állam­­ Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. Szerk. Dáné Veronika, Horn Ildikó, Lupescu Makó Mária, Oborni Teréz, Rüsz- Fogarasi Enikő, Sipos Gábor. Kolozsvár, 2014, Erdély Múzeum, 163-188. 104 HITEL műhely

Next