Szent Domonkos Rendi Katolikus Leánynevelő, Hódmezővásárhely, 1936
Fiatal korban sok kérdése van az embernek, amire maga nem tud megfelelni. Sok dolog van, ami még nem fordult nála elő. A pajtások, iskolatársak éppen úgy nem tudják, mint mi. Keressünk valakit, aki titkot fog tartani és mondjunk meg neki mindent, de mindent. Legyen nekünk egy ilyen lelki jóbarátunk egy felnőtt, tapasztalt, szép életű ember, aki szívesen elbeszélget velünk, meghallgat minket, aki nem nevet ki akkor sem, ha kis csacsiság, amit tőle kérdezünk. Van olyan szégyenlős gyermek, aki annyira szégyenli magát, hogy nem tudja megkérdezni, nem jön ki száján a szó, inkább leírja, amit mondani akar. Ez sem baj, csak nyissuk fel szívünk rejtekét akármiféleképpen. A katolikus gyermek hisz a kedves őrangyalokban. A jó Isten sokszor embereket is rendel őrangyalnak mellénk, megbízást ad tanítónak, hitoktatónak, gyóntatónak, egy szép életű komoly jóbarátnak. Higgyjük el, hogy a jó Isten küldötte el őrangyalnak. Tudjon mindent, ami a lelkünkben történik, háborog vagy fáj. Lelkünk ne legyen úgy elzárva, hogy abba senki se láthasson bele. Csak nem vagyunk olyan rosszak, hogy félnünk kellene, hogy valamit megtudnak. Ha egy szoba soká zárva van, nem szellőztetik, dohos, rossz lesz a levegő, sietünk kiszellőztetni. Csak az, akit titkunkba be akarunk avatni, ne legyen hozzánk hasonló tapasztalatlan, gyermek vagy ugyanolyan bajjal vesződő ifjú, mert az nem tud rajtunk segíteni. Boldog gyermek, akinek édesanyja is ért a lelki vezetéshez, akivel bizalmas viszonyt tud fenntartani felnőtt korig. Boldog gyermek és boldog édesanya ! Ilyen anyák neveltek szenteket: Szent Lajos francia királyt, Szent Bosco Jánost. Boldog gyermek, aki lelkiatyjának mindig őszinte, hűséges lelkigyermeke marad, akinek mindenkor szabad bemenetele van lelkébe 30—40 esztendő után is, ez a szent barátság fog minket megszentelni. Ezt ajánlja nektek püspökatyátok István.