Állami polgári fiúiskola, Hódmezővásárhely, 1918
Az 1918-19 tanév története. Igazgatói jelentés. Rövid visszapillantást teszek az elmúlt küzdelmes tanévre avégből, hogy lássa az utókor azon hányattatásokat melyeken iskolánk a háború ötödik esztendejében végig ment. Az iskolai év kezdete és az első hónapi tanításunk még elég jó volt, azonban már okt. hó 1-én kezdődött a baj első sorozata. Ettől kezdve folytonos rettegések és nyomasztó gondok mellett teltek a napok. Két évtized óta személyes tapasztalás folytán ismerem ezen iskolát, ezidő alatt ragályos betegség miatt soha sem volt bezárva. Modern iskolai épületünk a higiénikus szempontoknak minden tekintetben megfelel. Egészséges ártéri vízzel van ellátva. Játékterünket ma már szépen felnőtt fák árnyékozzák. Tantermeink elég nagyok, világosak és könnyen szellőztethetők. Mindezek dacára a városunkban fellépett spanyol betegség miatt főorvosunk iskolánkat is bezáratta. Október hó vége felé jött a második nagy csapás, iskolai épületünket elfoglalta a harctérről visszahúzódó katonaság. A forradalom első napjaiban iskolai épületünk valóságos ostromnak volt kitéve. A bezárt ajtókat katonáink barbár módon felfeszítették, az ajtókat és ablakokat teljesen hasznavehetetlenné tették. A fegyelem megbomlása után mindent romboltak és pusztítottak. A sokféle katonaság egymásután vonult át épületünkön. Negyedszázados iskolánk soha sem volt oly rombolásnak kitéve. Bútorzatunk egy részét tönkretették és feltüzelték. Emeleti tantermeinkben fát vágtak, a kályhák elpusztítása után szabadtüzet raktak. Szertárainkat és szekrényeinket felkutatták, a nekik tetsző tárgyakat és könyveket elvitték. Az iskolában elhelyezett munkásgimna könyvtárt széthányták és feltüzelték. Öt hónapig folyt ezen barbarizmus, ezen idő alatt a takarításról senki sem gondoskodott. Az udvarra nyíló ajtó mellett egész magas szemétdomb keletkezett. De hagyjuk ezen végtelen szomorú dolgok leírását. Kezdem ezen tanév tulajdonképeni történelmének megírását. Tanári testületünk aug. hó 31-én délelőtt tartotta meg az alakuló gyűlését, délután pedig a javító vizsgálatok voltak. Alakuló gyűlésünkről már hiányzott iskolánknál majdnem két évtizeden át működő Farkass Iván Zsigmond kartársunk, kit közoktatási kormányunk Módosra helyezett át. Az ő helyére nő kollegát kaptunk. Friedl Anna breznóbányai polg. isk. tanárnőt helyeztetett át iskolánkhoz. Ekkor még két kartárs volt, távol iskolánktól, Holly István kartársam az orosz harctéren volt, Thurocs Lajos kartársam pedig orosz fogságban van ma is. Ezek helyettesítésére küldte ki