Hód-Mező-Vásárhely, 1875. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1875-10-10 / 41. szám

V-ik évfolyam. 1875. Vasárnap, október 10-én. 41-ik szám. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Előfizetési díj: Vidékre postán és helyben :­gész évre 4 ft, félévre 2 ft, negyedévre 1 ft. Megjelen: minden vasárnap reggel. Egyes szám ára 10 kr. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő ház, III tized , 892. sz. a. Zrínyi­ utca küldendők. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetési díjak: A h­áromh­asábos petitsorért egysze­ri beiktatásnál 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszöri­nél 4 kr. Bélyegdij minden beiktatás után 30 kr. A nyílttérijén a háromhasá­bos petitsor díja 20 kr. Az előfizetési pénzek, hir­detések és ezek dijai a szerkesztőhöz, vagy Sze­gedre a kiadóhoz küldendők Előfizetési felhívás „HÓD-MEZÍI-VÁSÁRHELY“ 1875-ik évi október—decemberi folyamára. Az uj évnegyed beálltával ismét megújítjuk elő­fizetési felhívásunkat, bizalommal fölkérvén azon­t. előfizetőinket, a­kiknek előfizetésök az évnegyed végé­vel lejárt, hogy megrendeléseiket mielőbb megújítani,­­ és ügybarátainkat, hogy lapunkat körükben ter­jeszteni szíveskedjenek. A lefolyt évnegyedben tapasztalt nagyobb mérvű pártfogás remélnünk engedi, hogy lapunk — a meg­kezdett irányt követve, mind több-több elismerésre talál közönségünknél, s hogy előfizetőink száma — mely a múlt július—szeptemberi negyedben mintegy 60-nal szaporodott — az új évnegyedben még in­kább növekedni fog. Rajta leszünk, hogy lapunk az egyes rovatok­ban még az eddigieknél is tartalmasabb és változa­tosabb közleményeket hozzon s vidéki lapjaink sorá­ban becsülettel állja meg ezentúl is helyét. Előfizetési dij az október—decemberi negyedre­­ írt. Az előfizetések helyben vagy a szerkesztőség­hez küldendők vagy nyugtatvány mellett a lapkihor­­dóknak adandók át. Vidéki j­­elelt tetőinket kérjük, hogy előfizetéseiket, úgy szintén reklamációikat is egyenesen a ki­adóhivatalhoz Szegedre intézzék. H.-M.-Vásárhely, szept. 25. 1875. A szerkesztőség, őszinte érzelmeinknek — midőn ezen néhány igény­telen sorainkban kifejezést adunk, viszont azon szí­vélyes óhajt tápláljuk, hogy nagyságod is — mint hazánk érdekeinek állandóan szabadelvű iránybani munkája és elvtársunk — irányunkban mindig a legjobb érzelmekkel fog viseltetni, s velünk a szel­lemi kapcsolatot, sőt alkalmilag egyéni érintkezéseit, továbbra is állandóan fentartani, s azokat ép úgy közös hazánk, mint közvetlenül városunk javára is fordítani meg nem szűnik. Fogadja ismételve kifejezett őszinte üdvözle­tünket. Kelt H.-M.-Vásárhelyen, 1875. október 4-én tar­tott szabadelvű-párti bizottsági ülésünkből, Jeney Imre, pártelnök s a többi bizottsági tagok aláírása. Bizalmi­ levél a hód-mező-vásárhelyi szabadelvű-párt végrehajtó bizottságától : Nigos, Herczegh Mihály egyetemi jogtanár úrhoz Budapesten. A folyó hó 3­ dikára kitűzött hód­mező­vá­sárhelyi országgyűlési képviselőválasztásra szeren­csések voltunk nagyságodat, mélyen tisztelt honfi­tár­sunkat, szabadelvű­ pártunk részére képviselőjelöltül megnyerni. Szerencsénk fokozódott azon kitüntetés által, melyben nagyságod minket, közzénk személyes lejö­­vetelével, s prograium­beszédének nálunk megtartásá­val részesített. E kitűnő programmbeszéd s velünk személyes érintkezése meggyőztek minket, mind törvényhozói képessége, mind egyéni és szellemi műveltségének azon magas fokáról, melyekkel saját képviselőjében csak kevés választókerület dicsekedhetik és me­lyek nagy becsét érezni nekünk annyival több örö­münkre szolgál, mert nagyságodban, kitűnő honfitár­sunkban, egyszersmind városunk szülöttét — testvé­rünket vagyunk szerencsések ölelhetni. Mindezen kedvező körülmények mellett is azon­ban, a Jókai Mór úr előbbi lemondása által, pár­tunk kebelében okozott mély visszahatás, elenyésztet­­hető nem volt, s azért legbuzgóbb törekvéseinket és tevékenységünket is, az óhajtott siker nem jutal­mazta. De bár a viszonyok hatalma megfosztott is ben­nünket azon szerencsétől, hogy most, ezúttal, nagy­ságodban országgyűlési képviselőnket tisztelhessük, nem oltotta ki keblünkből azon mély tiszteletet, ro­konszenves szere­tetet, állandó ragaszkodást és hűséget, — melylyel jövőre is ön iránt maradunk — mely A holnapi (okt. 11-iki) lóverseny és lótenyésztési jutalomdij-osztás. (.n.) Mint e lap ez évi első számainak egyikében említve volt: városunk előkelő gazdaközönsége, élükön Balogi Soma úrral, az ipar­egyleti gazdászati szakosz­tály elnökével, már rég idő óta buzgólkodnak azon, hogy helyben egy lóversenyt rendezzenek. Mint egy szerkesz­tőségünkhöz is beküldött programot értesít: a lóverseny a holnapi nap délutáni óráiban tartatik meg. Mielőtt e programmot e helyütt is megismertetnék olvasóinkkal, megemlítjük, miszerint a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi magy. kir. minisztérium magas intézkedése folytán a f. évi lótenyésztési jutalomdij-osztás megtar­tása megyénkben ugyancsak városunkban s a holnapi napra van kitűzve. E tárgyban valamint a lóverseny ügyében is értesítést nyertek olvasóink már lapunk augusz­tusi (31 és 33 ik) számaiból, hol elsőben is a holnap tartandó lóverseny dijaira befolyt adakozásokról egy nyílt számadást tettünk közzé, majd a 33-ik számban közlött a m. minisztérium azon intézkedését, mely a folyó 1875. évi lótenyésztési jutalmak kiosztását Csongrádm­egyére nézve városunkban okt. 11-én tartani határozza. A lóverseny programmja a következő : a verseny a város közelében levő úgynevezett S­z­i­g­e­t-ben, a Ma­­celka József által haszonbérben kirt gyepen tartatik meg s délutáni 3 órakor veszi kezdetét. A lóverseny körüli rendezést a helybeli lótenyész­­bizottság tagjai teljesítik, akik is ennek felismeréséül jel­vénynyel lesznek ellátva. A futtatást bíráló bizottság álland Balogi Soma lótenyészbizottsági elnök elnöklete alatt: Dobossy Lajos, Tárkány-Szücs Mihály, Révész Pál és ifj. Németh Pál bizottsági tagokból. A versenyzők tartoznak magukat a lóverseny napján október 11-én déli 12 óráig a város közháza tanácster­mében, vagy délután 2 órától 3-ig kint a helyszínen a fentebb nevezett bizottsági elnöknél bejelenteni. A versenyzési feltételek, valamint a kiosztandó ver­seny­dijak a következőkben állapíttatnak meg : I-sö dij, II.-M-Vásárhely város közönsége dija, 75 ezüst forint, egy 5 forintos és 2 db 5 frankos arany. E dij felosztatik az erre versenyzők közül a célhoz ér­kezett 3 első között, és pedig oly módon, hogy a célhoz érkező első versenyző nyer 35 ezüst forintot és egy db 5 forintos aranyat, a célhoz érkezett második nyer 25 ezüst forintot és 2 db 5 frankos aranyat, a célhoz ér­kező harmadik nyer 15 ezüst forintot. II.i. díj: Vegyes-díj 60 ezüst forint. Felosztatik az ezen díjra versenyzők közül a célhoz ért két első kö­zött akképen, hogy az első nyer 35 ezüst forintot, a második 25 ezüst forintot. III- ik dij. Egyesek által adományozott dij, 50 ezüst forint. Felosztatik a célhoz érkező két első között és pedig az első kap 30 forintot, a második 20 irtot. IV- ik dij. Szintén egyesek által adományozott díj 60 ezüst forint. Ezen díjból 25 forinttal jutalmazta­­tik a célhoz érkező első, 20 forinttal a célhoz érkező második és 15 forinttal a célhoz érkező harmadik ver­senyző. Ezen díjért csak ezek és azon lovakon verse­nyezhetnek, kik a három első versenyen győztesek voltak. Mindenik díjért csakis k.­m.-vásárhelyi lakos és adó­fizető versenyezhet, saját nevelésű lován, mely körülményt a versenytéren a futtatás előtt hatósági bizonyitványnyal igazolni tartozik. A három első díjra nézve a verseny csak az esetben kezdetik meg, ha legalább is négy ver­senyző jelentkezik. A fentebbi dijakért megfutandó tér 1600 méter leend. A lótenyész-bizottság határozata alapján: Balogi Soma, Viz. elnök. Köztisztasági szabályzat H.-M.- Vásárhely­­önálló törvényhatósága városban. 1. A piac közvetlen részein csakis oly kocsik és szekerek füzetnek meg, melyek élelmi cikkeket vagy más oly cikkeket árulnak, melyek kocsin megmaradván, rendesen kocsin szállíttatnak a vevő által kijelölt helyre. Az ily kocsik részére a rendőrség által határozott hely jelöltetik ki oly módon, hogy a kocsik sorba állítva utcát képezzenek, a közlekedés és az árukhoz férhetés a kocsik rendetlen össze-vissza állása által veszélyezve és akadályozva ne legyen ; kocsin avagy szekéren behozott árukat a kocsival a kövezetre állva árulni tilos, a hu­zamosabb ideig kocsin árulók lovaikat a kocsitól eltávo­lítani tartoznak. 2. Az eddigi gyakorlat, mely szerint a piacot láto­gató tanyai lakosság és a közel fekvő helységek lakói fogataikkal a szálloda mellőzésével a piac különböző ré­szein állapodván meg, ott lovaikat etetik — megszüntet­­tetik — és az ily üres kocsik megáll hatására és a lo­vak etethetésére a piactól félrebb eső hely fog a rendőr­ség által az úgynevezett tó alján kimutattatni. 3. A piackövezet és egyéb kövezett utcák télen az utászok, nyáron egyéb erővel a szükséghez képest tisz­­títtatnak, nyáron száraz és poros időben a lehetősé­gig locsoltatnak, a kövezetről a sár és föld téli és esős időkben folyton tisztítandó és az összegyűlendő sár és föld a mérnöki kimutatás mellett a kövezett úthoz köze­lebb eső helyek feltöltésére lesz fordítandó; a locsolás a város igás fogata és az előfogatosok által az e célra egy deszka-vizcsapóval ellátott sajtok segélyével történik. 4. Nyári időben a kövezetről és a piactereiről, úgy a kocsik megállására kijelölendő helyekről lekerülendő söpredék a tóalja föltöltésére fordítandó. 5. Oly utcákban, melyek egészen kikövezvék, sőt a kövezet a járdákkal egészen összeépítve van, a háztu­lajdonosok kötelezvék járdáikat akkor söptetni és locsolni, midőn a város a lóutat söpreti, s az ebből nye­rendő szemét együttesen a város által fog eltávolíttatni, télen a hótól és sikamlós jégrétegtől, esős időben a sár­tól saját költségükön megtisztíttatni, nyári napokban pe­dig, hogy a por­képzés akadályoztassák, a lehetőségig minden nap, akkor pedig, mikor a hatóság az utcákat locsoltatja, járdáikat okvetlen föllocsoltatni. 6. Hogy tisztasági és közegészségügyi szempontból különösen az udvarokból a bűzt terjesztő szemét eltávo­lítása és legtisztábban tartása eszközölhető legyen, a háztulajdonosok udvaraikról a szemetet és dudvát leg­alább évnegyedenként, hol azonban szükséges, gyakrabban is kihordatni büntetés terhe mellett köteleztetnek. 7. Tapasztalat szerint az utcákra kiszórni és a már fönálló­­ tilalom ellenére kihordani szokott szemét és undok folyadék a járó­kelő közönségre nézve visszata­­taszító és undorító lévén, ezen visszaélés erélyes meg­­gátlása végett szigorúan tiltatik, s ha a város utcáira vagy tereire, bárhova is bárki által szemét hordatnék vagy szeratnék, annyiszor, a mennyiszer, nemcsak a til­tott cselekményt elkövette cseléd, de gazdája is, ha a szemét kihordása tudtával történt, e tilalom áthágása miatt 1 írttól 10 frttig terjedő birsággal fenyittessék a helybe szegény­ alap javára. 8. Tapasztaltatván az is, hogy több helyen, különösen a kávéházak és vendéglők környékén az utcai vizelet és ganajozás által a legjártasabb helyek oly bűzzel és mo­csokkal fertőztetnek, hogy a járókelő közönségre undo­­dorító és visszataszító hatással van, ennek elhárítása végett minden korcsma-, kávéház-, sörház- és vendéglő - tulajdonos köteles közös és könnyen hozzá­férhető, min­denki által könnyen feltalálható, az illemnek és egészség­­­ügyi tekinteteknek megfelelő vizelő helyek készítéséről gondoskodni e szabályrendelet életbeléptetésétől 3 hó le­forgása alatt, mely rendeletnek ha elég nem létezik, az illető kávésok, vendéglősök, sör- és bormérők úgy a ház­­tulajdonosok is 5 írttól 50 írtig terjedő bírsággal suttat­­nak a rendőrség által a „szegény-alap“ javára. Továbbá a rendőrség utasíttatik, hogy az ily helyek tisztántartása felett folyton őrködjék, és a szennyizést az utcákon esz­közölni szándékozókat bizonyos helyeken felállítandó rendőrök által eltávolítsa és rendre utasítsa. Az enge­­detlenkedőket pedig valamint a megintés után is ren­­detlenkedőket 2 írttól 25 frtig terjedő birsággal fenyitse. Azon helyek, hol a bérkocsik állanak, a lóhulladék­tól és vizeléstől a bérkocsisok által naponta saját költ­ségükön megtisztitandók, mely meghagyásnak ha pon­tosan eleget nem tesznek — egyetemben annyiszor a mennyiszer szennyezés észleltetik és tisztítás mulasztatik, 2 írttól 10 írtig terjedő, a rendőrség által kiszabandó birsággal büntetendők a szegény­ alap javára. 10. Tapasztaltatván, hogy különösen nyári napokon több helyen a nyitott árkokon kiállhatlan bűz érezhető, mely onnan ered, mivel több házak tulajdonosai minden piszkot az utca-árokba hánynak, s udvaraikról a bü- i­dős folyadékokat az utcára eresztgetik, a visszaélés.

Next